[Grem] interjú Orbán V-ral: "Ők azt látják, ami van, én pedig azt nézem, ami lesz" és Norman Stone-ról

[Emoke Greschik]

 „Ők azt látják, ami van, én pedig azt nézem, ami lesz” – Orbán Viktor a
Mandinernek
<https://mandiner.hu/cikk/20210303_ok_azt_latjak_ami_van_en_pedig_azt_nezem_ami_lesz>
III. évfolyam 9. szám <https://mandiner.hu/hetilap/iii_evfolyam_9_szam> |
Közélet
2021. március 4.
https://mandiner.hu/cikk/20210303_ok_azt_latjak_ami_van_en_pedig_azt_nezem_ami_lesz
*Írta: Őry Krisztina <https://mandiner.hu/szerzo/ory_krisztina> *
*A napokban jelent meg magyarul Norman Stone, a brit történetírás
fenegyerekeként is emlegetett skót történész, író Magyarországról szóló
könyve. Az Orbán Viktort fiatal oxfordi ösztöndíjasként vendégül látó
Norman Stone húsz évvel később a kormányfő meghívására jött Budapestre,
hogy hazánk szakavatott krónikása legyen az angolszász világban. Oxfordi
évekről, az antikommunista előkészületekről és a magyar történelem
lehetséges olvasatairól beszélgettünk a miniszterelnökkel.*

*Őry Krisztina interjúja a Mandiner hetilapban.*

*Hogyan emlékszik vissza egykori professzorára Oxford­ból?*
A találkozásunk körülménye sok mindent elárul róla*. Ha az ember Oxfordban
diák ösztöndíjasként, alapvetően pénztelen, csóró. Anglia most is drága
ország, de egy magyarnak a nyolcvanas évek végén még inkább az volt. Két
pártfogóra számíthatott az ember. Az egyik Sárközi Mátyás tanár úr volt,
aki minden ígéretesnek tűnő fiatalon igyekezett segíteni, olykor interjút
szervezett a BBC-ben, azért pár font csurrant-cseppent, ami nagy segítség
volt. A másik, ha egyszer csak váratlanul felhívta az embert Norman Stone,
és meghívta ebédelni*. Fogalmam sem volt, hogy kicsoda, de* hamar kiderült,
hogy egy magasan jegyzett, különleges tekintélynek örvendő professzor.
Rendszeres szakértője és szerzője volt a The Telegraphnak, amelyet ő a
nyolcvanas évek végén csak „Torygraphnak” nevezett.* Akkor
még közép-európai szemmel nézve is nagyon konzervatív újság volt, tartok
tőle, hogy ma már nem így van. Amikor bemondta a helyet, azt hittem,
rosszul hallok*: Oxford legtekintélyesebb és legjobb éttermébe hívott.
Fantasztikus ebédet költöttem el vele, amelynek az étel legalább olyan
fontos része volt, mint a szellemes fecsegés.*
[image: Norman Stone<br>Fotó: GettyImages / Jeremy Sutton-Hibbert]
Norman Stone
Fotó: GettyImages / Jeremy Sutton-Hibbert

*Mit tanult, kiket hallgatott Oxfordban, és igaz-e, hogy már ott
megalapozta későbbi politikai kapcsolatait a Fidesz elindulásához?*
*Huszonhat éves voltam, Soros-ösztöndíjasként tanultam ott – akkoriban még
támogatták az olyan ígéretesnek tűnő antikommunista, szabadságharcos
fiatalokat, mint jómagam*. Egyébként Vásárhelyi Miklós, az SZDSZ egyik
háttérembere, a Soros Magyarország helytartója osztotta ezeket az
ösztöndíjakat, én is tőle kaptam személyesen. *Szájer József ment elsőként,
egy évre rá Németh Zsolt, aztán jöttem én. Liberális politikai filozófiát
tanultam, a civil társadalom liberális koncepcióját, ami egy szellemi
kulcskoncepció volt az egész átmenetben. Adam Michnik a hetvenes évek
második felében írt, Levelek a börtönből című írásában dolgozott ki  egy
teóriát arra, hogy miképpen lehet megdönteni a kommunista rendszereket.
Ennek alapján dolgoztuk ki később a Bibó Szakkollégium megalapításának
tervét, majd a Fideszét is. Vért izzadtam Locke és Hegel civil
társadalomról szóló filozófiai írásainak angol nyelvű olvasásával, ebbe az
időszakba csöppent bele Norman Stone, aki a fantasztikus ebéd mellett
vállveregetéssel biztatott: nehéz dolgok ezek, de meglesz majd az értelmük.*
[image: Orbán Viktor, a Fidesz választmányi tagja felszólal a párt II.
kongresszusán a Budapesti Műszaki Egyetemen 1989-ben.<br>Fotó: Fotó: MTI /
MTI / E. Várkonyi Péter]
Orbán Viktor, a Fidesz választmányi tagja felszólal a párt II.
kongresszusán a Budapesti Műszaki Egyetemen 1989-ben.
Fotó: Fotó: MTI / MTI / E. Várkonyi Péter

*Miben volt más, mint a többi jellegzetesen brit történész, tanár, ami
későbbi közép-európai érdeklődését, majd idetelepülését magyarázhatja?*
*Egy magyar diáknak az angol egy hideg világ, klasszikus osztálytársadalom,
mindenkinek meglehetősen szigorúan definiált helye van, és a korlátokat
ritkán szokták átlépni. Norman Stone kilógott abból a világból, azon kevés
britek egyike volt, akik nem a társadalmi hierarchia mentén, hanem
közvetlenül, szellemi úton alakították a kapcsolataikat. Mondhatnám úgy is,
hogy közép-európai típusú barátságba lehetett vele kerülni dacára annak,
hogy ő volt a professzor, az idősebb, az okosabb, évtizedekkel járt az
ember előtt*. Erős szellemi bátorság jellemezte,* semmilyen kordivat,
korszellem, divatos nézet nem befolyásolta, egyedi módon közelített meg
mindent, és nyíltan elmondta – talán még élvezte is –, ha eltért a
véleménye **a főáramtó*l. Mivel brit volt, szerette, ha a humor megkarcolt
valami fényes felületet.* Lelkileg legalább annyira tartozott
Törökországhoz és Magyarországhoz, mint Skóciához vagy Nagy-Britanniához.*
*Sose felejtjük el, hogy segített bennünket személyesen és a magyar ügyet
is  Erdélyben 1989-ben”*


*A brit szellemi élet egyre több képviselője talál rá hazánkra, jön ide
dolgozni, akár le is telepedik Budapesten. Mivel magyarázza? Norman Stone
mellett gondolhatunk John O’Sullivanre, a Danube Institute vezetőjére, vagy
említhetjük Roger Scrutont is, akinek szellemiségét, ajándékul ránk hagyott
személyes tárgyait őrzi és gondozza a közelmúltban megnyitott Scruton
közösségi tér. Magyarország az utóbbi tíz évben sokkal izgalmasabb hellyé
vált *annál, mint amikor a tizenkettő egy tucat, uniós egyen­frizurás,
Brüsszelnek bólogató országok körébe tartozott.* Ma van karaktere, egy
ezeréves ország sajátos politikával és társadalmi renddel, amely vonzerővel
bír. Normant valóban én hívtam Magyarországra. Véletlenszerűen találkoztam
vele hivatalos látogatáson Ankarában. Mondtam neki, hogy Budapesten
fantasztikus dolgok történnek, óriási lendülettel dolgozunk Közép-Európa
sikerén, teljesen más dolgot fogunk felépíteni, mint amilyenhez a
nyugat-európai közvélemény hozzászokott. Nagy viták lesznek erről, és
fontos lenne, hogy az olyan szellemek, mint ő, eljöjjenek ide. Ha van
ideje, írjon egy könyvet Magyarországról, telepedjen le, vegyen részt a
vitákban; sose felejtjük el, hogy segített bennünket személyesen és a
magyar ügyet is Erdélyben 1989-ben. Mondtam neki: „Jó itt üldögélni
Ankarában, de ha Rákóczi tehette volna, hazajön Rodostóból.”*
[image: Fotó: Pallas Athéné Könyvkiadó]
Fotó: Pallas Athéné Könyvkiadó

*Norman Stone könyvében érezhető egyfajta rajongás az Osztrák–Magyar
Monarchia iránt, illetve a törökök iránti különös szimpátia, aminek révén
helyenként a miénkkel ellentétes meglátásokra jutott a magyar
történelemről. Hogy látja?*
Egy korszak dinamikáját pontosan fölvázolni három-négyszáz év távlatából
rendkívül nehéz, *sok érdekes vitára ad lehetőséget. Magyarország egy
tízmilliós ország, és csak mi hisszük el, hogy egymagunkban is képesek
vagyunk irányt szabni az eseményeknek a Kárpát-medencében. Ha valaki
kívülről és reálisan néz a régióra, könnyen mondhatná: ti demográfiailag
nem vagytok képesek arra, hogy a Kárpát-medencét megszervezzétek, hiszen az
államotokat sem tudtátok megtartani. Csak az osztrákokra támaszkodva tudtuk
a régiót megszervezni, mert a délről jövő török és a keletről jövő orosz
veszéllyel szemben egyedül nem tudtuk volna magunkat megvédeni. Norman
azért volt olyan nagy elragadtatással az Osztrák–Magyar Monarchia iránt,
mert egy olyan térséget, amelyen ma nyolc ország osztozik, a Monarchia a
magyarokra támaszkodva egységben tudta összefogni. Ez kívülről nézve olyan
teljesítmény, ami elismerésre érdemes, és ezt ő a maga módján mindig ki is
fejezte. A helyzet ma ennél is nehezebb: nyolc ország van, ha Burgenlandot
is ideszámítjuk, amelynek együtt kell megszerveznie a vitathatatlanul
létező Kárpát-medencei természetes földrajzi, kulturális és gazdasági
térséget.** Ő mindig azt mondta: innen nézzetek magatokra. **Mi azonban
Szent István és Mátyás király felől nézünk, ami másik történelmi
perspektíva.* *Ők azt látják, ami van, én** pedig azt nézem*, *ami harminc
év múlva lesz, és azért dolgozom. *

*Nyitókép: Facebook*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_8363094993087180486_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210307/903e6f3e/attachment.html>