<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>Köszönjük a cikket ez valóban egy szörnyű történet ,rokonainktól
persze mi is hallhattunk hasonlókat .</p>
<p>Azt azonban nehéz megérteni miért kell kitalációkat hozzá tenni
egy jól megírt cikkhez :</p>
<p>"""1944 novemberében aztán felgyorsultak az események. November
4-én a németek felrobbantották a Margit-hidat. Az sem zavarta
őket, hogy számtalan autó és a villamos is éppen a hídon volt.""""</p>
<p>A hidat nem a németek hanem a technika ördöge robbantotta fel 40
német utász halt meg a sok-sok magyar közlekedő mellett .A műszaki
hiba okát már sohasem tudjuk meg de valamilyen elektromos hiba
történhetett mert a németek dupla elektromos kábellel és
izzószálas gyutacsokkal szerelték a tölteteket ,tehát nem gyújtó
zsinórral (népiesen kanóccal ). Alacsony hőjű szikra(pl.
gőzhajótól ha még volt egyáltalán hajó forgalom ) ,cigaretta
ezeket a tölteteket nem indíthatta be ezek szerelése igen
biztonságos ha minden szabályt betartanak .</p>
<p>Egyes források szerint a tölteteket még magyar tűzszerészek
helyezték amit aztán a németek vettek át ,lehet hogy német és a
magyar robbantó technika között volt valami kompatibilitási hiba.
A városi környezetben pláne egy még működő hídon plusz veszély
források vannak a hídon átvezetett közmű kábelek miatt itt
előfordulhatnak áram áthúzások .Tekintve hogy a híd felső pályás a
forgalomban résztvevő civilek nem is látták a szerelést így nem
tudtak a veszélyről sem .Nagyanyám olyan közel járt egy
villamossal a hídhoz ,hogy hallotta a detonációt .Pontosan a
rendszer elvileg biztonságos volta miatt ment a szerelés forgalom
közben ,azonban mind a parancsnokság mind a város vezetése hibás a
forgalmat le kellett volna állítani a szerelés közben erre nyilván
politikai okok miatt nem került sor,ekkor iktatták be Szálasit .<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<p><br>
</p>
<p><br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2021.10.11. 20:02 keltezéssel, Emoke
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CALP0BwM4zRjEPMR6k3ogqAcvBoEXhq4csj=4HA1BYjH45wCt2w@mail.gmail.com">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
<div dir="ltr">
<div class="gmail-text">
<p>
</p>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><b>
</b>
<div class="gmail-img"><span><img
src="https://mandiner.hu/attachment/0525/524327_foto_magyar_hosok_kotet.jpg"
title="Fotó: Magyar Hősök kötet"
moz-do-not-send="true"> </span> </div>
<div class="gmail-articletext">
<h1><a
href="https://mandiner.hu/cikk/20211010_te_pucer_krisztus_hol_hagytad_az_ingedet_egy_ismeretlen_magyar_hos_tortenete"
moz-do-not-send="true">Te pucér Krisztus, hol hagytad
az ingedet? - egy ismeretlen magyar hős története</a></h1>
</div>
</div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><b>Írta: <a
href="https://mandiner.hu/szerzo/sal_endre"
moz-do-not-send="true">Sal Endre</a><br>
</b></div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><a
href="https://mandiner.hu/cikk/20211010_te_pucer_krisztus_hol_hagytad_az_ingedet_egy_ismeretlen_magyar_hos_tortenete"
moz-do-not-send="true">https://mandiner.hu/cikk/20211010_te_pucer_krisztus_hol_hagytad_az_ingedet_egy_ismeretlen_magyar_hos_tortenete</a><b>
</b></div>
<div class="gmail-info">
<div> </div>
</div>
<div id="gmail-articlecontent">
<div class="gmail-lead"> Egy szerzetes, aki a II.
világháború alatt számtalan zsidó honfitársát mentette meg
rendtársaival a haláltól. A Margit körúti plébánián
például 2700 zsidó embert kereszteltek meg, s a
halálmenetbe tereltek közül is sokakat sikerült épségben
hazahozni. Megkapta érte a „jutalmát”. Kriszten Ferenc
Rafael atyát ugyanis a kommunista érában koholt vádakkal
ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre. A rabkórházban
lelte halálát… Egy elgondolkoztató cikk a Nemzeti
Emlékezet Bizottsága Facebook-oldaláról. </div>
</div>
<p>1899 novemberében született Erdélyben, Körösbányán, majd
1922-ben szentelték pappá. A Rafael szerzetesi nevet felvett
páter 1937-ben Budapestre került. A II. világháború a Margit
körúti plébánián érte, nem mellesleg ő volt az ottani
ferences kolostor házfőnöke. Rafael atya azt látta, hogy a
világégés egyre több ártatlan áldozattal jár. Nem volt
kérdés számára, hogy cselekedni fog. Az már csak a háború
után derült ki, hogy 1944-ben és 1945-ben a Margit körúti
plébánián 2700 zsidó származású ember tért át a katolikus
hitre, hogy menedéket találjon az üldöztetés elől.</p>
<p><img alt=""
src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Sal%20Endre%20mappa/Csukas%20Istvan/kriszten3.jpg"
style="width: 800px; height: 516px;"
moz-do-not-send="true"></p>
<p><em>A felrobbantott Margit-híd budai hídfője. Fotó:
Fortepan/Bujdosó Géza</em></p>
<p>1944 novemberében aztán felgyorsultak az események.
November 4-én a németek felrobbantották a Margit-hidat. Az
sem zavarta őket, hogy számtalan autó és a villamos is éppen
a hídon volt. Rafael atya valószínűleg a Margit körúti
plébánián hallotta a robbanást. Az egyik rendtársával
azonnal a helyszínre sietett, s annyi sebesültet látott el,
amennyit csak tudott. Ő is megsérült, de nem törődött vele,
hiszen tudta, indulnia kell.</p>
<div class="gmail-keretes">Egyházi menleveleket vitt magával,
hogy kimentse a koncentrációs táborokba indult halálmenetből
az embereket.</div>
<p>Rafael atya napokkal később utolérte a szerencsétleneket és
sokan neki köszönhették az életüket. </p>
<p>Aztán a II. világháború véget ért. Rafael atya is
fellélegzett, azonban a nácik után hamarosan a
kommunistákkal is meggyűlik a baja. 1949-ben Újhatvanba
helyezték a helyiek emlékezete szerint halk szavú, derűs és
barátságos atyát. Ekkor már a kommunisták voltak hatalmon, s
a következő év nyarától már nem csak szóban ostorozták a
történelmi egyházakat, megindult a szerzetesek elhurcolása
is. A rendszer első számú célpontja lett a „klerikális
reakció”. Rafael atya és rendtársai 1950. június 19-én
hajnalban arra ébredtek, hogy az újhatvani ferences
kolostornál két teherautó fékezett le. Tatáról és
Mosonmagyaróvárról begyűjtött piaristák, szerzetesek és
apácák voltak a platókon. A teherautóknak hamar híre ment, a
hívek pedig azt hitték, el akarják vinni Rafael atyáékat,
ezért a templom és a kolostor köré sereglettek. Tüntetés
kezdődött, estére csaknem ezer ember gyűlt össze.</p>
<p><img alt=""
src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Sal%20Endre%20mappa/Csukas%20Istvan/kriszten6.jpg"
style="width: 800px; height: 532px;"
moz-do-not-send="true"></p>
<p><em>Kriszten Rafael (a felső sorban jobb oldalt)
rendtársaival az 1920-as években. Fotó: Magyar Hősök kötet</em><br>
<span
style="font-size:12pt;line-height:107%;font-family:"Times
New Roman",serif"><br>
</span>A tüntetést a késő esti órákban az ÁVH különítménye
verte szét, a kolostorba is berontottak, lelőtték a házőrző
kutyát, bent pedig ütlegelni kezdték a rendház lakóit.
Rafael atyát például annyira megverték, hogy az orrán és a
száján is folyt a vér. Egy teherautóba tuszkolták a
ferenceseket, ahol Veres János Géza atya későbbi
visszaemlékezése szerint az egyik letérdeltetett, szédülő
embernek a következőt mondta az egyik ávós:</p>
<div class="gmail-keretes"><em>„Ha elájulsz, a szádba
hugyozok, majd magadhoz térsz.”</em></div>
<p>Aztán az Andrássy út 60. szám alá, az ÁVH rettegett
központjába hurcolták őket. Rafael atyát a visszaemlékezések
szerint minden kihallgatásra meztelenre vetkőztetve vitték.
Később a Markó utcai börtönben tovább folytak a
kegyetlenkedések, rendszeresen véresre verték az embereket a
kihallgatásokon.</p>
<p>És, hogy mi volt a bűne Kriszten atyának? Valójában semmi,
ennek ellenére azzal vádolták, hogy a tüntetést fegyveres
ellenállásig akarta szítani, majd <em>„országot behálózó
megmozdulásokat akart”</em>. Mindezt az angolszász
imperialisták és a Vatikán segítségével. Mint a Tanú című
filmben… Azzal sem foglalkoztak, hogy az ÁVH egy belső
feljegyzésében szerepelt a kulcsmondat: <em>„Nehézséget
jelent, hogy a szerzetesek és a tüntetés hangadói között
nem mutatható ki kapcsolat.”</em></p>
1951 januárjában aztán Kriszten Rafael elsőrendű vádlottat a
népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés
miatt életfogytig tartó börtönre ítélték,
<p>amit aztán a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyott. Az
újhatvani tüntetés résztvevői közül 34 embert Recskre
internáltak, a családtagjaikat pedig hortobágyi zárt
táborokba hurcolták. Még az elsőfokú ítélet után történt,
hogy a börtönbe szállítás közben az egyik őr gúnyos
arckifejezéssel fordult a hideg ellenére egy szál kabátban
fagyoskodó szerzetes felé: <em>„Te pucér Krisztus, hol
hagytad az ingedet?”</em> Majd a teherautó elindult a
börtön felé…</p>
<p>A börtönre ítélt szerzetesek aztán 1956-ban az Elnöki
Tanács kegyelmével kiszabadulhattak. Rafael atya ekkor már
négy éve halott volt. 1952 szeptemberében, ezen a napon
aludt el örökre sok szenvedés után a váci rabkórházban. 52
évesen… A legaljasabb, hogy már régen halott volt, ám az
aggódó édesanyja rendszeresen kérvényeket írt, hogy
találkozhasson a fiával…Válaszra sem méltatták. A Kriszten
Ferenc Rafael elleni ítéletet 2000-ben semmisnek
nyilvánították, s a páter egyike annak a hét ferences
vértanúnak, akiknek a boldoggá avatási eljárása folyamatban
van a Vatikánban.</p>
<p>A „pucér Krisztusé”, aki a náciknak és a kommunisták
egyaránt útjában állt, és akinek a nevét mindenkinek
ismernie kellene!</p>
</div>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br /> <table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;">
<tr>
<td style="width: 55px; padding-top: 18px;"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;" /></a></td>
<td style="width: 470px; padding-top: 17px; color: #41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 18px;">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank" style="color: #4453ea;">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></body>
</html>