[Grem] francia forradalom
Gy Greschik
gy.greschik at teguec.com
2021. Okt. 7., Cs, 12:40:24 CEST
Kedves Egon!
A gondolatok még távolabb is összeérnek.
Michael Hudson amerikai történész egyik fő állítása, hogy az országok/birodalmak politikai-jogi-pénzügyi rendje fenntarthatóságának feltétele az Ószövetségből is ismert (és akkortájt más helyeken is előforduló) rendszeres adósság amnesztia gyakorlata. Eszerint minden valahanyadik (talán hetedik?) év -- angolul „jubille year” (elnézést, a fogalomról csak angolul olvastam) -- során a birodalom összes polgára közti adósságok egy nagy része elengedtetik. Aki adós rabszolgaságba került, hazamehet, stb. (Az elengedés bizonyos üzleti adósságokra nem vonatkozott, csak az életvitelhez szükséges kölcsönökre -- pl. valaki azért kapott gabonát ölcsön, mert nem volt mit vetnie mert az időjárás mindenét tönkretette.)
(Hudson szerint a Krisztusi példázatok egy részének az „ereje” is igazán ezen ókori gyakorlat ismeretében érthető meg.)
E nélkül a gyakorlat nélkül a társadalom annyira polarizálódik és a spekulációs tevékenység annyira megnő, hogy a rend fenntarthatatlanná válik.
Hudson szerint az államnak (uralkodónak) olyan erősnek kell lennie, hogy le tudja törni (kordában tudja tartani) a folyamatosan feltörekvő spekulációs vállalkozói tevékenységet, és azt hétévente (vagy más rendszerességgel) lenullázza. A spekulációs/vállalkozói körök érdeke pedig az, hogy ne tartsa őket kordában senki.
A vállalkozói kezdeményezések keretek között tartása mi más, ha nem a jog és törvény erejének a próbája? Itt értünk el, Egon, az általad említett gondolathoz -- de nemcsak a kapitalizmus, hanem minden emberi társadalom fogalomkörére általánosítva.
Üdv,
Gyuszi
ui.
A fentiek leírásával nem állítottam, hogy Hudsonnak (vagy neked, Egon) igazad volna. Azt sem mondtam, hogy nincs igazatok. És nem tettem le a garast semmiféle gazdaságirányítási vagy jogi rend, esetleg előtérhatalmi vagy háttérhatalmi törekvés ellen vagy mellett, sőt, a háttérhatalom létéről sem állítottam semmit. Csupán egy gondolatot idéztem föl, amit rökönnak látok egy, a listán elhangzott gondolattal.
On Wed, 6 Oct 2021, Reinisch Egon wrote:
> Date: Wed, 6 Oct 2021 21:28:26 +0200
> From: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Subject: Re: [Grem] francia forradalom
>
>
> Kedves Lista !
>
> Akkor most egy kis figyelmet kérek :Mit mondott Laci Napóleon a polgárság ,a
> burzsoázia császára volt :én mivel fejeztem be történetet ,(pedig nem láttam
> Laci levelét az alatt írtam az enyémet ),A KAPITALIZMUS csak szilárd
> egységes joguralom esetén tud hatásosan működni , itt összeértek a
> gondolataink .
>
> Hozzáteszem ehhez a régi arisztokrácia rugalmas vállalkozásra képes rétege
> is belépett a Napóleoni rendszerbe még olyan bankházak is alakultak
> amelyeknek arisztokraták voltak a tulajdonosai .Napóleon alatt egymás után
> jöttek vissza az emigránsok és gyakran régi birtokaikat is visszakapták.
>
> Üdv. Egon
>
> 2021.10.06. 20:13 keltezéssel, László Baják írta:
> Kedves Gyuszi! Sajnos nem vagyok francia jogi szakértő, ám azt
> bízvást állíthatom,hogy téves az a marxista felfogás, amely
> Napoleon hatalomátvételében a francia forradalom kudarcát,
> társadalomfejlődési visszalépést lát. Valójában Napoleon
> egyeduralma tette lehetővé, hogy a francia polgári átalakulás
> eredményei megszilárduljanak, illetve, hogy a forradalmi
> szélsőségeket lenyirbálhassák. A forradalom idejét ugyanis nem
> következetes törvényhozás, inkább ad hoc rendeletalkotás
> jellemezte, ami nagyon is ingataggá tette a forradalom
> rendszerét. Napoleon viszont egy nagyon modern átfogó polgári
> törvénykönyvet alkotott, és megszilárdította francia burzsoázia
> hatalmát. Az államforma (császárság) ugyanis önmagában nem
> minősíti a társadalmat. Ma is számos fejlett polgári állam
> egyben monarchia is, noha már nem egyeduralom. A japán
> császárnak tényleges hatalma nemigen van, viszont szinte
> szakrális tisztelet övezi.) Napoleon tehát a polgárság, a
> burzsoázia császára volt. Nem véletlenül rettegett tőle a
> feudális Európa, és nem véletlenül próbálták meg minden
> lehetséges eszközzel megbuktatni. Üdv
>
> Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com> ezt írta (időpont: 2021. okt. 6.,
> Sze, 16:36):
> Kedves Laci, Egon!
>
> Lehet, hogy az a bizonyos hírből hallott előadás a
> napoleoni hatalomátvételt követő jogi tevékenységet is
> felölelte? Vagy csak azt? Kérdésemet azokra az időkre is
> kiterjesztem.
>
> Köszönöm a válaszaitokat -- várom a folytatást.
>
> Gy.
>
> On Wed, 6 Oct 2021, Reinisch Egon wrote:
>
> > Date: Wed, 6 Oct 2021 09:43:48 +0200
> > From: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
> > Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > Subject: Re: [Grem] francia forradalom
> >
> >
> > Igen Lacinak ebben igaza van a végleges Code Civil csak
> Napóleon hatalomra
> > jutása alatt készült el nagyrészt Napóleon maga
> fogalmazta meg .(miután
> > akár egyszer tudott egy nap öt fontos dolgot is csinálni
> )
> >
> > .A francia forradalom tulajdonképpen akkor tört ki mikor
> egy szervezési
> > zűrzavar miatt a rendi országgyűlés változást akaró
> része (köztük voltak
> > nemesek arisztokraták és papok is )átment a labdaházba
> és kinevezte magát
> > Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek(lásd " A Labdaházi eskü"
> festményt az
> > interneten kikereshető ) .Az új alkotmány 1791-ben
> készült el amely
> > megszüntette a kiváltságokkal társadalmi rétegekkel
> rendelkező rendi
> > társadalmat bevezette elvi szinten a személyes
> szabadságot és amiről
> > mostanáig beszéltünk a törvény előtti egyenlőséget és
> rendi képviseleti
> > rendszer helyett népképviseleti választási rendszert
> vezettek be . .De
> > részletes kodifikált jogerőre emelt polgári
> törvénykönyvet a forradalmi
> > helyzet zűrzavarában nem voltak képesek elkészíteni .A
> király ekkor még
> > hivatalosan államfő volt még a híres szökése után is
> vissza ültették a
> > trónjára ekkor Franciaország még királyság volt .
> .(XVi. Lajost ,szegényt
> > ekkor már Capet Lajosnak hívták hivatalosan ,1793 január
> 21-n fejezték le )
> >
> > Az konventben az úgynevezett demokraták akik
> kisebbségben voltak ekkor ki
> > akarták terjeszteni a választási jogosultságot
> mindenkire(felnőtt emberre )
> > a nőkre a szegényekre sőt a gyarmatokon a frissen csak
> elvileg
> > felszabadított rabszolgákra is .Ez azonban abszolút
> megbukott egy nagyon
> > konzervatív magas vagyoni cenzus lépett életbe a és csak
> a vagyonos
> > férfiaknak lettek valódi politikai jogaik természetesen
> a személyes
> > szabadság mindenkire érvényes lett .Ezután a francia
> forradalom elindult a
> > belső nehézséget miatt a romboló terror útján de ezt
> majd máskor
> > részletezzem ha lesz időm .
> >
> > Szerintem a hatalom megtartására egy forradalmi
> helyzetben egyszerűen nem
> > lehet biztosítékokat beépíteni mikor a nagypolgárság
> együtt a túlélő
> > nemességgel konszolidációra vágyott megbízták Napóleon
> tábornokot hogy
> > csináljon rendet és ő a gránátosaival szétkergette a
> konventet (1799 )
> > .Napolón először valódi társadalmi békét hozott össze
> mindenkivel elhitette
> > hogy békét és biztonságot(és vagyon biztonságot ) hozott
> senki nem sejtette
> > ekkor hogy őt majd nem lehet számonkérni tetteiért és
> háborús szárnyalásával
> > majd romba dönti Franciaországot és részben Európát .
> >
> > Azonban amit nem lehetett visszavonni már sohasem az
> maga a Code Civil ez
> > elterjedt Európa nagy részén részben maguk a francia
> csapatok vitték (1812
> > Habsburg örökös tartományok 1848 Magyar Királyság bár
> jogerőre csak 1850-s
> > évek elején lépett ) .Érdekes módon ez lett Napóleon
> igazi élet műve és nem
> > a háborús győzelmei a Code Civil változatlanul érvényben
> maradt XVIII.Lajos
> > restaurációja után is ,azzal együtt hogy a nemesi
> címeket már maga Napóleon
> > császár vissza állította .
> >
> > És hol sikerül a hatalomra került társadalmi rétegnek
> kis túlzással a mai
> > napig megőrizni a hatalmát ?Az USA-ban de ennek az az
> alapvető oka hogy
> > Washington idejében az alkotmányt összehozó alapító
> atyák értelmes elérhető
> > célokat tűztek ki és az angol jogrendet örökölték amin
> alig kellett
> > változtatni .(nálunk függetlenségi háborúnak hívják azt
> ami Amerikában
> > történt de az USA-ban forradalom néven említik )
> >
> > Egyébként két törvényesnek nevezhető híres forradalom
> volt az amerikai
> > (1775-1783 ) és a magyar 1848-s ezeknél a forradalom
> teljes időszakában
> > társadalmi konszenzussal bíró törvényhozó szervek és
> kormányzatok működtek
> > amelyeket részben a forradalom előttről
> örököltek(mondhatjuk ezt egy kis
> > túlzással ) de legalábbis egyik forradalomnál sem jött
> létre például
> > katonai diktatúra megmaradt a civil kormányzat hatalma
> .(pedig Washingtont
> > fel is kérték tisztjei egy puccsra és elvileg nálunk
> Görgeinek (Görgey ) is
> > lett volna rá lehetősége de egyikük sem lépett a
> törvénytelenség útjára )
> >
> > Üdv. Egon
> >
> > 2021.10.05. 22:26 keltezéssel, László Baják írta:
> > Kedves Gyuszi! Elnézést, kéretlenül és
> illetéktelenül
> > beleszólok,de a francia forradalom és az új
> francia polgári
> > állam törvénykönyvét paradox módon Napoleon
> alkotta meg. Üdv
> >
> > Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com> ezt írta (időpont:
> 2021. okt. 5.,
> > K, 21:14):
> > Kedves Egon!
> >
> > Néhány dolog kikívánkozik még belőled az amisokkal
> indult
> > egyenlőság témában, ami már a francia
> forradalomnát tart.
> >
> > Új témát nyitok hát, és rákérdezek: tudsz valamit
> a
> > francia forradalom jogtörténetéről? Ehhez talán a
> listát
> > olvasó jogászok is hozzá tudnak szólni?
> >
> > Hallottam valaha egy előadásról amit
> Franciaországban egy
> > francia előadó adott le több évtizeddel ezelőtt,
> és amely
> > bemutatta, hogy a francia forradalmat tervező ill.
> > kivitelező erők/csoportak/illetők a forradalom
> > hónapjai-évei milyen biztosítékokat építettek be a
> változó
> > jogrendbe úgy, hogy hasonló felkelés az ő újonnan
> > megalapozott hatalmukat már ne veszélyeztethesse.
> Az
> > előadás állítólag lenyűgöző és alapos volt -- de
> már arra
> > sem emlékszem, hogy kitől hallottam róla.
> >
> > Többet nem is tudok a témához hozzászólni, csendes
> > kíváncsisággal várom, mi is történt annak idején a
> > jogalkotás átformálásának hatalomtechnikai
> oldalán.
> >
> > Üdvözlettel,
> >
> > Gyuszi
> >
> >
> >
> > _______________________________________________
> > Grem mailing list
> > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> >
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> >
> >
> > _______________________________________________
> > Grem mailing list
> > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> >
> >
> >
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
> > Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> >
> >_______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>
>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról