[Grem] Salkaházi Sára: Aki az életét adta az üldözöttekért ..

[Emoke Greschik]

Aki az életét adta az üldözöttekért: Salkaházi Sára története
<https://mandiner.hu/cikk/20211101_aki_az_eletet_adta_az_uldozottekert_salkahazi_sara_tortenete>
https://mandiner.hu/cikk/20211101_aki_az_eletet_adta_az_uldozottekert_salkahazi_sara_tortenete
*Írta: Sal Endre <https://mandiner.hu/szerzo/sal_endre> *
Egy törékeny nő, aki a II. világháború alatt emberek megmentésén dolgozott,
mikor valószínűleg a Dunába lőtték a nyilasok. Valószínűleg, ugyanis sosem
került elő a hős testvér holtteste. Ismét egy megrendítő történet a Nemzeti
Emlékezet Bizottsága Facebook-oldaláról. Salkaházi Sára életéről a tavaly
megjelent Magyar Hősök kötetben részletesen is olvashatnak.

1899 májusában született Kassán, egy osztrák eredetű családban. A
nagypapájának fogadója volt a városban. Művészetkedvelő volt, éppen ezért a
fogadó egyik különtermében rendszeresen hangversenyeket adtak és
színielőadásokat tartottak. A családi háttér láttán nem meglepő, hogy
Salkaházi Sára tanítóképzőbe járt, ám a Monarchia összeomlása után megvált
a hivatásától, ugyanis
nem volt hajlandó felesküdni a frissen megalakult csehszlovák államra,
amelyhez Kassát is csatolták.

Újságíró lett belőle, s a trianoni trauma ellenére, amennyire csak
lehetett, élvezte a fiatal lányok életét. Erről így írt később: *„Önállóság,
cigaretta, kávéház, csavargás a nagyvilágban hajadonfőtt, zsebre dugott
kézzel, friss vacsora egy kis kocsmában, cigányzene…”* Ki gondolta volna
ekkor, hogy néhány évtizeddel később hősként hal majd meg Budapesten?
Sokáig úgy tűnt, az írás lesz a hivatása, még egy önálló kötete is
megjelent 1926-ban. A szociális érzékenység persze mindig is dolgozott
benne, így a csehszlovák keresztényszocialista párt kassai irodájának a
munkatársa lett, s a szervezet lapját is ő szerkesztette. Így jutott el egy
tanfolyamra is, amelyet a Szociális Testvérek Társasága tartott. Mindez
pedig fordulópontot jelentett az életében.

*Fotó: Wikipedia*

Minderre így emlékezett később: *„Csak nézed az előtted beszélő testvért,
mintha egyedül neked beszélne… és egyszerre megnyugszol, mint aki
megtalálta, amit keres.” *A tanfolyam után a felvételét kérte a szociális
testvérek közé, 1930-ban első fogadalmat, majd 1940-ben örökfogadalmat
tett. Személyesen segített nélkülöző családokon, aztán a történelem nagyobb
erőfeszítéseket kért tőle. Az egyre erősödő nácizmus láttán a Szociális
Testvérek Társasága is egyre gyakrabban emelte fel a szavát Slachta Margit
alapító vezetésével, és Salkaházi Sára akkor is vele tartott, mikor az
embermentésben jelentős szerepet alakító Magyar Szent Kereszt Egyesület
társelnöke lett. Salkaházi Sára a Katholikus Dolgozó Nők és Leányok
Szövetsége vezetőjeként öt új szegényotthont nyitott, amelyek 300 embernek
biztosítottak férőhelyet. Aztán megkezdődtek a deportálások…

A testvérek folyamatosan menedéket nyújtottak az üldözötteknek Budapesten.
Salkaházi is tisztában volt vele, hogy az életét kockáztatja, de nem
törődött vele.

1944 telére, a nyilaspuccs után megteltek a budapesti menedékházak. 1944.
december 27-én éppen a sokak menedékéül szolgáló Bokréta utcai Katolikus
Nővédő Otthonba tartott, ám szembesült vele, hogy az utcán igazoltatják az
embereket a nyilasok. Megtehette volna, hogy másfelé megy, ám odalépett a
nyilasokhoz és közölte, ő az intézmény vezetője. Négy gyanúsnak talált
személyt, egy hitoktatót és őt is elhurcolták. 45 évesen…

*További magyar hősökről olvashat a kötetben. *

Évtizedeken át nem lehetett tudni, hogy mi történt azon a gyászos napon,
hogy mi lett a hős testvérrel, hiszen onnantól kezdve senki nem hallott
felőle. Hosszú idő telt el, 23 esztendő. 1967-ben aztán a zuglói nyilasper
egy vádlottja azt mondta vallomásában, hogy 1944. december 27-én (tehát
pont azon a napon, amikor Salkaházit elhurcolták a nyilasok) a Duna-parton a
kivégzése előtt egy nő a hóhérai szemébe nézett, majd keresztet vetett.

A következő pillanatban pedig a folyóba lőtték a kegyetlen pribékek. Az
utolsó pillanatban is hősként viselkedő nő minden valószínűség szerint
Salkaházi Sára volt, akit 1969-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ
Igaza kitüntetésben részesítette, 2006-ban pedig a katolikus egyház
boldoggá avatta.

Azt a hőst, aki az életét adta azért, hogy minél több üldözöttet
megmenthessen a háború poklából. Nem felejtjük. Nyugodj békében, Salkaházi
Sára!

 #
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20211008/dd9eb7cd/attachment.html>