[Grem] Ferenc József. Solferino .a hadvezér felelőssége

[Reinisch Egon]

Solferino

Második rész :Az emberi tényező

Ferenc József tehát nem csak vonzódott a katonáskodáshoz hanem hajlandó 
volt háborús kockázatot is vállalni és kezdeményezni akkor mikor 
értesült arról hogy a Szárd-Piemonti Királyság fegyverkezik és igény 
tart a Habsburg birtok LOMBARD- VELENCEI KIRÁLYSÁGRA .Így Ferenc József 
parancsot adott  Gyulai Táborszernagynak hogy 1859 április 19. adjon át 
egy ultimátumot a piemontiaknak hogy három napon belül szereljék le a 
haderejüket ! ! ! !

Csakhogy Cavour grófja a piemonti miniszter elnök már 1858-ban 
megkötötte a szövetséget III. Napóleonnal aki Savoia és Nizza 
átengedésének fejében Elismerte a Szárd-Piemonti királyság igényét 
Velencére .Így tehát mikor gyulai küldöttei átadták az ultimátumot a 
francia és olasz munkások ezrei tisztították a hágókat mozgósították a 
vasúti szállítási kapacitást  a rendelkezésre álló gőzhajó flottát és 
francia haderő megkezdte a felvonulást .

Ferenc József utasította Gyulait a piemontiakat verje szét mielőtt 
megérkeznek a franciák erre minden esély meg lett volna . .Csakhogy 
Gyulai elszerencsétlenkedte az egészet és mire  a mozgósított itáliai 
Habsburg haderő elérte Magentát már szembe találkozott az egyesült 
Szárd-Piemonti  Királyság és III.Napolón seregével amely így KÉTSZERES 
TÚLERŐT képezett  és Gyulai katasztrofális vereséget szenvedett .

Ferenc József tehát bízott a haderejében annak parancsnokaiban vagányul 
kezdeményezett .Annyiban igaza volt hogy a piemontiak és III.Napólen 
csak az alkalomra vártak  de az alkalmat Ferenc József teremtette meg , 
úgy vágott bele Ferenc József az egészbe ,hogy nem érzékelte a 
haderejének parancsnokai nem képesek a feladatot elvégezni nem adott 
nekik elég időt a felkészülésre a csapatok bár sok hiányosságtól 
szenvedtek de megfelelő vezetéssel még sikeresek is lehettek volna .

Ha valakinek végül is 1914 nyara és ősze jut eszébe akkor ez nem a 
véletlen játéka .Ferenc József 1914-ben sem volt képes megérteni hogy  a 
szerbek az oroszokkal a hátuk mögött lenyelhetetlen feladatot jelentenek 
a K.u K. haderőnek .Csakhogy az 1859- háború után  Ferenc Józsefnek  
csak a Lombard királyság egy részéről kellett lemondania , Ferenc József 
1914-s elhamarkodott döntése nekünk trianonba került .(Velencét csak az 
1866 verség után vesztette el Ferenc József ).

Persze a két esemény(  1859 és 1914 -18 között ) jentetős különbségek is 
vannak  mint minden ilyen összehasonlításnál III. Napóleon aki kalandor  
egy ideig diktátor uralódóként is gyakran emberségesebben viselkedett 
mint sok kortárs uralkodó és kormányzati vezető a csatatér bejárása után 
arra gondolt ennek a vérfürdőnek már nincs értelme és leállt 
.Villafrancában megegyezett Ferenc Józseffel egy elfogadható békében 
.1914-1918 között nem volt olyan mérték adó vezető aki képes lett volna 
összehozni a leállást .

III:Napóleon mélyen katolikus hívő volt ez nem akadályozta meg abban 
hogy fiatal korában forradalmár mozgalmakban vegyen részt és erősen 
kalandor külpolitikát folytasson (de melyik nagyhatalom nem volt 
kalandor ? ) de egész uralkodása alatt képes volt időnként kegyelmet 
gyakorolni hol politikai ellenfeleinek hol ellenségeivel szemben .Szinte 
alig akad példa Európa történelmében arra ,hogy valaki részben a hitére 
hivatkozva leálljon egy győztes háború közben csak az emberi szenvedések 
láttán.

III.Napóleon volt az is  aki az olasz egyesítési törekvésekkel szemben 
csapatokat küldött Róma a Pápai Állam védelmére .(ebben érdekes módon 
nem követte  elődjét I.Napóleont aki két pápát is letartóztatott és 
fogságba vetett )

Üdv. Egon


2021.11.05. 11:52 keltezéssel, Reinisch Egon írta:
> Solferino
>
> Első rész .
>
> A solferinoi csata elemzésekor igen furcsa ellentmondásokra 
> bukkanhatunk .Íme ezekből néhány .
>
>
> ----------- a csapatok elsősorban a gyalogság harcászatilag a csatát 
> nem vesztették el általában kitűnően helyt álltak olyan nyílt 
> formációjú csatár tűzharcot is vívtak amire a legkevesebb időt 
> fordították a kiképzésük során hiszen inkább a zárt hadrendű tüzelés 
> és rohamot gyakoroltatták .Csekély évi 30 patron ellövésével .
>
> ----------az előzőek abból a szempontból érhetőek hogy a gyalogság 
> ahogy már írtam erről a világ legjobb puskájával volt felszerelve a 
> 1854 M Lorenz csak a Dreyse tűzgyorsaságával szemben maradt el 
> Königgretznél de Sollferinónál még a franciák is csak hasonló 
> elöltöltővel de gyengébb képességű fegyverrel voltak ellátva (a 
> francia puska kb. 800 métere hordott a Lorenz 1 kilométerre és a 
> szórásképe is jobb volt ).A Habsburg tüzérség még a sima csövű 
> ágyúkkal volt ellátva amely még golyókat lőtt ki (ez a tömör 
> vasgolyókra és az időzített gránátokra is igaz ) a francia tüzérség 
> már huzagolt csövű löveggel volt felszerelve .De Ferenc József 
> tüzérsége még így is  jól szerepelt .
>
> ------------ A fentiek miatt megállapítható (EGON VÉLEMÉNY de ezt több 
> hadtörténész is  így látja ) a  solferinoói és az előző magentai 
> csatát is hadműveleti szinten vesztették el  amiért Gyulai 
> táborszernagy  a felelős majd az őt leváltó és a hadműveleteket 
> személyesen irányító Ferenc József  a felelős  és a sok teljesen 
> alkalmatlan hadtest és dandár parancsnok mellett Benedeket és még 
> egy-két osztrák tábornokot kivéve(PL. Gablenz tábornok végig 
> kiemelkedően jól vezette a dandárt.)
>
> Ferenc József mentségére legyen mondva ő mindent meg tett hogy jól 
> irányítson és úgy tűnik a  seregtestek irányításnak alapvető 
> fogásaival tisztában volt .Három vezérkari tiszt volt itt a 
> tanácsadója ami nem volt szerencsés mert ezek a drága urak még 
> egymással is összevesztek időnként .
>
> ---------A legmeglepőbb viszont a magyar ezredek zászlóaljainak és 
> századainak helytállása és a magyar tisztek kiemelkedő bátorsága .Ez 
> azért is érdekes mert különösen a 1848-49-s szabadság harc után a 
> magyar csapatok fegyelmezésénél részben Ferenc József utasításai 
> szerint (vessző futás 1855 ig majd kíméletlen botozás ) a brutális 
> fenyítéseket kiemelten alkalmazták  a magyar csapatoknál (amikbe 
> persze nemzetiségek is voltak ).Emiatt Itáliában sok volt a szökés a 
> magyar csapatok közül akik maradtak azok viszont helyt álltak .Ferenc 
> József egyik rendelet alapján még a magyar altisztek is botozhatók 
> voltak ez más alakulatoknál tilos volt .Így ha a magyar katonák 
> szöktek gyakran altisztjeik vezetésével tették .
>
> EGON VÉLEMÉNY :úgy tűnik a régi ,részben még Mária  Terézia korában 
> alakult   és az új magyar ezredekben még is volt némi csapatszellem 
> hiszen egyéb motiváció nem igen lehetett .
>
> Igen érdekes a két háború közötti hadtörténelmi szakirodalom is igen 
> csak kiemelte a noabszolutizmus haderejében a magyar hősiességet az 
> árnyoldalakról kevesebbet írtak.Lásd pl . "A magyar katona 
> vitézségének ezer éve .Pilch Jenő"
>
> Innen folytatom ha lesz alkalmam erre .
>
> Üdv. Egon
>
>

-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus