<div dir="ltr">
<div><font size="4"><b>Klímahisztéria – haszonlesők hamis ügylete</b></font></div>
<div><span><br></span></div><div><span><a href="https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html" target="_blank">https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html</a></span></div><div><span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><u>Klímaváltozás és megújuló energiák
címmel adott ki könyvet Héjjas István energetikai szakértő</u>.</b></span> A kötetben
bemutatja, hogy a divatos klímapropagandával <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ellentétben</span><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a széndioxid
veszélytelen, sőt fontos, mert az élet feltétele bolygónkon.</span></b></span></span></div>
<div>
</div>
<div>
2021. március 9. 23:41
</div>
<div>
<div>
<div>
<a title="E-mail" href="https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a></div></div></div>
<a title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Gmail" href="https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Google+">
</a><a title="Pinterest" href="https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="MySpace" href="https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/118923-Klimahiszteria___8211%3B_haszonlesok_hamis_ugylete.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a><div><div>
</div>
<div style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:68px;height:20px"></span></div>
</div><div><br></div><div>„<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A könyv tényekkel alátámasztva mutatja be, hogy a levegőben éppen csak
nyomokban jelenlévő, színtelen, szagtalan, láthatatlan, egészségre
ártalmatlan széndioxid <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">káros</span>, hanem nélkülözhetetlenül hasznos
komponense a levegőnek,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> nélküle </span>minden élet <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elpusztulna</span> a Földön" </b></span>–
jelzi az ismertetés <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Héjjas István: Klímaváltozás és megújuló energiák
című könyvéről. A szerzőnek tett föl kérdéseket a Gondola.
</b></span></div><p>
<span style="color:rgb(54,43,54);font-family:"Lucida Grande","Lucida Sans",Arial,sans-serif;font-size:13.2px;text-align:center;background-color:rgb(242,245,247)"><img src="https://gondola.hu/kepek/126553.jpg" alt="" title="Fotó: enpol2000.hu" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0" width="484" height="330"></span></p>
<p>
<i>– Tanár úr, a klímahisztéria önmagában is rizikós, ám melyek az emberiség jövendőjének még ennél is nagyobb, valódi kockázatai?</i></p><div id="gmail-m_-434499660937957286m_-5599292163163686802gmail-billboardbanner"><span>
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A klímahisztéria valóban rizikós</b></span>, és nem csupán
politikai-tömeglélektani értelemben. Az ilyen módszerek évezredek óta
hozzá tartoznak a hatalom gyakorlásának a technikájához. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ha sikerül </span>az
embereket <span style="background-color:rgb(234,209,220)">megijeszteni valamilyen súlyos fenyegetéssel, majd közöljük
velük, hogy tudjuk a megoldást, és végre is tudjuk hajtani a szükséges
intézkedéseket, akkor a saját jól felfogott érdekükben majd követik a
hatalom utasításait</span></b></span>. Úgy is mondhatjuk, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a hatalomnak mindig
szüksége van fenyegető ellenségre, amely lehet akár </span>idegen hatalom, vagy
belső ellenség, de szóba jöhet <span style="background-color:rgb(234,209,220)">természeti csapás is</span>, amely ellen össze
kell fogni a hatalom irányítása alatt.</b></span> Ma már a játszma nagyobb tétekben
zajlik, mint régebben. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Most már az egész világot kellene irányítani,
egy világkormány által, amelynek a tagjai mérhetetlen bölcsességükben </span><span style="background-color:rgb(249,203,156)">az
emberiség javát akarják</span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ehhez viszont olyan veszélyhelyzetre van
szükség, amely</span> mindenkit érint, tekintet nélkül arra, hogy valaki milyen
nemzethez, népcsoporthoz, valláshoz, vagy ideológiához tartozónak
tekinti önmagát. És <span style="background-color:rgb(234,209,220)">erre a célra megfelelhet egy klímakatasztrófa</span>, jelen
esetben a bolygó <span style="background-color:rgb(249,203,156)">veszélyes</span> melegedése, </b></span>miután a közeledő jégkorszakkal
való korábbi ijesztgetés nem hozta meg a kívánt eredményt.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Amióta a Föld
létezik, az éghajlat szüntelenül változik. Az emberiség átélt már
számos éghajlatváltozást, amelyekhez igyekezett okosan alkalmazkodni,
adaptálódni</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Ma pedig az irányelv az, hogy ne bíbelődjünk <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az
alkalmazkodással, </span>kerül amibe kerül, állítsuk meg <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az éghajlat
változását</span>, maradjon az éghajlat örökre olyan, mint most</b></span>. Csakhogy ez
nem megy. A természet lesz az erősebb<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. A klímaváltozás elleni
értelmetlen és hatástalan szélmalomharcra pedig hatalmas mértékben
pazaroljuk<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> azokat a természeti erőforrásokat, amelyeket érdemesebb lenne
inkább az emberiség jólétére felhasználni.</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>Több mint hat évtizeddel
ezelőtt, egyetemista koromban, az évfolyamtársainkkal együtt faggattuk
Lancsarics Alajos professzor urat, aki a hőerőgépek tantárgyat oktatta,
hogy szerinte lehetséges volna-e az éghajlatot mesterségesen
befolyásolni. A válasz így hangzott: „Szántanak a mezőn. Ökör húzza az
ekét. Egy légy rászáll az ökör szarvára, és azt mondja: Szántunk!”</p>
<p>
<span style="color:rgb(54,43,54)"><img src="https://gondola.hu/kepek/126546.jpg" alt="" title="Fotó: kozterkep.hu" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0" width="164" height="193"></span></p><p><span style="color:rgb(54,43,54)"> </span></p>
<p>
<i>Lancsarics Alajos professzor</i><br>
<br>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><i>– Mi volt a mögöttes célja annak, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a környezetvédelme</span>t
úgynevezett „klímavédelemre" – magyarul „éghajlatvédelemre" –
hamisították?</i></b></span></p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span>– Hogy hogyan lett a környezetvédelemből klímavédelem, az bizony hosszú
történet. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A XIX. század utolsó évtizedében, 1896-ban publikálta <span style="background-color:rgb(217,234,211)">egy
svéd tudós, Arrhenius</span> <span style="background-color:rgb(249,203,156)">az elméletét, amely szerint minél több a levegőben
a széndioxid, annál melegebb van a Földön.</span></b></span> Arrhenius ezt az akkor
lehetséges mérésekkel támasztotta alá, és levonta a következtetést, hogy
a levegő széndioxidtartalmának a növekedése a felszíni hőmérséklet
emelkedését okozza.<br>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Arrhenius </span>azonban figyelmen kívül hagyta</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>azt a lehetőséget, hogy a
dolog fordítva is működhet, ezért esetleg a hőmérséklet emelkedése
okozhatja a megemelkedett széndioxidszintet.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ez utóbbit támasztják alá
azok az adatok, amelyeket az utóbbi egymillió év alatt lezajlott
éghajlatváltozásokról megtudhatunk. Ezek szerint körülbelül százezer
évenként követték egymást a jégkorszakok, a közöttük lévő néhány
évezredes meleg, interglaciális korszakok kezdetén pedig a melegedés
általában (de nem mindig) megelőzte a széndioxid szint növekedését.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ez
azonban mégsem jelenti <span style="background-color:rgb(249,203,156)">azt, hogy a melegedés miatt növekszik a levegő
széndioxid tartalma,</span></b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mert ebben számos egyéb tényező játszik szerepet.
Ilyen például a tenger alatti aktív vulkánok szerepe. Az óceánok mélyén
ugyanis a földkéreglemezek törésvonalai mentén több száz vagy több ezer
aktív vulkán ontja a széndioxidot a tengervízbe, ahol a vízzel szénsavat
alkotva nyelődik el a vízben, majd a felszínen a széndioxid kibugyog a
vízből, hasonlóan a melegedő szódavízhez. </b></span>Nem tudjuk, hány ilyen vulkán
működik a mélyben, és azt sem, hogyan változik, számunkra
befolyásolhatatlan módon, ezek aktivitása. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kémiai Nobel-díjas
Arrhenius nagy tekintélyű tudós volt, ezért<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> senki nem</span> vitatta <span style="background-color:rgb(249,203,156)">az
elméletét</span></b></span><span style="background-color:rgb(249,203,156)">.</span></p>
<p>
<span style="color:rgb(54,43,54)"><img src="https://gondola.hu/kepek/126547.jpg" alt="" title="Fotó: wikipedia.org" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0" width="154" height="193"></span></p>
<p>
<i>Svante Arrhenius Nobel-díjas kémikus</i></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Így volt ez egészen </span>a második világháború<span style="background-color:rgb(234,209,220)">ig</span>, amikor bekövetkezett az
emberiség valaha volt legnagyobb széndioxid kibocsátása. Hat éven
keresztül lángokban állt a világ. Szakadatlanul hullottak a robbanó és
gyújtó bombák nem csak katonai objektumokra, de lakott területekre is.
Áradtak az üzemanyag égéstermékek a zuhanó bombázókból, a tankok és
dzsipek dieselmotorjaiból, miközben a harctereken sok millió tonna
nitrogén tartalmú lőszert, gránátot, aknát robbantottak fel, telítve a
levegőt nem csak széndioxiddal, de a széndioxidnál nagyságrendekkel
hatékonyabb üvegházgázokkal, nitrogén oxidokkal is</b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Azt lehetett várni,</b></span> <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>
hogy ettől majd melegszik az éghajlat</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>De nem ez történt, több évtizedes
lehűlés következett be, olyannyira, hogy még a 70-es években is számos
publikáció jelent meg a nyugati sajtóban a közeledő jégkorszakról</b></span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>és
arról, hogy hogyan lehetne az esetleg évezredekig tartó fagyos teleket
és ugyancsak fagyos nyarakat majd valahogyan túlélni</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A 80-as években
azonban megváltozott a helyzet, Európában a nyarak melegebbek, a telek
enyhébbek lettek</b><b>. A klímatudósok </b><b>lassan kezdtek 180 fokos irányt
váltani</b>,</span><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> és jégkorszak helyett inkább jelentős melegedést jósoltak</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">.</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ez
azonban jó darabig még nem váltott ki különösebb aggodalmat az
emberekben. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Itt lépett be</b><b> a történetbe a politika.</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Az 1984-85 évi
angliai bányászsztrájk oly mértékben eldurvult, hogy Margaret Thatcher
kormányának a bukását okozhatta volna.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hamarosan beindult a zöld
propaganda, amelyben <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a szénbányászat</span> felszámolását javasolták <span style="background-color:rgb(249,203,156)">a
katasztrófával fenyegető klímaváltozás </span>megfékezésére.</b></span> Ez azután
megoldotta a problémát. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A politikusok gyorsan felismerték a
mesterségesen szított klímahisztériában rejlő lehetőségeket, amelynek a
lebegtetésével<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> tömegeket, vagy akár „barátságtalan” országokat</span> is
zsarolni lehet.</b><b> Felismerték a lehetőséget élelmes üzleti vállalkozók is,
olyannyira, hogy ma már a zöld energiaipar és a
széndioxidkvóta-kereskedelem profittermelő képessége vetekszik a
gyógyszeriparral és a hadiiparral. Ráadásul ez a profit gyakorlatilag
kockázatmentes, hiszen</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>túlnyomórészt az államok finanszírozzák az
adófizetők pénzéből.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Így azután</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a környezet és a természet védelme </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egyre
inkább hátérbe szorul <span style="background-color:rgb(249,203,156)">a </span><span style="background-color:rgb(249,203,156)">klímavédelem</span>mel szemben.</b></span></p>
<p>
<i>– A nem külföldről felpénzelt, hanem hazai forrásokból hazai célokért dolgozó civil szervezetek – köztük a <u><a href="http://www.balassi.eu" target="_blank">Balassi Kard Művészeti Alapítvány</a></u> – miket tehetnek azért, hogy a változásokat ne „okos” eszközökkel, hanem okos társadalommal lehessen elősegíteni?</i><br>
<br>
– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A legfontosabb feladat a hiteles tájékoztatás, és az ehhez kapcsolódó
tudományos ismeretterjesztés, amely Öveges professzor<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>óta gyakorlatilag
hiányzik<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a hazai médiá</span>ból.</b></span> Ennek során <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>le kellene leplezni </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azokat a
szándékos csalásokat, csúsztatásokat, hamisításokat, amelyekkel
félrevezetik </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az emberek </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nagy részét. </b></span>Csupán példaként érdemes <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezek közül
néhány</b></span>at megemlíteni.<br>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Gyakran látunk a TV-ben füstölgő kéményeket, annak illusztrálására,
hogy milyen sok <span style="background-color:rgb(217,234,211)">széndioxidot bocsátunk ki</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Csakhogy a széndioxid
színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, akárcsak a tiszta levegő<span style="background-color:rgb(234,209,220)">.
</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ráadásul kémények helyett olykor testesebb és látványosabb <span style="background-color:rgb(217,234,211)">hűtőtornyokat<span style="background-color:rgb(234,209,220)">
mutatnak, </span>amelyekből felfelé tör a vízgőz.</span></b></span></p>
<p>
<span style="color:rgb(54,43,54)"><img src="https://gondola.hu/kepek/126548.jpg" alt="" title="Fotó: archív" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0" width="193" height="108"></span></p><p><span style="color:rgb(54,43,54)"> </span></p>
<p>
<i>Vízgőz száll fel a Mátrai Erőmű két, Heller-Forgó hűtőtornyából</i></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>És ha a Nap szemből süt, főleg napnyugtához közeledve, ellenfényben, az
önmagában hófehér vízgőz is <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ijesztően feketének</span> látszik</b></span>.<br>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egy másik tisztességtelen csúsztatás az, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a széndioxid </span>ártalmas, és
szennyezi <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a környezetet</span></b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Ennek</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>éppen az ellenkezője igaz<span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span></b><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A széndioxid a
növén</span></b><b>yek legfontosabb, nélkülözhetetlen tápláléka. Ebből termelik a
növények a fotoszintézisben a szénhidrátokat és egyéb szerves
vegyületeket, amelyek táplálékul szolgálnak embernek és állatnak</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Ha
sikerülne <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a levegő</span>ből száműzni <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a széndioxid</span>ot, tökéletesen
„dekarbonizálni” az atmoszférát, minden <span style="background-color:rgb(255,242,204)">élet</span> elpusztulna <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Földön</span>.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
széndioxid pedig nemcsak ártalmatlan, de eredményesen alkalmazzák a
gyógyászatban is, ezt igazolják a széndioxidos gyógy-termálfürdők
kedvező tapasztalatai (például Mátraderecskén).</b></span><br>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Teljesen megalapozatlan az is, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a levegő széndioxid tartalma
</span>hatással lehet az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">éghajlat</span>ra.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Volt már a bolygó régmúlt történetében
olyan időszak, amikor 10-szer több széndioxid volt a levegőben (vagyis a
mostani 0,04% helyett 0,4%), miközben jégkorszak volt.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Megalapozatlan
az ijesztgetés a beígért 2 fokos melegedésről is. Ez ugyanis nem azt
jelenti, hogy mindenütt 2 fokkal lesz melegebb, hanem</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>azt, hogy az
éghajlati övezetek az északi féltekén észak felé tolódnak el, és emiatt
például a Kárpát-medence éghajlata mediterrán jellegűvé válhat. Volt már
példa ilyen méretű meleg időszakra, 2500 évvel ezelőtt a skandináv
térségben szőlőt és bort termeltek.</b></span></p>
<p>
<span style="color:rgb(54,43,54)"><img src="https://gondola.hu/kepek/126549.jpg" alt="" title="Fotó: archív" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0" width="192" height="100"></span></p>
<p>
<i>Héjjas István</i><br>
<br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a mostaninál melegebb
időszakokban az emberiség viszonylag jólétben élt, míg a hidegebb
időkben, például a középkori „kis jégkorszakban</b></span>” <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>éhínség, járványok, és a
fogyatkozó erőforrásokért folyó kegyetlen háborúk pusztították</b></span> a
lakosságot. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha tényleg melegszik az éghajlat, és növekszik a levegő
széndioxid tartalma, annak inkább örülni kellene. Jelentősen
növekedhetnek a mezőgazdasági terméshozamok, kevesebb <span style="background-color:rgb(234,209,220)">éhező</span> lesz a
Földön</b><b>. És valami, ami talán mindennél fontosabb: Ne tűrjük el, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a
politika maga alá gyűrje </span>a természettudományt. </b></span>N<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>e tűrjük el, hogy a
tudományos igazságokat<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> olyan politikusok és médiacelebek döntsék el,
akik</span> egy érettségi vizsgán<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> is megbuknának</span> fizikából, kémiából,
biológiából, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">miközben megakadályozzák, hogy a nekik</span> nem tetsző tudósok
közzé tegyék a kutatási eredményeiket.</b></span></p>
<p>
<i>Molnár Pál<br>
</i></p>
<div>gondola</div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>