[Grem] Az őstörténet elméletek burjánzását a rendszerváltás termelte ki

[Emoke Greschik]

 Az őshaza-elmélet „vándorprófétáit” a rendszerváltás termelte ki

https://vasarnap.hu/2021/07/19/ostortenet-alternativ-oshaza-hun-magyar-rokonsag/

Vándorpróféták, amatőr történészek, laikusok – csak néhány azok közül, akik
a rendszerváltozás után a történészszakma munkáját igyekeztek kétes
műveikkel aláásni. *B. Szabó Jánossal, a Budapesti Történeti Múzeum
történészével az alternatív őshaza-elméletek nyomába eredtünk.*
Interjúnkból *az is kiderül, hogy mi köze van a magyar őstörténetnek a
rendszerváltáshoz és az internethez.*
*– Rendszerváltás beköszöntével megnövekedtek az alternatív
őstörténet-elméletekkel kapcsolatos képzetek Magyarországon. Mi lehet ennek
az oka?*

– A valóság mindig bonyolultabb annál, mint amilyennek mi látni szeretnénk. *Az
alternatív őstörténet-kutatás kibontakozása szintén egy sokszálú történet,
melyet számos tényező idézett elő és tart életben napjainkban is.*

Nem gondolom, hogy a magyar őstörténet kérdésének bármikor lett volna olyan
jelentősége, mint éppen *a rendszerváltás után.*

*Akkor sok minden, ami a társadalmi tudatban addig csak búvópatakként
létezett, az képessé vált manifesztálódni a nagyközönség számára.*
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/DSC_0028-scaled.jpg>

B. Szabó János, a Budapesti Történeti Múzeum történésze (Fotó: Tóth Gábor,
Vasarnap.hu)

Ritkán gondolunk bele abba, hogy *a rendszerváltás és az új elektronikus,
kommunikációs eszközök elterjedése szinte egybeesett. A ’90-es évektől
kezdett kinyílni a világ.* Megjelent a világháló, a mobiltelefonok, majd
végül az okostelefonok. *Egyre több lett az ellenőrizhetetlen online
tartalom is.*

*Azok az őstörténet-elméletek, amelyek a korábbi időszakban teljesen
periférikusak lettek volna – mert legfeljebb kis példányszámú, magánkiadású
kiadványokban kaphattak volna csak helyet – azok pillanatok alatt képesek
voltak széles körben elterjedni.*
<https://nemzetikonzultacio.kormany.hu/>

*Ez az oka annak, hogy számos alternatív őstörténet-elmélet született,
illetve vált a nagyközönség számára elérhetővé.*
*– Ezeket a változásokat mintha a hivatalos történetírás átaludta volna.
Miért nem foglalkoztak a változó jelenségekkel?*

 – Kétségtelen, hogy a hivatalos történetírás bizonyos dolgok felett
átsiklott. Ezen azonban annyira nem lehet csodálkozni, hiszen az akkori
történészgenerációk, amelyek a ’90-es években meghatározó, döntési
pozícióban voltak, azok az új eszközöket, médiafelületeket nem használták.
Gyakorta még a számítógépeket sem.

*Nem ismerték föl azt, hogy az internet megjelenésével egy egészen új fórum
teremtődik meg: egy olyan információs tér, amire már nem feltétlenül lehet
a hagyományos régi eszközökkel hatni.*

*A dolgok másik oka, hogy ’89 után a szakmát is megérintette a
felszabadulás érzése.* Sokan megszabadultak azoktól az ostoba
kötöttségektől, elvárásoktól, amiket a rendszer a történészekre is
rákényszerített. *Örömmel fogadta mindenki, hogy végre lehet foglalkozni a
tiszta tudománnyal*. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy miért nem foglalkoztak
az alternatív őstörténetet író „futóbolondokkal”.
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/1024px-Chronicon_Pictum_P014_Atilla_Aquileiat_ostromolja.jpg>

Attila hadai Aquileiát ostromolják (452). Részlet a Képes krónika
ábrázolásából (Forrás: Wikipedia.hu)
 *– Értem, de a hallgatás, gyakran beleegyezés. Miért nem cáfolták meg
azokat az állításokat, amelyekről tudták, hogy valóban tévesek voltak?*

– Miért fektessen bele egy történész rengeteg időt és energiát egy szakmán
kívüli személy butaságainak a megcáfolásába? Hiszen ebből számára semmiféle
szakmai haszon nem származik. A ’90-es és 2000-es években egyénenként így
látszólag mindenki jobban járt, hogyha nem foglalkozott ezeknek a munkáknak
a megcáfolásával.

*Hosszú távon azonban az egész szakma számára bizonyult károsnak ez a
mulasztás. *

Ez az oka annak, hogy ma számos tévképzet él számos különféle történeti
témáról, így eleink eredetéről, életéről, vallásáról is. De *nemcsak a
tudósok reakciói késtek meg:*

*a Katolikus Egyház is csak 2009-ben reagált az alternatív őstörténeti
elképzelésekkel kart karba öltve terjedő újpogány vagy sajátos színezetű
szinkretista tanok térnyerésére.*
*– Azt sejtésem, hogy azért kellett olyan tényezőknek is lennie, melyek nem
a történész-szakmán múlottak.*

– Volt is ilyen szép számmal. *A rendszerváltozás utáni privatizáció egyik
első lépéseként az felszámolták* *a vidéki könyvterjesztés hálózatát.*
Budapesten kívül az 1980-as években még 364 könyvesbolt működött. Ezek jó
részét magánszemélyek részére értékesítették, azzal a kikötéssel, hogy
benne könyvet *is* kell árulniuk.

*Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy kinyitottak a ruhabutikok, ahol
látszatként két könyvet kitettek egy polcra melyet meglehetett vásárolni…*

*Így a vidéki Magyarországon több millió ember maradt könyvek nélkül. ** Az
információhoz való hozzájutás területén így hátrányos helyzetbe kerültek*.
Gyakorta éveken keresztül semmiféle normális, *komoly könyv* *nem jutott el
hozzájuk*, hacsak nem utaztak be egy nagyvárosba, ahol még voltak működő
könyvesboltok.

*A hagyományos ismeretterjesztés visszavágása egy iszonyatos műveltségi
csapást jelentett. *

Nem véletlen, hogy *ez az időszak, amikor szinte összeomlanak** a korábbi
nagy kiadók* és *megjelennek az árnyékukban a 100 forintos könyvek, nem
egyszer kétes tartalmakkal.*
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/fortepan_56421-Radio-es-Televizio-Ujsag-1973.jpg>

*Régebben a történészek is gyakrabban kerültek a média figyelmének
középpontjába*. Képünkön Gerő Győző régész-turkológussal a Budapesti
Történeti Múzeum tudományos főmunkatársával beszélget Gazdy Dénes riporter,
1973. (Forrás: Fortepan.hu / Rádió és Televízió Újság)
*– Ha jól tudom, korábban a művelődési házakban rendszeres előadásokat
tartottak a magyarság eredetéről is.*

– *Igen, a kultúrához, a művelődéshez kapcsolódóan *– a hatalmi kontroll
részeként –* a vidéki művelődési házak hálózata még jól működött a ’80-as
években. Akkoriban még kiszervezték a legkülönfélébb témákkal foglakozó
kutatók és a tudósok előadásait. Ezeknek a szerepléseknek a
tiszteletdíjazása pedig méltányos volt, így megérte az előadóknak is.** A
’90-es évekre **ez* *is összeomlott. *Az önkormányzatoknak nem volt pénze
ezeknek a kulturális programoknak a megfinanszírozására.

*Így jelentek meg azok a „vándorpróféták”, akik járták a vidéki
Magyarországot és előadásokat tartottak a saját fantazmagóriáikról, kétes
őstörténet elképzelésükről. *

Mivel az embereknek gyakorta semmilyen más ismeretszerzési lehetősége nem
volt témában, így ezzel kellett beérniük…
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/fortepan_13976-Muvelodesi-Haz-egykor-Korona-Szallo-ifjusagi-klubtalalkozo-resztvevoi.-1975-Dombovar.jpg>

*– A rendszerváltás az útkeresés időszaka is. Mindenki azt érezte, hogy az
addigi tudása elévült, az frissíteni, vagy pótolni kell. Ezt a funkciót
töltötték be ezek az amatőr „őstörténészek”? *

– Részben igen. *Mindenki várta, hogy most aztán valóban át fogják írni a
korábbi történelemkönyveket. Mindenki tudta, hogy a hivatalos tudomány –
politikai okokból –bizonyos témákban évtizedekig hazudott az embereknek.*

*Erre megjelentek új emberek, akik azt mondták, hogy én tudom az igazságot,
melyet eddig eltitkoltak előletek!*

*Sokakat érdekelt az őstörténet, és könnyebb volt a szenzációs elméletekkel
azonosulni, mint a sokszor unalmasabb tényszerű, vagy kevésbé „lelkesítő”
munkákkal*. Az amatőr őstörténészek elszánt tevékenységének hosszú távon
beláthatatlan következményei lettek.

*Mára már nyilvánvaló, hogy az alternatív őstörténet-kutatás szerzői
összességében mára tömeges támogatottságot élveznek.*

*Ezen még az sem változtat, hogy ha egy-egy „próféta” időközben
el-elvérzett. Tanaik, elméleteik a világhálón keringenek, újra és újra
felbukkannak és új követőket szereznek maguknak.*


*– Ezeknek az alternatív munkáknak a szerzői gyakorta éles kritikát is
fogalmaznak meg a hivatalos történetírókkal szemben. *

– Valóban így van, *a pályán kívüliek szeretik kritizálni a professzionális
történészeket. *Az az elképzelés, mely szerint nem lehet megbízni a
hivatalos tudományban, sokak számára már magától értetődő lett.

*Gondoljunk csak bele, hogy az őstörténet-kutatásban a Magyar Tudományos
Akadémia neve egyesek számára szitokszóvá lett.*

Ha ezeket a hazai jelenségeket egy tágabb perspektívából is nézzük, akkor
azt látjuk, hogy *mindez ez egy nagyobb világtrend része. A világjárvány
alatt világossá vált, hogy a tudomány presztízse, megítélése nem csak
nálunk romlott, hanem világszerte.*

*A társadalom egy része egyszerűen nem hisz a tudósok állításaiban.*

A sokszor tévedéseken alapuló vélekedések nem függetlenek attól, hogy azok
hirdetői a saját nézeteiket milyen hatékonysággal tudják terjeszteni mások
között. Láthatjuk *a közösségi média felületei – a szabályozások ellenére
is – táptalajt adnak az álhíreknek, rémhíreknek. * *Lehet, hogy korábban is
ugyanennyi volt a szkeptikus, csak akkor nem tudtak egymásról, nem tudtak
összefogni a tudomány képviselőivel szemben.*
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/fortepan_198713-Muzeum-korut-Golyavar-Eotvos-Lorand-Tudomanyegyetem-Termeszettudomanyi-Kar-eloadoterem.-1973.jpg>

*– Kollektív identitásproblémák állhatnak az események hátterében?*

– Nem vagyok társadalomtudós, a rálátásomnak megvannak a korlátai, de az
egészen nyilvánvaló, hogy *súlyos identitásproblémák is meghúzódnak a
magyar őstörténet megítélése mögött.*

*Hiszen miért ennyire fontos az őstörténet ma Magyarországon? *

*Más országokban ez a téma közel sem alkalmas arra, hogy komolyabb,
társadalmi vagy politikai akciókat építsenek rá.*

*– A Kárpát-medence környékén élő népek közül sokan az „eredet bűvöletében”
élnek. *

– *Mivel a térségben mindenütt problémát okoztak a rendszerváltások, ezért
másutt is megindultak bizonyos trendek, melyek hatására távolodni kezdtek a
hivatalos, forrásokon alapuló történetírás eredményeitől.*

*Például a horvátoknak, annak ellenére, hogy ők egy szláv nyelvet
beszélnek, van egy germán őstörténeti verziójuk, mely szerint ők eredetileg
egy indoiráni nép volt. A második világháború tájékán – a Harmadik
Birodalom szövetségeseként – ez a gót-származáselmélet, egészen
„hasznosnak” bizonyult, csak 1945 után nem lehetett többé leírni…*

*Aztán a rendszerváltás után ismét előtérbe kerültek náluk a régebbi
gondolatok, s ez nem volt független a jelenkori eseményektől: a jugoszláv
polgárháborútól.*

*Bolgároknál, szlovákoknál, románoknál is nagyon hasonló a helyzet, ha
őstörténetről van szó.*
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/B-Szabo-Janos.jpg>


*– Magyarországon is nagyon fontos a magyar nép őstörténete, hogy kik
vagyunk és honnan jöttünk. *

– Így van.* Ami ebben a témakörben Magyarországon történik, az azért is
lehet ennyire sajátos, mert mi már a rendszerváltásba is egy nagyon zilált
identitásképpel zuhantunk bele. Mindezt már a ’80-as évek elején fel is
mérték.*

*Nem máshonnan érkezett a megrendelés a Magyar Tudományos Akadémia
intézetei számára, mint magától az MSZMP Központi Bizottságától!*

*A magyar társadalom identitásproblémái tehát a magyar államvezetés
legfelsőbb köreit foglalkoztatták.*

*A ’80-as évek derekán – 40 év szocialista rendszer és oktatás ellenére –
az akkori magyar lakosság 20 százaléka vallotta a hunokat az őseinknek. *

*Ebből adódik, hogy ami a ’90-es évek őshaza- és rokonságelméleteit illeti,
azok szervesen ráépültek a társadalomban meglévő alapokra.*

 *Tóth Gábor*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210719/6b893615/attachment.html>