[Grem] Norman Stone 'Magyarország, rövid tört-i vázlat' c. könyvéről / Máthé Á.

[Emoke Greschik]

 Vállveregető írófejedelem vagy pártfogónk a nagyvilágban?
<https://mandiner.hu/cikk/20210303_vallveregeto_irofejedelem_vagy_partfogonk_a_nagyvilagban>
III. évfolyam 9. szám <https://mandiner.hu/hetilap/iii_evfolyam_9_szam> |
Közélet
2021. március 4.
https://mandiner.hu/cikk/20210303_vallveregeto_irofejedelem_vagy_partfogonk_a_nagyvilagban
 Máthé Áron

*Norman Stone professzor talán a legszínesebb alkotó volt a huszadik század
és az ezredforduló történészei között. *Nem is véletlenül használtam a
címben az írófejedelem kifejezést. Akármelyik könyvét vesszük elő, még az
olyan megátalkodott baloldaliak is, mint Paul Lendvai, Stone stílusát,
nyelvi virtuozitását emelik ki: *„Néhány mai történész nemcsak hírnévre
tett szert, de irodalmi halhatatlanságra is”* – írták róla a The Guardian
hasábjain.* Máshol gyilkosan precíz megállapításaihoz méltón fogalmazták
meg azt, hogy könyveit élvezet olvasni. „Attól, hogy esetleg Stone
politikai nézetei nem az ön asztalára kívánkoznak, még élvezni fogja a
szellemi lángszóró tüzét” – olvashatjuk a Financial Timesban egy korábbi
könyvéről.*

*Stone vagány gyerek volt. *Nemcsak életének ismert részletei miatt – *
háromhavi börtön Pozsonyban még a kommunista Csehszlovákia idején;
összecsapás az oxfordi marxizmusrajongó diákokkal; metsző gúnnyal
megfogalmazott nézetei az „európai egységről” *–, hanem azért is, mert
voltak saját meglátásai, és merte őket képviselni.* Nem félt a
konfliktustól; *a The Telegraph nekrológja nemcsak színes történésznek
nevezte, hanem a magyarra nehezen fordítható *„contra­rian”* jellemzést is
adta neki.* Olyasvalaki, aki a többségi véleménnyel – az úgynevezett
mainstreammel – szembehelyezkedik. Ami a történészmesterséget illeti, az
nem kizárólag az elbeszélés módjában és tartalmában nyilvánult meg, hanem
abban is, hogy átfogó képet tudott alkotni egy-egy eseményről, országról.
Globális látásmódja volt, nem veszett el a részletekben, miközben olyan
tudás volt a fejében, amilyennel kevesen mérkőzhetnek.*
*Akármelyik könyvét vesszük elő, még az olyan megátalkodott baloldaliak is,
mint Paul Lendvai, Stone stílusát, nyelvi virtuozitását emelik ki”*

A fenti laudációban elbeszélt dolgok mögött persze néhány kérdés bujkál.
Egy angol nyelvi virtuóz leleményeit hogyan lehet átültetni magyarra? Vajon
a globális szemléletmód egy-egy ország leírásánál nem válik-e birodalmi
nézőponttá? A nagy ívű meglátások mögött ott van-e az ördög a részletekben? *A
fő kérdést pedig így foglalhatjuk össze: ami az (egykori) angolszász
világban jól fest leírva, az magyarul mit mond nekünk?*
[image: Fotó: Pallas Athéné Könyvkiadó]
Fotó: Pallas Athéné Könyvkiadó

Stone könyve magyar változatának olvasásakor ezek a kérdések égetővé
válnak. *A kötet alapvetően szakirodalomra épít*. A könyv szerkesztőjeként
bizony egyes esetekben nehéz volt megküzdeni azzal, hogy* a professzor
megrögzött konzervatívként a járt utat részesítette előnyben, és ódzkodott
az újdonságoktól.* Tulajdonképpen úgy is fogalmazhatnánk, hogy * túl sok
időt töltött a bécsi Kriegsarchivban és az ankarai Bilkent Egyetemen.*

*Mondhatnánk, hogy a birodalmi központból másképpen fest a rebellis
magyarok képe. Ankarából úgy, hogy a rendetlenkedő, feudális anarchiá­ba
süllyedt országot tulajdonképpen helyretették a padisah dicső harcosai;
Bécsből meg akképpen, hogy ez a hálátlan magyar népség meg sem érdemelte a
császárok atyai gondoskodását – hiszen az igazi fejlődés csak 1849 után, a
szabadságharc leverését követően indult meg. Az már csak hab a tortán, hogy
mindezek mellett az Osztrák–Magyar Monarchiát elavult egzotikumnak mutató,
száz évvel ezelőtti nyugati elbeszélésmód is hellyel-közzel tetten érhető a
Monarchia dicséretével egyszerre. *Stone könyve az ilyen ízű
megjegyzésekkel és megállapításokkal együtt élvezetes és hasznos. Hasznos
azért, mert tükröt tart: milyen a képünk a nagyvilágban? Pontosabban milyen
lehet a rólunk festett kép? *A szerző néha egzotikusnak, néha
élhetetlennek, néha humorosnak, néha hősiesnek, néha pedig tragikusnak
mutat minket és a sorsunkat. De ezt minden esetben úgy teszi, hogy nem lesz
bántó, és számunkra inkább kedvező portrét fest a magyar történelemről.*

*Bő évszázaddal ezelőtt *Norman Stone egyik honfitársa, *Robert William
Seton-Watson a magyarokról szóló megállapításaival hozzájárult a trianoni
pusztításhoz, és a magyar mint márkanév befeketítéséhez. *M*ost nyugodtan
mondhatjuk, Stone révén megtettünk néhány lépést visszafelé az úton. És ez
sem kevés. *

*Norman Stone: Magyarország – Rövid történelmi vázlat. Pallas Athéné
Könyvkiadó, 2021*

*Címlapkép: **Pallas Athéné Könyvkiadó*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_-3151220042308918084_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210307/678053bc/attachment.html>