<div dir="ltr">
<div><h2>Az őshaza-elmélet „vándorprófétáit” a rendszerváltás termelte ki</h2>
</div>
<div>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><a href="https://vasarnap.hu/2021/07/19/ostortenet-alternativ-oshaza-hun-magyar-rokonsag/">https://vasarnap.hu/2021/07/19/ostortenet-alternativ-oshaza-hun-magyar-rokonsag/</a></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Vándorpróféták, amatőr történészek, laikusok –
csak néhány azok közül, akik a rendszerváltozás után a történészszakma
munkáját igyekeztek kétes műveikkel aláásni.</span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>B. Szabó Jánossal, a
Budapesti Történeti Múzeum történészével az alternatív őshaza-elméletek
nyomába eredtünk.</b></span> Interjúnkból <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az is kiderül, hogy mi köze van a magyar
őstörténetnek a rendszerváltáshoz és az internethez.</b></span></p>
</div>
<div>
<h6><b>– <font size="2">Rendszerváltás beköszöntével megnövekedtek az
alternatív őstörténet-elméletekkel kapcsolatos képzetek Magyarországon.
Mi lehet ennek az oka?</font></b></h6>
<p>– A valóság mindig bonyolultabb annál, mint amilyennek mi látni
szeretnénk. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az alternatív őstörténet-kutatás kibontakozása szintén egy
sokszálú történet, melyet számos tényező idézett elő és tart életben
napjainkban is.</b></span></p>
<p>Nem gondolom, hogy a magyar őstörténet kérdésének bármikor lett volna olyan jelentősége, mint<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">éppen </span><b>a rendszerváltás után.</b></span></p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>Akkor
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> sok minden, ami a társadalmi tudatban addig csak búvópatakként
létezett, az képessé vált manifesztálódni a nagyközönség számára.</span></b></span></p>
<div id="m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-attachment_174784" style="width:901px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/DSC_0028-scaled.jpg" target="_blank"><img aria-describedby="caption-attachment-174784" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/DSC_0028-1024x661.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="194" height="125"></a><p id="m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-caption-attachment-174784">B. Szabó János, a Budapesti Történeti Múzeum történésze (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)</p></div>
<p>Ritkán gondolunk bele abba, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a rendszerváltás és az új
elektronikus, kommunikációs eszközök elterjedése szinte egybeesett. A
’90-es évektől kezdett kinyílni a világ.</b></span> Megjelent a világháló, a
mobiltelefonok, majd végül az okostelefonok. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Egyre több lett az
ellenőrizhetetlen online tartalom is.</b></span></p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>Azok
az őstörténet-elméletek, amelyek a korábbi időszakban teljesen
periférikusak lettek volna – mert legfeljebb kis példányszámú,
magánkiadású kiadványokban kaphattak volna csak helyet – azok pillanatok
alatt képesek voltak széles körben elterjedni.</b></span></p><div><a href="https://nemzetikonzultacio.kormany.hu/" target="_blank"><span></span></a><span></span></div>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ez az oka annak, hogy számos alternatív őstörténet-elmélet született, illetve vált a nagyközönség számára elérhetővé.</b></span></p>
<h6><b>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span><font size="2"><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Ezeket a változásokat mintha a hivatalos történetírás <span style="background-color:rgb(234,209,220)">átaludta volna</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">. </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Miért <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem foglalkoztak </span>a változó jelenségekkel?</span></font></b></h6>
<p> – Kétségtelen, hogy a hivatalos történetírás bizonyos dolgok felett
átsiklott. Ezen azonban annyira nem lehet csodálkozni, hiszen <span style="background-color:rgb(208,224,227)">az akkori
történészgenerációk, amelyek a ’90-es években meghatározó, döntési
pozícióban voltak, azok az új eszközöket, médiafelületeket nem
használták. Gyakorta még a számítógépeket sem.</span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)">
</span><p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><font size="2"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Nem
ismerték föl azt, hogy az internet megjelenésével egy egészen új fórum
teremtődik meg: </span>egy olyan információs tér, amire már nem feltétlenül
lehet a hagyományos régi eszközökkel hatni.</b></font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A dolgok másik oka, hogy ’89 után a szakmát is megérintette a
felszabadulás érzése.</b></span> Sokan megszabadultak azoktól az ostoba
kötöttségektől, elvárásoktól, amiket a rendszer a történészekre is
rákényszerített. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Örömmel fogadta mindenki, hogy végre lehet foglalkozni a
tiszta tudománnyal</b></span>. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy miért nem
foglalkoztak az alternatív őstörténetet író „futóbolondokkal”.</p>
<div id="m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-attachment_174820" style="width:913px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/1024px-Chronicon_Pictum_P014_Atilla_Aquileiat_ostromolja.jpg" target="_blank"><img aria-describedby="caption-attachment-174820" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/1024px-Chronicon_Pictum_P014_Atilla_Aquileiat_ostromolja.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="194" height="146"></a><p id="m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-caption-attachment-174820">Attila hadai Aquileiát ostromolják (452). Részlet a Képes krónika ábrázolásából (Forrás: Wikipedia.hu)</p></div>
<div> <font size="2"><b>– Értem, de a hallgatás, gyakran beleegyezés. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Miért <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem
</span>cáfolták meg <span style="background-color:rgb(234,209,220)">azokat az állításokat, amelyekrő</span>l tudták, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> valóban
tévesek voltak</span>?</span></b></font></div>
<p>– Miért fektessen bele egy történész rengeteg időt és energiát egy
szakmán kívüli személy butaságainak a megcáfolásába? Hiszen ebből
számára semmiféle szakmai haszon nem származik. A ’90-es és 2000-es
években egyénenként így látszólag mindenki jobban járt, hogyha nem
foglalkozott ezeknek a munkáknak a megcáfolásával.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>Hosszú távon azonban<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> az egész szakma </span>számára bizonyult károsnak ez a mulasztás. </b></span></span></p>
<p>Ez az oka annak, hogy ma számos tévképzet él számos különféle
történeti témáról, így eleink eredetéről, életéről, vallásáról is. De
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nemcsak </span>a tudósok reakciói <span style="background-color:rgb(234,209,220)">késtek meg:</span></b></span></p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a
Katolikus Egyház <span style="background-color:rgb(234,209,220)">is csak 2009-ben</span> reagált az alternatív őstörténeti
elképzelések<span style="background-color:rgb(234,209,220)">kel kart karba öltve terjedő újpogány vagy sajátos színezetű
szinkretista tanok térnyerésé</span>re.</b></span></span></p><b>– <font size="2">Azt sejtésem, hogy azért k<span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellett olyan tényezőknek is lennie, melyek </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">nem a történész-szakmán múlottak.</span></font></b>
<p>– Volt is ilyen szép számmal. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A rendszerváltozás utáni <span style="background-color:rgb(234,209,220)">privatizáció
egyik első lépéseként az felszámolták</span></b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a vidéki könyvterjesztés
hálózatát.</b></span> Budapesten kívül az 1980-as években még 364 könyvesbolt
működött. Ezek jó részét magánszemélyek részére értékesítették, azzal a
kikötéssel, hogy benne könyvet <i>is</i> kell árulniuk.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><font size="2"><b>Ez a
gyakorlatban azt jelentette, hogy kinyitottak a ruhabutikok, ahol
látszatként két könyvet kitettek egy polcra melyet meglehetett
vásárolni…</b></font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Így <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a vidéki Magyarországon </span>több millió ember maradt könyvek nélkül<span style="background-color:rgb(208,224,227)">. </span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
Az információhoz való hozzájutás területén<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> így hátrányos helyzetbe
kerültek</span></b></span>. Gyakorta éveken keresztül semmiféle normális, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>komoly könyv</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem
jutott el hozzájuk</b></span>, hacsak nem utaztak be egy nagyvárosba, ahol még
voltak működő könyvesboltok.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>A hagyományos ismeretterjesztés visszavágása egy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> iszonyatos műveltségi csapás</span>t jelentett. </b></span></p>
<p>Nem véletlen, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ez az időszak, amikor szinte összeomlanak</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a
korábbi nagy kiadók</b></span> és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megjelennek az árnyékukban a 100 forintos
könyvek, nem egyszer kétes tartalmakkal.</b></span></p>
<div id="m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-attachment_174821" style="width:679px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/fortepan_56421-Radio-es-Televizio-Ujsag-1973.jpg" target="_blank"><img aria-describedby="caption-attachment-174821" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/fortepan_56421-Radio-es-Televizio-Ujsag-1973-799x1024.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="380" height="487"></a><p id="m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-caption-attachment-174821"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Régebben
a történészek is gyakrabban kerültek a média figyelmének középpontjába</b></span>.
Képünkön Gerő Győző régész-turkológussal a Budapesti Történeti Múzeum
tudományos főmunkatársával beszélget Gazdy Dénes riporter, 1973.
(Forrás: Fortepan.hu / Rádió és Televízió Újság)</p></div>
<h6><b>–<font size="2"> Ha jól tudom, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">korábban a művelődési házakban rendszeres előadásokat tartottak a magyarság eredetéről is</span>.</font></b></h6>
<p>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Igen, a kultúrához, a művelődéshez kapcsolódóan </b></span>– a hatalmi
kontroll részeként –<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a vidéki művelődési házak hálózata még jól működött
a ’80-as években. Akkoriban még kiszervezték a legkülönfélébb témákkal
foglakozó kutatók és a tudósok előadásait. Ezeknek a szerepléseknek a
tiszteletdíjazása pedig méltányos volt, így megérte az előadóknak is.</b><b> A
’90-es évekre </b><b>ez</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>is összeomlott. </b></span>Az önkormányzatoknak nem volt pénze
ezeknek a kulturális programoknak a megfinanszírozására.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>Így
jelentek meg azok a „vándorpróféták”, akik járták a vidéki
Magyarországot és előadásokat tartottak a saját fantazmagóriáikról,
kétes őstörténet elképzelésükről. </b></span></p>
<p>Mivel az embereknek gyakorta semmilyen más ismeretszerzési lehetősége nem volt témában, így ezzel kellett beérniük…</p>
<div id="m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-attachment_174802" style="width:903px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/fortepan_13976-Muvelodesi-Haz-egykor-Korona-Szallo-ifjusagi-klubtalalkozo-resztvevoi.-1975-Dombovar.jpg" target="_blank"></a><p id="m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-caption-attachment-174802"></p></div>
<h6><b>–<font size="2"> A rendszerváltás az útkeresés időszaka is. Mindenki azt
érezte, hogy az addigi tudása elévült, az frissíteni, vagy pótolni kell.
Ezt a funkciót töltötték be ezek az amatőr „őstörténészek”? </font></b></h6>
<p>– Részben igen. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mindenki várta, hogy most aztán valóban át fogják
írni a korábbi történelemkönyveket. Mindenki tudta, hogy a hivatalos
tudomány – <span style="background-color:rgb(234,209,220)">politikai okokból –bizonyos témákban évtizedekig hazudott </span>az
embereknek.</b></span></p>
<p style="padding-left:40px">
<span style="color:rgb(0,0,0)"><b>Erre megjelentek új emberek, akik azt mondták, hogy én tudom az igazságot, melyet eddig eltitkoltak előletek!</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Sokakat érdekelt az őstörténet, és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">könnyebb volt a szenzációs
elméletekkel azonosulni, mint</span> a sokszor unalmasabb tényszerű, vagy
kevésbé „lelkesítő” munkákkal</b></span>. Az amatőr őstörténészek elszánt
tevékenységének hosszú távon beláthatatlan következményei lettek.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mára már nyilvánvaló, hogy az alternatív őstörténet-kutatás szerzői összességében mára tömeges támogatottságot élveznek.</b></span></p>
<p style="padding-left:40px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>Ezen
még az sem változtat, hogy ha egy-egy „próféta” időközben el-elvérzett.<span style="background-color:rgb(234,209,220)">
Tanaik, elméleteik a világhálón keringenek, újra és újra felbukkannak
és új követőket szereznek maguknak.</span></b></span></span></p>
<div id="m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-attachment_174826" style="width:928px"><p id="m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-caption-attachment-174826"></p></div>
<h6><b>–<font size="2"> <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Ezeknek az alternatív munkáknak a szerzői gyakorta éles kritikát is fogalmaznak meg a hivatalos történetírókkal szemben.</span></font><br>
</b></h6>
<p>– Valóban így van, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a pályán kívüliek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szeretik kritizálni </span>a
professzionális történészeket. </b></span>Az az elképzelés, mely szerint nem lehet
megbízni a hivatalos tudományban, sokak számára már magától értetődő
lett.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>Gondoljunk csak bele, hogy az őstörténet-kutatásban <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a Magyar Tudományos Akadémia neve egyesek számára </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">szitokszóvá lett.</span></b></span></p>
<p>Ha ezeket a hazai jelenségeket egy tágabb perspektívából is nézzük,
akkor azt látjuk, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mindez ez egy nagyobb világtrend része. A
világjárvány alatt világossá vált, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a tudomány presztízse,
megítélése</span> nem csak nálunk romlott, hanem világszerte.</b></span></p>
<p style="padding-left:40px"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>A társadalom egy része egyszerűen nem hisz <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a tudósok állításai</span>ban.</b></span></span></p>
<p>A sokszor tévedéseken alapuló vélekedések nem függetlenek attól, hogy
azok hirdetői a saját nézeteiket milyen hatékonysággal tudják
terjeszteni mások között. Láthatjuk <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a közösségi média felületei – a
szabályozások ellenére is – táptalajt adnak az álhíreknek, rémhíreknek. </b></span>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Lehet, hogy korábban is ugyanennyi volt a szkeptikus, csak akkor nem
tudtak egymásról, nem tudtak összefogni a tudomány képviselőivel
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">szemben.</span></b></span></p>
<div id="m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-attachment_174825" style="width:929px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/fortepan_198713-Muzeum-korut-Golyavar-Eotvos-Lorand-Tudomanyegyetem-Termeszettudomanyi-Kar-eloadoterem.-1973.jpg" target="_blank"></a><p id="m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-caption-attachment-174825"></p></div>
<h6><font size="2"><b>– Kollektív identitásproblémák állhatnak az események hátterében?</b></font></h6><font size="2">
</font><p>– Nem vagyok társadalomtudós, a rálátásomnak megvannak a korlátai, de
az egészen nyilvánvaló, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>súlyos identitásproblémák is meghúzódnak <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a
magyar őstörténet megítélése</span> mögött.</b></span></p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>Hiszen miért ennyire fontos az őstörténet ma Magyarországon? </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>Más országokban ez a téma közel sem alkalmas arra, hogy komolyabb, társadalmi vagy politikai akciókat építsenek rá.</b></span></p><span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>
</b></span><h6><b><span style="background-color:rgb(207,226,243)"><font size="2">– A Kárpát-medence környékén élő népek közül sokan az „eredet bűvöletében” élnek.</font></span><br>
</b></h6>
<p>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mivel a térségben mindenütt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">problémát okoztak</span> a rendszerváltások,
ezért másutt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">is megindultak bizonyos trendek, melyek hatására távolodni
kezdtek</span> a hivatalos, forrásokon alapuló történetírás eredményeitől.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Például a horvátoknak, annak ellenére, hogy ők egy szláv nyelvet
beszélnek, van egy germán őstörténeti verziójuk, mely szerint ők
eredetileg egy indoiráni nép volt. A második világháború tájékán – a
Harmadik Birodalom szövetségeseként – ez a gót-származáselmélet, egészen
„hasznosnak” bizonyult, csak 1945 után nem lehetett többé leírni…</b></span></p>
<p style="padding-left:40px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>Aztán
a rendszerváltás után ismét előtérbe kerültek náluk a régebbi
gondolatok, s ez nem volt független a jelenkori eseményektől: a
jugoszláv polgárháborútól.</b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Bolgároknál, szlovákoknál, románoknál is <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nagyon hasonló a helyzet, ha</span> őstörténetről van szó.</b></span></p>
<div id="m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-attachment_174801" style="width:932px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/B-Szabo-Janos.jpg" target="_blank"></a><p id="m_4284603667742027784m_7198775484627436314gmail-caption-attachment-174801"></p></div>
<h6><b>– <font size="2">Magyarországon is nagyon fontos a magyar nép őstörténete, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk.</font><br>
</b></h6>
<p>– Így van.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Ami ebben a témakörben Magyarországon történik, az azért
is lehet ennyire sajátos, mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mi már a rendszerváltásba is egy nagyon
zilált identitásképpel zuhantunk bele. </span>Mindezt már a ’80-as évek elején
fel is mérték.</b></span></p>
<p style="padding-left:40px"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>Nem
máshonnan érkezett a megrendelés<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> a Magyar Tudományos Akadémia intézetei
</span>számára, mint magától az MSZMP Központi Bizottságától!</b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A magyar társadalom identitásproblémái <span style="background-color:rgb(234,209,220)">tehát a magyar államvezetés legfelsőbb köreit foglalkoztatták.</span></b></span></p>
<p style="padding-left:40px"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="color:rgb(0,0,0)">A
’80-as évek derekán – <span style="background-color:rgb(234,209,220)">40 év szocialista rendszer és oktatás</span> ellenére –
az akkori magyar lakosság 20 százaléka vallotta a hunokat az őseinknek. </span></span></b></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ebből adódik, hogy ami a ’90-es évek őshaza- és rokonságelméleteit
illeti, azok szervesen ráépültek a társadalomban meglévő alapokra.</b></span></p>
<p> <b>Tóth Gábor</b></p></div>
</div>