[Grem] Ferenc József. Solferino .a hadvezér felelőssége

[Reinisch Egon]

https://www.youtube.com/watch?v=RZiX6rQ1T3o

Adalék a Solferinóról szóló meséimhez .

Időutazás hagyományőrző hadijáték olasz nyelvű kommentárral .Elhangzik 
az olasz szövegben Benedek Lajos tábornok , Benedek rendesen elpáholta 
piemontiakat .

A fehér zubbonyosok a Habsburg csapatok (van köztük egy búzavirág kék 
zubbonyos egység is ) pillanatra látszanak  a gránátosok .(1859 
különösen bátran helyt állt egy magyar gránátos század )

A kék hosszú kabátosok a piemontiak ,sötét kék hosszúkabátosok a 
franciák van köztük török zubbonyos algériai zuáv  és a kakastollas 
kalaposak az olasz bersaglierik.és láthatók az olasz dzsidások sajnos 
magyar huszárokat úgy látszik nem hívtak meg vagy nem jutottak el. 
(persze ismereteim szerin ezen korszakhoz nincs beöltözött magyar 
hagyományőrző huszár ).

Az algériai zuávok kiváló mester lövészek voltak a játékban be is 
mutatnak egy előcsatározást az osztrák lövészekkel sajnos az osztrák 
Feldjagerek hiányoznak a játékból.


Látszik még a játék csata sem veszélytelen egyik tiszt rásüti a 
pisztolyát egy másik tiszt fülére  aki ezt szóvá is teszi. Úgy lehet 
életveszélyes helyzetet okozni egy ilyen hadijátékon ha valaki bent 
hagyja a töltő vesszőt a puska csőben töltés után .

A végén közös sortűzzel emlékeznek meg a csatában résztvevőkről a 
hagyományőrző csatajáték már nem  csak a háborúról szól hanem a népek 
közti barátságot is szolgálhatja .

Üdv. Egon

2021.11.06. 10:15 keltezéssel, Reinisch Egon írta:

> Solferino
>
> Második rész :Az emberi tényező
>
> Ferenc József tehát nem csak vonzódott a katonáskodáshoz hanem 
> hajlandó volt háborús kockázatot is vállalni és kezdeményezni akkor 
> mikor értesült arról hogy a Szárd-Piemonti Királyság fegyverkezik és 
> igény tart a Habsburg birtok LOMBARD- VELENCEI KIRÁLYSÁGRA .Így Ferenc 
> József parancsot adott  Gyulai Táborszernagynak hogy 1859 április 19. 
> adjon át egy ultimátumot a piemontiaknak hogy három napon belül 
> szereljék le a haderejüket ! ! ! !
>
> Csakhogy Cavour grófja a piemonti miniszter elnök már 1858-ban 
> megkötötte a szövetséget III. Napóleonnal aki Savoia és Nizza 
> átengedésének fejében Elismerte a Szárd-Piemonti királyság igényét 
> Velencére .Így tehát mikor gyulai küldöttei átadták az ultimátumot a 
> francia és olasz munkások ezrei tisztították a hágókat mozgósították a 
> vasúti szállítási kapacitást  a rendelkezésre álló gőzhajó flottát és 
> francia haderő megkezdte a felvonulást .
>
> Ferenc József utasította Gyulait a piemontiakat verje szét mielőtt 
> megérkeznek a franciák erre minden esély meg lett volna . .Csakhogy 
> Gyulai elszerencsétlenkedte az egészet és mire  a mozgósított itáliai 
> Habsburg haderő elérte Magentát már szembe találkozott az egyesült 
> Szárd-Piemonti  Királyság és III.Napolón seregével amely így KÉTSZERES 
> TÚLERŐT képezett  és Gyulai katasztrofális vereséget szenvedett .
>
> Ferenc József tehát bízott a haderejében annak parancsnokaiban 
> vagányul kezdeményezett .Annyiban igaza volt hogy a piemontiak és 
> III.Napólen csak az alkalomra vártak  de az alkalmat Ferenc József 
> teremtette meg , úgy vágott bele Ferenc József az egészbe ,hogy nem 
> érzékelte a haderejének parancsnokai nem képesek a feladatot elvégezni 
> nem adott nekik elég időt a felkészülésre a csapatok bár sok 
> hiányosságtól szenvedtek de megfelelő vezetéssel még sikeresek is 
> lehettek volna .
>
> Ha valakinek végül is 1914 nyara és ősze jut eszébe akkor ez nem a 
> véletlen játéka .Ferenc József 1914-ben sem volt képes megérteni hogy  
> a szerbek az oroszokkal a hátuk mögött lenyelhetetlen feladatot 
> jelentenek a K.u K. haderőnek .Csakhogy az 1859- háború után  Ferenc 
> Józsefnek  csak a Lombard királyság egy részéről kellett lemondania , 
> Ferenc József 1914-s elhamarkodott döntése nekünk trianonba került 
> .(Velencét csak az 1866 verség után vesztette el Ferenc József ).
>
> Persze a két esemény(  1859 és 1914 -18 között ) jentetős különbségek 
> is vannak  mint minden ilyen összehasonlításnál III. Napóleon aki 
> kalandor  egy ideig diktátor uralódóként is gyakran emberségesebben 
> viselkedett mint sok kortárs uralkodó és kormányzati vezető a csatatér 
> bejárása után arra gondolt ennek a vérfürdőnek már nincs értelme és 
> leállt .Villafrancában megegyezett Ferenc Józseffel egy elfogadható 
> békében .1914-1918 között nem volt olyan mérték adó vezető aki képes 
> lett volna összehozni a leállást .
>
> III:Napóleon mélyen katolikus hívő volt ez nem akadályozta meg abban 
> hogy fiatal korában forradalmár mozgalmakban vegyen részt és erősen 
> kalandor külpolitikát folytasson (de melyik nagyhatalom nem volt 
> kalandor ? ) de egész uralkodása alatt képes volt időnként kegyelmet 
> gyakorolni hol politikai ellenfeleinek hol ellenségeivel szemben 
> .Szinte alig akad példa Európa történelmében arra ,hogy valaki részben 
> a hitére hivatkozva leálljon egy győztes háború közben csak az emberi 
> szenvedések láttán.
>
> III.Napóleon volt az is  aki az olasz egyesítési törekvésekkel szemben 
> csapatokat küldött Róma a Pápai Állam védelmére .(ebben érdekes módon 
> nem követte  elődjét I.Napóleont aki két pápát is letartóztatott és 
> fogságba vetett )
>
> Üdv. Egon
>
>
> 2021.11.05. 11:52 keltezéssel, Reinisch Egon írta:
>> Solferino
>>
>> Első rész .
>>
>> A solferinoi csata elemzésekor igen furcsa ellentmondásokra 
>> bukkanhatunk .Íme ezekből néhány .
>>
>>
>> ----------- a csapatok elsősorban a gyalogság harcászatilag a csatát 
>> nem vesztették el általában kitűnően helyt álltak olyan nyílt 
>> formációjú csatár tűzharcot is vívtak amire a legkevesebb időt 
>> fordították a kiképzésük során hiszen inkább a zárt hadrendű tüzelés 
>> és rohamot gyakoroltatták .Csekély évi 30 patron ellövésével .
>>
>> ----------az előzőek abból a szempontból érhetőek hogy a gyalogság 
>> ahogy már írtam erről a világ legjobb puskájával volt felszerelve a 
>> 1854 M Lorenz csak a Dreyse tűzgyorsaságával szemben maradt el 
>> Königgretznél de Sollferinónál még a franciák is csak hasonló 
>> elöltöltővel de gyengébb képességű fegyverrel voltak ellátva (a 
>> francia puska kb. 800 métere hordott a Lorenz 1 kilométerre és a 
>> szórásképe is jobb volt ).A Habsburg tüzérség még a sima csövű 
>> ágyúkkal volt ellátva amely még golyókat lőtt ki (ez a tömör 
>> vasgolyókra és az időzített gránátokra is igaz ) a francia tüzérség 
>> már huzagolt csövű löveggel volt felszerelve .De Ferenc József 
>> tüzérsége még így is  jól szerepelt .
>>
>> ------------ A fentiek miatt megállapítható (EGON VÉLEMÉNY de ezt 
>> több hadtörténész is  így látja ) a  solferinoói és az előző magentai 
>> csatát is hadműveleti szinten vesztették el  amiért Gyulai 
>> táborszernagy  a felelős majd az őt leváltó és a hadműveleteket 
>> személyesen irányító Ferenc József  a felelős  és a sok teljesen 
>> alkalmatlan hadtest és dandár parancsnok mellett Benedeket és még 
>> egy-két osztrák tábornokot kivéve(PL. Gablenz tábornok végig 
>> kiemelkedően jól vezette a dandárt.)
>>
>> Ferenc József mentségére legyen mondva ő mindent meg tett hogy jól 
>> irányítson és úgy tűnik a  seregtestek irányításnak alapvető 
>> fogásaival tisztában volt .Három vezérkari tiszt volt itt a 
>> tanácsadója ami nem volt szerencsés mert ezek a drága urak még 
>> egymással is összevesztek időnként .
>>
>> ---------A legmeglepőbb viszont a magyar ezredek zászlóaljainak és 
>> századainak helytállása és a magyar tisztek kiemelkedő bátorsága .Ez 
>> azért is érdekes mert különösen a 1848-49-s szabadság harc után a 
>> magyar csapatok fegyelmezésénél részben Ferenc József utasításai 
>> szerint (vessző futás 1855 ig majd kíméletlen botozás ) a brutális 
>> fenyítéseket kiemelten alkalmazták  a magyar csapatoknál (amikbe 
>> persze nemzetiségek is voltak ).Emiatt Itáliában sok volt a szökés a 
>> magyar csapatok közül akik maradtak azok viszont helyt álltak .Ferenc 
>> József egyik rendelet alapján még a magyar altisztek is botozhatók 
>> voltak ez más alakulatoknál tilos volt .Így ha a magyar katonák 
>> szöktek gyakran altisztjeik vezetésével tették .
>>
>> EGON VÉLEMÉNY :úgy tűnik a régi ,részben még Mária  Terézia korában 
>> alakult   és az új magyar ezredekben még is volt némi csapatszellem 
>> hiszen egyéb motiváció nem igen lehetett .
>>
>> Igen érdekes a két háború közötti hadtörténelmi szakirodalom is igen 
>> csak kiemelte a noabszolutizmus haderejében a magyar hősiességet az 
>> árnyoldalakról kevesebbet írtak.Lásd pl . "A magyar katona 
>> vitézségének ezer éve .Pilch Jenő"
>>
>> Innen folytatom ha lesz alkalmam erre .
>>
>> Üdv. Egon
>>
>>
>

-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus