[Grem] Minként nyerhetünk csatát avagy ki a jó hadvezér ?

[Reinisch Egon]

Kedves Levente és érdeklődő többiek !

Sejtettem hogy ezzel a kérdéssel kiváltom az érdeklődést !

Valóban fel lehet állítani más rangsort is Moreau valóban nem volt rossz 
de enyhén szólva változó eredmény ért el .

Kutuzov viszont mikor kinevezték már teljesen szenilis volt nem 
emlékezett arra 15 perccel ezelőtt milyen parancsokat adott ki és az 
volt a kedves szokása pl . Borogyinónál hogy két hadosztálytól is 
elvezényelt közvetlen hadsereg parancsnoki futárral zászló aljakat és 
erről elfelejtette értesíteni a hado. p. -t .Mikor áttörtek a franciák 
szegény parancsnok ellenlökésre vezényelte a tartalékot ami nem volt 
sehol illetve máshol volt .Legalább három jobb tábornok lett volna csak 
azok részben külföldi származásúak voltak és ekkor éppen magasra hágott 
az orosz hazafiság .Kutuzovnak csak a háború után lett jó sajtója ő 
tulajdon képen Zsukovhoz  marsallhoz hasonlít aki soha nem tudott 
alkalmazkodni a gyorsan változó helyzethez mert fiatalon sem volt döntés 
képes volt .

Garibaldinak semmilyen hadvezéri képessége nem volt ő csak hős volt ,az 
olaszoknál már ez is valami .

Wellington Indiában ért el sikereket  majd a spanyolországi hadjáratban 
Salamancában ,Vitoriában és Waterloonál ő elsősorban védelmi 
ütközetekkel kezdett és nem igazi tehetségekkel ütközött meg ez még 
Waterloora is igaz Napóleon és Ney csak árnyéka volt önmagának 
.Wellington nagyon jól szervezte meg a tűzharcot  jól képzett katonái 
soronként legfeküdtek és tüzeléskor fel áltak ezt más haderő akkoriban 
nem tudta volna megcsinálni azonban ez statikus védelmi harc volt ,ha  
az öreg félbolond Blücher nem érkezik meg idejében akkor ki tudja mi 
történik (Blücher két csata között krónikus   furcsa képzetekkel együtt 
járó depressziókba esett de a csata előtt 30 évet fiatalodott és magához 
tért )

Szuvorov haderejét megette a hó az Alpokban ,ráadásul a terveit 
Szuvorovnak Weyroth osztrák vezérkari tiszt dolgozta ki aki mellesleg  
az austerlitzi csata elvesztését hozta össze ,Szuvorov valóban ért el 
rész sikereket előtte .

Egyébként lehet még javaslatokat tenni kié az első három hely de a mi 
Görgeink Isten áldotta tehetség  volt ,ha nem magyarnak születik  most 
együtt emlegetnék Moltkével Napóleonnal és Savoyai Jenővel .A "bányai 
hadjáratról " még írok remélem .

Jenő herceg viszont olyat tett időnként amit a későbbi vezénylő 
tábornokok  már ritkán.Miután elrendezte a csapatait rendkívül jól és 
figyelte az eseményeket és észrevette hogy eljött a döntő áttörés ideje 
felült a lovára rajta a  legjobb mellvértje kezébe vette a vértes 
pallost (így hívják a vértesek egyenes súlyos kardját)és személyesen 
vezette kedvenc vérteseit rohamra talán ha jól emlékszem 14 szer 
sebesült meg .Ő egészen elképesztő figura volt megvesztegethetetlen 
tiszta kezű és ha kellett nagylelkű neki köszönhetjük  (Pálffy generális 
mellett )hogy Magyarország  1711 nem semmisült meg  annak ellenére hogy 
uralkodó hűsége soha nem kérdőjeleződött meg .

Üdv. Egon


2021.11.25. 17:42 keltezéssel, Sziklay Levente írta:
> KEdves Egon!
> Moreau? Szerintem benne van az első háromban.
> Wellington? És most nem Waterloo-ra gondolok
> Szuvorov, Kutozov?
> És amin a többiek meglepődnek: Garibaldi
> Üdv
> L.
> Ui.: Amikor találkozott Görgei találkozott Mikszáthtal, a szerénykedő 
> Görgeinek ezt mondta:/" a Simonyi óbesterek és Moltkék között ő is meg 
> tudja húzni a határvonalat, mert az ¸üsd-vágd metódussal lehet talán 
> csinálni egykét bravúrstiklit, de bányai hadjáratot nem"/
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>
>     Ha már szóba kerültek a győztes csaták .
>
>     Jó hadvezér az aki manőver fölénnyel győzi le  az ellenfélt úgy ,hogy
>     akár létszám és fegyverzeti hátrányban is van és külön jó teljesítmény
>
>     ha  még kevesebb vesztesége is van mint az ellenségnek .
>
>     Saját rangsoron a nagy létszámú haderők idejéből 1914 ig : Első három
>     megkülönböztetés nélkül Görgei (Görgey ),H. v. Moltke,Savoyai Jenő és  a
>
>     negyedik I. Napóleon az ötödik :Der Alte  Fritz.A modern vezérkar és
>     kiképzés megalkotója Moltke de Görgei már olyan módszereket alkalmazott
>
>     amelyek megelőlegezték Moltke munkáját .
>
>     A manőver fölény az amit a történelmi játék film rendezők nem értenek
>     meg így játék filmben ilyen ritkán láthatunk ezért jó háborús film alig
>
>     van  .
>
>     Példák a manőver fölényre egy csatában .kikeresni az ellenséges arcvonal
>
>     gyenge pontját (18-19. század ) ott tüzérségi fölénnyel áttörést
>     kierőszakolni és aztán az egyik szárny felé fordulni és oldalról
>     felsodorintani az ellengés arcvonalat .
>
>     Vagy álcázott meneteléssel bekeríteni az ellenség egyik szárnyát és
>     annak megkezdeni a felsodorítását .
>
>     Létre hozni a teljes bekerítést Lásd Moltke 1870 -71 -s háború amikor
>     sikerült az egyik francia sereg csoportot Sedánnál teljesen bekeríteni
>
>     és a foglyok listáját így a poroszok egy császárral indíthatták .
>
>     Létezik hadászati manőver fölény (stratégia ) és harcászati (taktikai
>     )Manőver fölény .
>
>     Hadászati manőver fölény egy nagy térségben végrehajtott több
>     seregtesttel (pl. Hadtestekkel ) végrehajtott siker lásd a nemrég
>     küldött mesém a magyar 1849-s tavaszi hadjáratról .Clausewitz szerint
>     hadászati tartalékot nem érdemes képezni ez majdnem biztos vereséget
>     jelent csak  de harcászati tartalékot nagyon is .
>
>     A legfontosabb :Egy hadvezér csak akkor tud manőverezni csapataival ha
>
>     azok a kornak megfelelően de képesek voltak zárt rendben harcolni
>     követték a tisztek altisztek utasításait a zászlójukat a dobok és a
>     kürtök által közvetített parancsokat .Csak ekkor tudja egy hadvezér pl.
>
>     lovas futár tisztekkel befolyásolni a csata menetét .Ha csapatok szét
>     rebbenek már nem hallgatnak tisztjeik utasításaira vége az egésznek .Jól
>
>     képzett katonák képesek arra is hogy akár túlerős t5ámadáskor vad
>     futásban menekülnek el de ha leszakadtak az ellenségtől tisztjeik
>     utasítására hajlandók újra gyülekezni és akár ellentámadásra menne. A
>     Rákóczi szabadság harc egyik jellegzetessége volt hogy erre a labancok
>
>     szint mindig képesek voltak a kurucok meg sohasem .
>
>     Azért volt 1848-49 döntő változás a Rákóczi szabadság harchoz képest
>     mert totális pánik  ugyan még a 49- s tavaszi hadjáratban is elő fordult
>
>     Tápióbicskénél  egy teljes honvéd  hadtest futott el pánikban de a
>     mögötte jövő hadtest tisztjei és katonái feltartoztattak a menekülőket
>
>     és ekkor a tisztek képesek voltak újra rendezni a seregtestet .Rákóczi
>
>     idejében a katonák ilyenkor egyszerűen haza futottak és szerencsétlen
>     tiszteknek az otthonukból kellett  kibányászni a dicső katonáikat ennyit
>
>     jelent a kiképzés vagy annak hiánya.Lásd a mostani afganisztáni példa.
>
>     Ennyi a lényeg persze, hogy egy ember tömeg valódi haderő is legyen a
>     mögött elképesztő munka áll .A legfontosabb viszont az emberi tényező
>     egészen addig amíg autonóm drónok át nem veszik a harcot  tőlünk emberektől.
>
>     Üdv. Egon
>
>
>     -- 
>     Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
>     https://www.avast.com/antivirus
>
>     _______________________________________________
>     Grem mailing list
>     Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>     http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20211125/4b56ff56/attachment.html>