[Grem] Héjjas István energetikai szakértő a klímaváltozás valós természetéről, a politika általi hiszterizálásról

[Emoke Greschik]

 *Klímahisztéria – haszonlesők hamis ügylete*

https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html
*Klímaváltozás és megújuló energiák címmel adott ki könyvet Héjjas István
energetikai szakértő.* A kötetben bemutatja, hogy a divatos
klímapropagandával ellentétben* a széndioxid veszélytelen, sőt fontos, mert
az élet feltétele bolygónkon.*
2021. március 9. 23:41
<https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html#>

„*A könyv tényekkel alátámasztva mutatja be, hogy a levegőben éppen csak
nyomokban jelenlévő, színtelen, szagtalan, láthatatlan, egészségre
ártalmatlan széndioxid nem káros, hanem nélkülözhetetlenül hasznos
komponense a levegőnek, nélküle minden élet elpusztulna a Földön" *– jelzi
az ismertetés *Héjjas István: Klímaváltozás és megújuló energiák című
könyvéről. A szerzőnek tett föl kérdéseket a Gondola. *

*– Tanár úr, a klímahisztéria önmagában is rizikós, ám melyek az emberiség
jövendőjének még ennél is nagyobb, valódi kockázatai?*

– *A klímahisztéria valóban rizikós*, és nem csupán
politikai-tömeglélektani értelemben. Az ilyen módszerek évezredek óta hozzá
tartoznak a hatalom gyakorlásának a technikájához. *Ha sikerül az embereket
megijeszteni valamilyen súlyos fenyegetéssel, majd közöljük velük, hogy
tudjuk a megoldást, és végre is tudjuk hajtani a szükséges intézkedéseket,
akkor a saját jól felfogott érdekükben majd követik a hatalom utasításait*.
Úgy is mondhatjuk, hogy *a hatalomnak mindig szüksége van fenyegető
ellenségre, amely lehet akár idegen hatalom, vagy belső ellenség, de szóba
jöhet természeti csapás is, amely ellen össze kell fogni a hatalom
irányítása alatt.* Ma már a játszma nagyobb tétekben zajlik, mint
régebben. *Most
már az egész világot kellene irányítani, egy világkormány által, amelynek a
tagjai mérhetetlen bölcsességükben az emberiség javát akarják. Ehhez
viszont olyan veszélyhelyzetre van szükség, amely mindenkit érint, tekintet
nélkül arra, hogy valaki milyen nemzethez, népcsoporthoz, valláshoz, vagy
ideológiához tartozónak tekinti önmagát. És erre a célra megfelelhet egy
klímakatasztrófa, jelen esetben a bolygó veszélyes melegedése, *miután a
közeledő jégkorszakkal való korábbi ijesztgetés nem hozta meg a kívánt
eredményt.* Amióta a Föld létezik, az éghajlat szüntelenül változik. Az
emberiség átélt már számos éghajlatváltozást, amelyekhez igyekezett okosan
alkalmazkodni, adaptálódni*.* Ma pedig az irányelv az, hogy ne bíbelődjünk
az alkalmazkodással, kerül amibe kerül, állítsuk meg az éghajlat
változását, maradjon az éghajlat örökre olyan, mint most*. Csakhogy ez nem
megy. A természet lesz az erősebb*. A klímaváltozás elleni értelmetlen és
hatástalan szélmalomharcra pedig hatalmas mértékben pazaroljuk azokat a
természeti erőforrásokat, amelyeket érdemesebb lenne inkább az emberiség
jólétére felhasználni.* Több mint hat évtizeddel ezelőtt, egyetemista
koromban, az évfolyamtársainkkal együtt faggattuk Lancsarics Alajos
professzor urat, aki a hőerőgépek tantárgyat oktatta, hogy szerinte
lehetséges volna-e az éghajlatot mesterségesen befolyásolni. A válasz így
hangzott: „Szántanak a mezőn. Ökör húzza az ekét. Egy légy rászáll az ökör
szarvára, és azt mondja: Szántunk!”



*Lancsarics Alajos professzor*

*– Mi volt a mögöttes célja annak, hogy a környezetvédelmet úgynevezett
„klímavédelemre" – magyarul „éghajlatvédelemre" – hamisították?*

– Hogy hogyan lett a környezetvédelemből klímavédelem, az bizony hosszú
történet. *A XIX. század utolsó évtizedében, 1896-ban publikálta egy svéd
tudós, Arrhenius az elméletét, amely szerint minél több a levegőben a
széndioxid, annál melegebb van a Földön.* Arrhenius ezt az akkor lehetséges
mérésekkel támasztotta alá, és levonta a következtetést, hogy a levegő
széndioxidtartalmának a növekedése a felszíni hőmérséklet emelkedését
okozza.
*Arrhenius azonban figyelmen kívül hagyta* *azt a lehetőséget, hogy a dolog
fordítva is működhet, ezért esetleg a hőmérséklet emelkedése okozhatja a
megemelkedett széndioxidszintet.* *Ez utóbbit támasztják alá azok az
adatok, amelyeket az utóbbi egymillió év alatt lezajlott
éghajlatváltozásokról megtudhatunk. Ezek szerint körülbelül százezer
évenként követték egymást a jégkorszakok, a közöttük lévő néhány évezredes
meleg, interglaciális korszakok kezdetén pedig a melegedés általában (de
nem mindig) megelőzte a széndioxid szint növekedését.* *Ez azonban mégsem
jelenti azt, hogy a melegedés miatt növekszik a levegő széndioxid
tartalma,* *mert
ebben számos egyéb tényező játszik szerepet. Ilyen például a tenger alatti
aktív vulkánok szerepe. Az óceánok mélyén ugyanis a földkéreglemezek
törésvonalai mentén több száz vagy több ezer aktív vulkán ontja a
széndioxidot a tengervízbe, ahol a vízzel szénsavat alkotva nyelődik el a
vízben, majd a felszínen a széndioxid kibugyog a vízből, hasonlóan a
melegedő szódavízhez. *Nem tudjuk, hány ilyen vulkán működik a mélyben, és
azt sem, hogyan változik, számunkra befolyásolhatatlan módon, ezek
aktivitása. *A kémiai Nobel-díjas Arrhenius nagy tekintélyű tudós volt,
ezért senki nem vitatta az elméletét*.

*Svante Arrhenius Nobel-díjas kémikus*

*Így volt ez egészen a második világháborúig, amikor bekövetkezett az
emberiség valaha volt legnagyobb széndioxid kibocsátása. Hat éven keresztül
lángokban állt a világ. Szakadatlanul hullottak a robbanó és gyújtó bombák
nem csak katonai objektumokra, de lakott területekre is. Áradtak az
üzemanyag égéstermékek a zuhanó bombázókból, a tankok és dzsipek
dieselmotorjaiból, miközben a harctereken sok millió tonna nitrogén
tartalmú lőszert, gránátot, aknát robbantottak fel, telítve a levegőt nem
csak széndioxiddal, de a széndioxidnál nagyságrendekkel hatékonyabb
üvegházgázokkal, nitrogén oxidokkal is*.* Azt lehetett várni,* * hogy ettől
majd melegszik az éghajlat*. *De nem ez történt, több évtizedes lehűlés
következett be, olyannyira, hogy még a 70-es években is számos publikáció
jelent meg a nyugati sajtóban a közeledő jégkorszakról*, *és arról, hogy
hogyan lehetne az esetleg évezredekig tartó fagyos teleket és ugyancsak
fagyos nyarakat majd valahogyan túlélni*. *A 80-as években azonban
megváltozott a helyzet, Európában a nyarak melegebbek, a telek enyhébbek
lettek**. A klímatudósok **lassan kezdtek 180 fokos irányt váltani*,* és
jégkorszak helyett inkább jelentős melegedést jósoltak*. *Ez azonban jó
darabig még nem váltott ki különösebb aggodalmat az emberekben. **Itt
lépett be** a történetbe a politika.** Az 1984-85 évi angliai
bányászsztrájk oly mértékben eldurvult, hogy Margaret Thatcher kormányának
a bukását okozhatta volna.* *Hamarosan beindult a zöld propaganda, amelyben
a szénbányászat felszámolását javasolták a katasztrófával fenyegető
klímaváltozás megfékezésére.* Ez azután megoldotta a problémát. *A
politikusok gyorsan felismerték a mesterségesen szított klímahisztériában
rejlő lehetőségeket, amelynek a lebegtetésével tömegeket, vagy akár
„barátságtalan” országokat is zsarolni lehet.** Felismerték a lehetőséget
élelmes üzleti vállalkozók is, olyannyira, hogy ma már a zöld energiaipar
és a széndioxidkvóta-kereskedelem profittermelő képessége vetekszik a
gyógyszeriparral és a hadiiparral. Ráadásul ez a profit gyakorlatilag
kockázatmentes, hiszen* *túlnyomórészt az államok finanszírozzák az
adófizetők pénzéből.** Így azután* *a környezet és a természet védelme **egyre
inkább hátérbe szorul a klímavédelemmel szemben.*

*– A nem külföldről felpénzelt, hanem hazai forrásokból hazai célokért
dolgozó civil szervezetek – köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítvány
<http://www.balassi.eu> – miket tehetnek azért, hogy a változásokat ne
„okos” eszközökkel, hanem okos társadalommal lehessen elősegíteni?*

– *A legfontosabb feladat a hiteles tájékoztatás, és az ehhez kapcsolódó
tudományos ismeretterjesztés, amely Öveges professzor **óta gyakorlatilag
hiányzik a hazai médiából.* Ennek során *le kellene leplezni **azokat a
szándékos csalásokat, csúsztatásokat, hamisításokat, amelyekkel
félrevezetik **az emberek **nagy részét. *Csupán példaként érdemes *ezek
közül néhány*at megemlíteni.
*Gyakran látunk a TV-ben füstölgő kéményeket, annak illusztrálására, hogy
milyen sok széndioxidot bocsátunk ki*. *Csakhogy a széndioxid színtelen,
szagtalan, láthatatlan gáz, akárcsak a tiszta levegő. **Ráadásul kémények
helyett olykor testesebb és látványosabb hűtőtornyokat mutatnak, amelyekből
felfelé tör a vízgőz.*



*Vízgőz száll fel a Mátrai Erőmű két, Heller-Forgó hűtőtornyából*

*És ha a Nap szemből süt, főleg napnyugtához közeledve, ellenfényben, az
önmagában hófehér vízgőz is ijesztően feketének látszik*.
*Egy másik tisztességtelen csúsztatás az, hogy a széndioxid ártalmas, és
szennyezi a környezetet*.* Ennek* *éppen az ellenkezője igaz.** A
széndioxid a növén**yek legfontosabb, nélkülözhetetlen tápláléka. Ebből
termelik a növények a fotoszintézisben a szénhidrátokat és egyéb szerves
vegyületeket, amelyek táplálékul szolgálnak embernek és állatnak*.* Ha
sikerülne a levegőből száműzni a széndioxidot, tökéletesen „dekarbonizálni”
az atmoszférát, minden élet elpusztulna a Földön.* *A széndioxid pedig
nemcsak ártalmatlan, de eredményesen alkalmazzák a gyógyászatban is, ezt
igazolják a széndioxidos gyógy-termálfürdők kedvező tapasztalatai (például
Mátraderecskén).*
*Teljesen megalapozatlan az is, hogy a levegő széndioxid tartalma hatással
lehet az éghajlatra.* *Volt már a bolygó régmúlt történetében olyan
időszak, amikor 10-szer több széndioxid volt a levegőben (vagyis a mostani
0,04% helyett 0,4%), miközben jégkorszak volt.* *Megalapozatlan az
ijesztgetés a beígért 2 fokos melegedésről is. Ez ugyanis nem azt jelenti,
hogy mindenütt 2 fokkal lesz melegebb, hanem* *azt, hogy az éghajlati
övezetek az északi féltekén észak felé tolódnak el, és emiatt például a
Kárpát-medence éghajlata mediterrán jellegűvé válhat. Volt már példa ilyen
méretű meleg időszakra, 2500 évvel ezelőtt a skandináv térségben szőlőt és
bort termeltek.*

*Héjjas István*

*A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a mostaninál melegebb
időszakokban az emberiség viszonylag jólétben élt, míg a hidegebb időkben,
például a középkori „kis jégkorszakban*” *éhínség, járványok, és a
fogyatkozó erőforrásokért folyó kegyetlen háborúk pusztították* a
lakosságot. *Ha tényleg melegszik az éghajlat, és növekszik a levegő
széndioxid tartalma, annak inkább örülni kellene. Jelentősen növekedhetnek
a mezőgazdasági terméshozamok, kevesebb éhező lesz a Földön**. És valami,
ami talán mindennél fontosabb: Ne tűrjük el, hogy a politika maga alá
gyűrje a természettudományt. *N*e tűrjük el, hogy a tudományos igazságokat
olyan politikusok és médiacelebek döntsék el, akik egy érettségi vizsgán is
megbuknának fizikából, kémiából, biológiából, miközben megakadályozzák,
hogy a nekik nem tetsző tudósok közzé tegyék a kutatási eredményeiket.*


*Molnár Pál  *
gondola

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210314/6929ea8a/attachment.html>