[Grem] Benedek Elek, a nagy mesemondó életútja

2021. Júl. 6., K, 08:00:00 CEST

Kedves Emőke!

Hálásan köszönöm ezt a sokrétű életművet bemutató írást Nagy
Mesemondónkról, Benedek Elekről!
Igazán nagy élményt jelentett elolvasása kedvet csinálva müvei
felkutatásához és elolvasásához!

Ildikó

Emoke Greschik <greschem at gmail.com> (időpont: 2021. júl. 4., V, 21:29) ezt
írta:

> „Székelyországot tündérországgá fogom varázsolni” – Benedek Elek, a nagy
> mesemondó életútja
> Horváth Pál filozófus <https://kepmas.hu/hu/horvath-pal-0>
> 2021. 06. 23.
> <https://kepmas.hu/#copy_link>
>
> *„Az volt s lesz a törekvésem, hogy az általam megírt s még megírandó
> mesék irodalmi művek hatását tegyék az olvasóra, anélkül azonban, hogy
> emiatt meghamisítsam a nép eszejárásának, mesemondó nyelvének karakterét.”
> Annak a Benedek Eleknek az ars poeticája volt ez, akinek meséin közel
> másfél évszázada magyar gyerekek nemzedékei nőnek fel, emberséget,
> igazságérzetet, hazaszeretetet, szépséget tanulva. *
> [image: kép.png]
>
> „Székelyországot tündérországgá fogom varázsolni”
>
> Benedek Elek 1859-ben született a háromszéki Kisbacon falucskában kis
> földbirtokkal és lelkész felmenőkkel bíró református család gyermekeként. A
> székelyudvarhelyi kollégium, majd a pesti egyetem diákja volt. Ekkor adta
> ki néhány saját versével együtt első székely népköltési gyűjtésének
> anyagát, rövidesen azonban tanulmányait megszakítva újságírónak állt.
> Később ezt azzal indokolta, hogy „*ha van pálya, ahol a szegény ember
> boldognak érezheti magát, az újságírói pálya ez. Az egyetlen hely, hol
> szegény ember a függetlenségét, szabadságát megőrizheti.”* 1886-ban az
> *Ország-Világ* képes hetilapnál, majd a *Magyarság* című napilapnál
> vállalt szerkesztői állást, annak reményében, hogy munkája segíti az
> egyszerű emberek kiművelését, hiteles politikai tájékozódását. Népművelői
> hevülete vezette a politika világába is: 1887-től kormánypárti színekben
> képviselőséget vállalt, amiről így vallott: *„...nekem most csak egy a
> gondolatom, honatya akarok lenni, Székelyországot tündérországgá fogom
> varázsolni, csak egyszer ott legyek.”* Várakozásában azonban csalódott.
>
> Hiába követelte a tisztelt Házban a hazai ifjúság színvonalas irodalmi
> művek általi jellembeli nevelését, bírálta a vidéki kis iskolák mostoha
> állapotát, csak annyit ért el, hogy megfagyott körülötte a levegő.
>
> Ekkor már ellenzékinek számított, át is lépett az *Apponyi Albert* által
> vezetett Nemzeti Pártba, ám a kormánypárti propagandának az 1892-es
> választásokon sikerült elérnie elbukását. Keserű szájízzel vette tudomásul
> politikusi karrierje végét.
> Kép
> [image: Benedek Elek írótársaival]
> A nagy mesélő
>
> Közben azonban a korábbi műkedvelő és mesegyűjtő Benedek Elekből író,
> meseíró lett, azoknak az erkölcsi, népnevelői megfontolásoknak a
> szolgálatában, amelyeket politikusként nem tudott érvényre juttatni. Még
> 1885-ben adta közre *Székely Tündérország* című mesegyűjteményét,
> amelynek anyaga népmeséken alapult, ám azokat a hitelesség megőrzése
> mellett, nevelési eszményeinek és a kis olvasók igényeinek megfelelően a
> nyelv, a stílus, az erkölcsi tartalom tekintetében alaposan átformálta. A
> következő esztendőben regényíróként is debütált: *A kollektor *című műve,
> majd azt folyamatosan követő regényei és novellái a népélet, a paraszti lét
> örömeibe és szenvedéseibe adtak betekintést, erős szociális érzékenységgel,
> realizmussal ábrázolva a megélhetésükért küzdő falusi kisemberek, különösen
> szűkebb pátriája, Székelyföld életét. *Testamentum és hat levél* című
> írásában erkölcsi elveit foglalta össze. Komoly gyűjtőmunkájának és az
> egyszerű nép iránti szeretetének gyümölcse volt a millennium idején kiadott
> sikeres, nagy példányszámban az olvasók kezébe kerülő ötkötetes
> gyűjteménye, a *Magyar mese- és mondavilág*, amelynek átköltött,
> újraformált történetei a nép mesemondó kedvét idézték fel. De nemcsak
> könyvekkel, gyermeklapokkal is igyekezett megszólítani a fiatalokat. Így
> 1889-ben alapítója volt *Az Én Újságom* címet viselő első magyar
> gyermeklapnak, később szerkesztője a *Jó Pajtás* című újságnak, a háború
> után pedig, Erdélybe hazatérve ő volt a legendás *Cimbora *szerkesztője,
> szellemi-lelki irányítója is. Ennek az utóbbi lapnak, amelynek
> fennmaradásáért komoly küzdelmeket kellett folytatnia, külön küldetése volt
> a Trianon után kisebbségbe, idegen országba szorított erdélyi magyar
> gyerekek nevelése.
>
> A Cimbora szellemisége mindenhová eljutott: ahol a kis nebulók magyar
> nyelven tanulták az írás, olvasás mesterségét, szívták magukba a „jó tett
> helyébe jót várj” és „az igazság mindig győz” erkölcsi biztatását is.
>
> De Benedek Elek nem csupán a gyermekekhez, hanem nevelőikhez is igyekezett
> szólni, ennek szellemében alapította meg a rövid életű *Magyar Világ*ot,
> a századforduló után pedig szerkesztője, szerzője volt a *Néptanítók
> lapja* című folyóiratnak. Közben minden alkalmat megragadott, hogy népe,
> különösen a székelység iránti szeretetét napilapokban, folyóiratokban
> megjelent, gyakran humoros, derűs írásokban tegye közhírré, de
> lányregények, a szülőföld, a haza szeretetére nevelő munkák sora is
> kikerült szellemi műhelyéből.
> Kép
> [image: Benedek Elek könyvei]
> Nagy vállalkozások
>
> A népművelő, ismeretterjesztő Benedek Elek nagy vállalkozása volt 1897-ben
> a két kötetes *A magyar nép múltja és jelene,* amely az egyszerű emberek
> szemléletével tárgyalta hazánk históriáját, de ebben fejtette ki avatott
> néprajztudósként a hazai népdalokra és népmesékre vonatkozó megfigyeléseit
> is. Követte ezt a századforduló után a *Hazánk története* című
> összefoglalója és a *Történeti olvasmányok*, amelyet nemzeti plebejus
> eszmeisége miatt egy időre ki is tiltottak a hazai iskolákból. A fiatalok
> hazafias nevelésének ügyét szolgálva, a mesemondó ember elhivatottságával
> adta közre a *Nagy magyarok élete* összefoglaló címet viselő,
> népszerűsítő életrajz-sorozatát is, amelyben többek között *Mikes Kelemen*ről,
> *Kölcsey Ferenc*ről, *Széchenyi István*ról írt. De nem pihent a meseíró
> sem, hiszen *Ezüst meseköny*v és *Arany mesekönyv* című köteteiben az
> *Ezeregyéjszaka* és a Grimm-mesék motívumait dolgozta át a magyar
> gyerekek számára, de külön kiadványokat szentelt állatmeséinek, kalandos,
> szórakoztató gyermektörténeteinek is, a *Többsincs királyfi* pedig olyan
> színpadra szánt verses mesejáték volt, amelyet a Vígszínház be is mutatott.
> Az 1913-ban megjelent *Kisbaconi versek* a költő Benedek Eleket mutatták
> be az olvasóknak, 1920-ban pedig *Édes anyaföldem* című munkájában saját
> élettörténetét is megírta. 1922-ben nagy elhatározásra jutott:
> hazaköltözött a Trianon révén román kézre került Erdélybe, ahol élete
> utolsó évtizedét a kisbaconi kúriában, fáradhatatlanul dolgozva, családja
> körében töltötte.
> *Mint a mesében *
>
> Ami a magánéletét illeti, 1882-ben nősült, feleségével, *Fischer Máriá*val
> hat gyermeket felnevelve boldog házasságban élt. Már a megismerkedésük is
> különös volt. A meseíró egy ízben a neves médiaguruval, *Rákosi Jenő*vel
> betért egy trafikba szivart venni. Közben vitába keveredtek egy
> újságcikken, a trafikosnő lánya azonban okosan és bátran beleavatkozott a
> vitába, Benedeknek adva igazat. Ebből a találkozásból lett a szerelem és az
> életre szóló házasság. Ez utóbbi szó szerint igaz volt, hiszen még fiatalon
> megfogadták, hogy együtt halnak meg. 1929. augusztus 17-én azután a
> kisbaconi kúriában
>
> Elek apót agyvérzés érte. Rövid idő alatt kiszenvedett, közben Mária közös
> ígéretüket beváltva egy marék altatóval véget vetett a saját életének is,
> így együtt és egymás mellé temették a nagy mesemondót és feleségét.
>
> Együtt töltött közös életük gazdag és harmonikus volt. Benedek Elek
> családjának rákövetkező két nemzedéke is értékes alkotókkal gazdagította
> kultúránkat, irodalmunkat. Gyermekei közül a legidősebb fiú, *Marcell*
> író, esztéta, irodalomtörténész lett, egyetemi tanár, unokái közül *Benedek
> András *ugyancsak író, sok éven keresztül a Nemzeti Színház dramaturgja,
> öccse,* Benedek István* polihisztor, pszichiáter, tudománytörténész, író
> és tudományos szakíró, *Devecseri Gábor* és a Karinthy-fiúk barátja, az
> *Aranyketrec* című híres lélektani regény alkotója. Elek apó életének
> igazi értelmét azonban életműve adja, és az agyvérzés pillanatában még
> leírt utolsó, magyar írókhoz és magyar tanítókhoz szóló üzenete: *„fő,
> hogy dolgozzanak...” *
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210706/02a6b22d/attachment.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: kép.png
Type: image/png
Size: 863640 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210706/02a6b22d/attachment.png>