[Grem] Benedek Elek, a nagy mesemondó életútja

[Emoke Greschik]

 „Székelyországot tündérországgá fogom varázsolni” – Benedek Elek, a nagy
mesemondó életútja
Horváth Pál filozófus <https://kepmas.hu/hu/horvath-pal-0>
2021. 06. 23.
<https://kepmas.hu/#copy_link>

*„Az volt s lesz a törekvésem, hogy az általam megírt s még megírandó mesék
irodalmi művek hatását tegyék az olvasóra, anélkül azonban, hogy emiatt
meghamisítsam a nép eszejárásának, mesemondó nyelvének karakterét.” Annak a
Benedek Eleknek az ars poeticája volt ez, akinek meséin közel másfél
évszázada magyar gyerekek nemzedékei nőnek fel, emberséget, igazságérzetet,
hazaszeretetet, szépséget tanulva. *
[image: kép.png]

„Székelyországot tündérországgá fogom varázsolni”

Benedek Elek 1859-ben született a háromszéki Kisbacon falucskában kis
földbirtokkal és lelkész felmenőkkel bíró református család gyermekeként. A
székelyudvarhelyi kollégium, majd a pesti egyetem diákja volt. Ekkor adta
ki néhány saját versével együtt első székely népköltési gyűjtésének
anyagát, rövidesen azonban tanulmányait megszakítva újságírónak állt.
Később ezt azzal indokolta, hogy „*ha van pálya, ahol a szegény ember
boldognak érezheti magát, az újságírói pálya ez. Az egyetlen hely, hol
szegény ember a függetlenségét, szabadságát megőrizheti.”* 1886-ban az
*Ország-Világ* képes hetilapnál, majd a *Magyarság* című napilapnál vállalt
szerkesztői állást, annak reményében, hogy munkája segíti az egyszerű
emberek kiművelését, hiteles politikai tájékozódását. Népművelői hevülete
vezette a politika világába is: 1887-től kormánypárti színekben
képviselőséget vállalt, amiről így vallott: *„...nekem most csak egy a
gondolatom, honatya akarok lenni, Székelyországot tündérországgá fogom
varázsolni, csak egyszer ott legyek.”* Várakozásában azonban csalódott.

Hiába követelte a tisztelt Házban a hazai ifjúság színvonalas irodalmi
művek általi jellembeli nevelését, bírálta a vidéki kis iskolák mostoha
állapotát, csak annyit ért el, hogy megfagyott körülötte a levegő.

Ekkor már ellenzékinek számított, át is lépett az *Apponyi Albert* által
vezetett Nemzeti Pártba, ám a kormánypárti propagandának az 1892-es
választásokon sikerült elérnie elbukását. Keserű szájízzel vette tudomásul
politikusi karrierje végét.
Kép
[image: Benedek Elek írótársaival]
A nagy mesélő

Közben azonban a korábbi műkedvelő és mesegyűjtő Benedek Elekből író,
meseíró lett, azoknak az erkölcsi, népnevelői megfontolásoknak a
szolgálatában, amelyeket politikusként nem tudott érvényre juttatni. Még
1885-ben adta közre *Székely Tündérország* című mesegyűjteményét, amelynek
anyaga népmeséken alapult, ám azokat a hitelesség megőrzése mellett,
nevelési eszményeinek és a kis olvasók igényeinek megfelelően a nyelv, a
stílus, az erkölcsi tartalom tekintetében alaposan átformálta. A következő
esztendőben regényíróként is debütált: *A kollektor *című műve, majd azt
folyamatosan követő regényei és novellái a népélet, a paraszti lét örömeibe
és szenvedéseibe adtak betekintést, erős szociális érzékenységgel,
realizmussal ábrázolva a megélhetésükért küzdő falusi kisemberek, különösen
szűkebb pátriája, Székelyföld életét. *Testamentum és hat levél* című
írásában erkölcsi elveit foglalta össze. Komoly gyűjtőmunkájának és az
egyszerű nép iránti szeretetének gyümölcse volt a millennium idején kiadott
sikeres, nagy példányszámban az olvasók kezébe kerülő ötkötetes
gyűjteménye, a *Magyar mese- és mondavilág*, amelynek átköltött,
újraformált történetei a nép mesemondó kedvét idézték fel. De nemcsak
könyvekkel, gyermeklapokkal is igyekezett megszólítani a fiatalokat. Így
1889-ben alapítója volt *Az Én Újságom* címet viselő első magyar
gyermeklapnak, később szerkesztője a *Jó Pajtás* című újságnak, a háború
után pedig, Erdélybe hazatérve ő volt a legendás *Cimbora *szerkesztője,
szellemi-lelki irányítója is. Ennek az utóbbi lapnak, amelynek
fennmaradásáért komoly küzdelmeket kellett folytatnia, külön küldetése volt
a Trianon után kisebbségbe, idegen országba szorított erdélyi magyar
gyerekek nevelése.

A Cimbora szellemisége mindenhová eljutott: ahol a kis nebulók magyar
nyelven tanulták az írás, olvasás mesterségét, szívták magukba a „jó tett
helyébe jót várj” és „az igazság mindig győz” erkölcsi biztatását is.

De Benedek Elek nem csupán a gyermekekhez, hanem nevelőikhez is igyekezett
szólni, ennek szellemében alapította meg a rövid életű *Magyar Világ*ot, a
századforduló után pedig szerkesztője, szerzője volt a *Néptanítók lapja*
című folyóiratnak. Közben minden alkalmat megragadott, hogy népe, különösen
a székelység iránti szeretetét napilapokban, folyóiratokban megjelent,
gyakran humoros, derűs írásokban tegye közhírré, de lányregények, a
szülőföld, a haza szeretetére nevelő munkák sora is kikerült szellemi
műhelyéből.
Kép
[image: Benedek Elek könyvei]
Nagy vállalkozások

A népművelő, ismeretterjesztő Benedek Elek nagy vállalkozása volt 1897-ben
a két kötetes *A magyar nép múltja és jelene,* amely az egyszerű emberek
szemléletével tárgyalta hazánk históriáját, de ebben fejtette ki avatott
néprajztudósként a hazai népdalokra és népmesékre vonatkozó megfigyeléseit
is. Követte ezt a századforduló után a *Hazánk története* című
összefoglalója és a *Történeti olvasmányok*, amelyet nemzeti plebejus
eszmeisége miatt egy időre ki is tiltottak a hazai iskolákból. A fiatalok
hazafias nevelésének ügyét szolgálva, a mesemondó ember elhivatottságával
adta közre a *Nagy magyarok élete* összefoglaló címet viselő, népszerűsítő
életrajz-sorozatát is, amelyben többek között *Mikes Kelemen*ről, *Kölcsey
Ferenc*ről, *Széchenyi István*ról írt. De nem pihent a meseíró sem,
hiszen *Ezüst
meseköny*v és *Arany mesekönyv* című köteteiben az *Ezeregyéjszaka* és a
Grimm-mesék motívumait dolgozta át a magyar gyerekek számára, de külön
kiadványokat szentelt állatmeséinek, kalandos, szórakoztató
gyermektörténeteinek is, a *Többsincs királyfi* pedig olyan színpadra szánt
verses mesejáték volt, amelyet a Vígszínház be is mutatott. Az 1913-ban
megjelent *Kisbaconi versek* a költő Benedek Eleket mutatták be az
olvasóknak, 1920-ban pedig *Édes anyaföldem* című munkájában saját
élettörténetét is megírta. 1922-ben nagy elhatározásra jutott:
hazaköltözött a Trianon révén román kézre került Erdélybe, ahol élete
utolsó évtizedét a kisbaconi kúriában, fáradhatatlanul dolgozva, családja
körében töltötte.
*Mint a mesében *

Ami a magánéletét illeti, 1882-ben nősült, feleségével, *Fischer Máriá*val
hat gyermeket felnevelve boldog házasságban élt. Már a megismerkedésük is
különös volt. A meseíró egy ízben a neves médiaguruval, *Rákosi Jenő*vel
betért egy trafikba szivart venni. Közben vitába keveredtek egy
újságcikken, a trafikosnő lánya azonban okosan és bátran beleavatkozott a
vitába, Benedeknek adva igazat. Ebből a találkozásból lett a szerelem és az
életre szóló házasság. Ez utóbbi szó szerint igaz volt, hiszen még fiatalon
megfogadták, hogy együtt halnak meg. 1929. augusztus 17-én azután a
kisbaconi kúriában

Elek apót agyvérzés érte. Rövid idő alatt kiszenvedett, közben Mária közös
ígéretüket beváltva egy marék altatóval véget vetett a saját életének is,
így együtt és egymás mellé temették a nagy mesemondót és feleségét.

Együtt töltött közös életük gazdag és harmonikus volt. Benedek Elek
családjának rákövetkező két nemzedéke is értékes alkotókkal gazdagította
kultúránkat, irodalmunkat. Gyermekei közül a legidősebb fiú, *Marcell* író,
esztéta, irodalomtörténész lett, egyetemi tanár, unokái közül *Benedek
András *ugyancsak író, sok éven keresztül a Nemzeti Színház dramaturgja,
öccse,* Benedek István* polihisztor, pszichiáter, tudománytörténész, író és
tudományos szakíró, *Devecseri Gábor* és a Karinthy-fiúk barátja, az
*Aranyketrec* című híres lélektani regény alkotója. Elek apó életének igazi
értelmét azonban életműve adja, és az agyvérzés pillanatában még leírt
utolsó, magyar írókhoz és magyar tanítókhoz szóló üzenete: *„fő, hogy
dolgozzanak...” *
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210704/989e7df2/attachment.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: kép.png
Type: image/png
Size: 863640 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210704/989e7df2/attachment.png>