<div><div dir="auto">Kedves Emőke!</div><div dir="auto"><br></div><div dir="auto">Hálásan köszönöm ezt a sokrétű életművet bemutató írást Nagy Mesemondónkról, Benedek Elekről!</div><div dir="auto">Igazán nagy élményt jelentett elolvasása kedvet csinálva müvei felkutatásához és elolvasásához!</div></div><div><div dir="auto"><br></div><div dir="auto">Ildikó</div><div dir="auto"><br></div><div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank">greschem@gmail.com</a>> (időpont: 2021. júl. 4., V, 21:29) ezt írta:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left-width:1px;border-left-style:solid;padding-left:1ex;border-left-color:rgb(204,204,204)"><div dir="ltr">
<div>
<h1><span>„Székelyországot tündérországgá fogom varázsolni” – Benedek Elek, a nagy mesemondó életútja</span>
</h1>
</div>
<div>
<div>
<div><a href="https://kepmas.hu/hu/horvath-pal-0" hreflang="hu" target="_blank">Horváth Pál filozófus</a></div>
</div>
<div>2021. 06. 23.</div>
</div>
<div>
<span style="line-height:30px"><a href="https://kepmas.hu/#copy_link" rel="nofollow noopener" target="_blank"><span style="width:30px;line-height:30px;height:30px;background-size:30px;border-top-left-radius:4px;border-top-right-radius:4px;border-bottom-right-radius:4px;border-bottom-left-radius:4px;background-color:rgb(1,102,255)"></span></a></span></div><div>
<div><p><strong><em>„Az
volt s lesz a törekvésem, hogy az általam megírt s még megírandó mesék
irodalmi művek hatását tegyék az olvasóra, anélkül azonban, hogy emiatt
meghamisítsam a nép eszejárásának, mesemondó nyelvének karakterét.”</em>
Annak a Benedek Eleknek az ars poeticája volt ez, akinek meséin közel
másfél évszázada magyar gyerekek nemzedékei nőnek fel, emberséget,
igazságérzetet, hazaszeretetet, szépséget tanulva. </strong></p>
</div></div>
<img src="cid:ii_kqpftpox0" alt="kép.png" style="width:568px;max-width:100%"><br><br><h3>„Székelyországot tündérországgá fogom varázsolni” </h3>
<p>Benedek Elek 1859-ben született a háromszéki Kisbacon falucskában kis
földbirtokkal és lelkész felmenőkkel bíró református család
gyermekeként. A székelyudvarhelyi kollégium, majd a pesti egyetem diákja
volt. Ekkor adta ki néhány saját versével együtt első székely
népköltési gyűjtésének anyagát, rövidesen azonban tanulmányait
megszakítva újságírónak állt. Később ezt azzal indokolta, hogy „<em>ha
van pálya, ahol a szegény ember boldognak érezheti magát, az újságírói
pálya ez. Az egyetlen hely, hol szegény ember a függetlenségét,
szabadságát megőrizheti.”</em> 1886-ban az <em>Ország-Világ</em> képes hetilapnál, majd a <em>Magyarság</em>
című napilapnál vállalt szerkesztői állást, annak reményében, hogy
munkája segíti az egyszerű emberek kiművelését, hiteles politikai
tájékozódását. Népművelői hevülete vezette a politika világába is:
1887-től kormánypárti színekben képviselőséget vállalt, amiről így
vallott: <em>„...nekem most csak egy a gondolatom, honatya akarok lenni,
Székelyországot tündérországgá fogom varázsolni, csak egyszer ott
legyek.”</em> Várakozásában azonban csalódott.</p>
<blockquote>
<p>Hiába követelte a tisztelt Házban a hazai ifjúság színvonalas
irodalmi művek általi jellembeli nevelését, bírálta a vidéki kis iskolák
mostoha állapotát, csak annyit ért el, hogy megfagyott körülötte a
levegő.</p>
</blockquote>
<p>Ekkor már ellenzékinek számított, át is lépett az <em>Apponyi Albert</em>
által vezetett Nemzeti Pártba, ám a kormánypárti propagandának az
1892-es választásokon sikerült elérnie elbukását. Keserű szájízzel vette
tudomásul politikusi karrierje végét. </p>
<div>
<div>
<div>
<div>Kép</div>
<div> <img src="https://kepmas.hu/sites/default/files/styles/embedded_lan/public/media/image/2021/06/24/benedek_elek_3_irotarsaival.jpg?itok=UPOMKeP3" alt="Benedek Elek írótársaival" width="700" height="466"></div></div></div></div><div><div><div><div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<h3>A nagy mesélő </h3>
<p>Közben azonban a korábbi műkedvelő és mesegyűjtő Benedek Elekből író,
meseíró lett, azoknak az erkölcsi, népnevelői megfontolásoknak a
szolgálatában, amelyeket politikusként nem tudott érvényre juttatni. Még
1885-ben adta közre <em>Székely Tündérország</em> című
mesegyűjteményét, amelynek anyaga népmeséken alapult, ám azokat a
hitelesség megőrzése mellett, nevelési eszményeinek és a kis olvasók
igényeinek megfelelően a nyelv, a stílus, az erkölcsi tartalom
tekintetében alaposan átformálta. A következő esztendőben regényíróként
is debütált: <em>A kollektor </em>című műve, majd azt folyamatosan
követő regényei és novellái a népélet, a paraszti lét örömeibe és
szenvedéseibe adtak betekintést, erős szociális érzékenységgel,
realizmussal ábrázolva a megélhetésükért küzdő falusi kisemberek,
különösen szűkebb pátriája, Székelyföld életét. <em>Testamentum és hat levél</em>
című írásában erkölcsi elveit foglalta össze. Komoly gyűjtőmunkájának
és az egyszerű nép iránti szeretetének gyümölcse volt a millennium
idején kiadott sikeres, nagy példányszámban az olvasók kezébe kerülő
ötkötetes gyűjteménye, a <em>Magyar mese- és mondavilág</em>, amelynek
átköltött, újraformált történetei a nép mesemondó kedvét idézték fel. De
nemcsak könyvekkel, gyermeklapokkal is igyekezett megszólítani a
fiatalokat. Így 1889-ben alapítója volt <em>Az Én Újságom</em> címet viselő első magyar gyermeklapnak, később szerkesztője a <em>Jó Pajtás</em> című újságnak, a háború után pedig, Erdélybe hazatérve ő volt a legendás <em>Cimbora </em>szerkesztője,
szellemi-lelki irányítója is. Ennek az utóbbi lapnak, amelynek
fennmaradásáért komoly küzdelmeket kellett folytatnia, külön küldetése
volt a Trianon után kisebbségbe, idegen országba szorított erdélyi
magyar gyerekek nevelése.</p>
<blockquote>
<p>A Cimbora szellemisége mindenhová eljutott: ahol a kis nebulók magyar
nyelven tanulták az írás, olvasás mesterségét, szívták magukba a „jó
tett helyébe jót várj” és „az igazság mindig győz” erkölcsi biztatását
is.</p>
</blockquote>
<p>De Benedek Elek nem csupán a gyermekekhez, hanem nevelőikhez is
igyekezett szólni, ennek szellemében alapította meg a rövid életű <em>Magyar Világ</em>ot, a századforduló után pedig szerkesztője, szerzője volt a <em>Néptanítók lapja</em>
című folyóiratnak. Közben minden alkalmat megragadott, hogy népe,
különösen a székelység iránti szeretetét napilapokban, folyóiratokban
megjelent, gyakran humoros, derűs írásokban tegye közhírré, de
lányregények, a szülőföld, a haza szeretetére nevelő munkák sora is
kikerült szellemi műhelyéből. </p>
<div>
<div>
<div>
<div>Kép</div>
<div> <img src="https://kepmas.hu/sites/default/files/styles/embedded_lan/public/media/image/2021/06/24/benedek_elek_2.jpg?itok=vuW8RfTd" alt="Benedek Elek könyvei" width="700" height="466"></div></div></div></div><div><div><div><div id="m_2016120345262288151m_-7328378762173920097gmail-:544"><div id="m_2016120345262288151m_-7328378762173920097gmail-:4yq"><div dir="ltr"><div><div><div><div><div><div><div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<h3>Nagy vállalkozások </h3>
<p>A népművelő, ismeretterjesztő Benedek Elek nagy vállalkozása volt 1897-ben a két kötetes <em>A magyar nép múltja és jelene,</em>
amely az egyszerű emberek szemléletével tárgyalta hazánk históriáját,
de ebben fejtette ki avatott néprajztudósként a hazai népdalokra és
népmesékre vonatkozó megfigyeléseit is. Követte ezt a századforduló után
a <em>Hazánk története</em> című összefoglalója és a <em>Történeti olvasmányok</em>,
amelyet nemzeti plebejus eszmeisége miatt egy időre ki is tiltottak a
hazai iskolákból. A fiatalok hazafias nevelésének ügyét szolgálva, a
mesemondó ember elhivatottságával adta közre a <em>Nagy magyarok élete</em> összefoglaló címet viselő, népszerűsítő életrajz-sorozatát is, amelyben többek között <em>Mikes Kelemen</em>ről, <em>Kölcsey Ferenc</em>ről, <em>Széchenyi István</em>ról írt. De nem pihent a meseíró sem, hiszen <em>Ezüst meseköny</em>v és <em>Arany mesekönyv</em> című köteteiben az <em>Ezeregyéjszaka</em>
és a Grimm-mesék motívumait dolgozta át a magyar gyerekek számára, de
külön kiadványokat szentelt állatmeséinek, kalandos, szórakoztató
gyermektörténeteinek is, a <em>Többsincs királyfi</em> pedig olyan színpadra szánt verses mesejáték volt, amelyet a Vígszínház be is mutatott. Az 1913-ban megjelent <em>Kisbaconi versek</em> a költő Benedek Eleket mutatták be az olvasóknak, 1920-ban pedig <em>Édes anyaföldem</em>
című munkájában saját élettörténetét is megírta. 1922-ben nagy
elhatározásra jutott: hazaköltözött a Trianon révén román kézre került
Erdélybe, ahol élete utolsó évtizedét a kisbaconi kúriában,
fáradhatatlanul dolgozva, családja körében töltötte. </p>
</div>
</div>
</div><b>Mint a mesében </b><div><div><div><b>
</b><p>Ami a magánéletét illeti, 1882-ben nősült, feleségével, <em>Fischer Máriá</em>val
hat gyermeket felnevelve boldog házasságban élt. Már a megismerkedésük
is különös volt. A meseíró egy ízben a neves médiaguruval, <em>Rákosi Jenő</em>vel
betért egy trafikba szivart venni. Közben vitába keveredtek egy
újságcikken, a trafikosnő lánya azonban okosan és bátran beleavatkozott a
vitába, Benedeknek adva igazat. Ebből a találkozásból lett a szerelem
és az életre szóló házasság. Ez utóbbi szó szerint igaz volt, hiszen még
fiatalon megfogadták, hogy együtt halnak meg. 1929. augusztus 17-én
azután a kisbaconi kúriában</p>
<blockquote>
<p>Elek apót agyvérzés érte. Rövid idő alatt kiszenvedett, közben Mária
közös ígéretüket beváltva egy marék altatóval véget vetett a saját
életének is, így együtt és egymás mellé temették a nagy mesemondót és
feleségét.</p>
</blockquote>
<p>Együtt töltött közös életük gazdag és harmonikus volt. Benedek Elek
családjának rákövetkező két nemzedéke is értékes alkotókkal gazdagította
kultúránkat, irodalmunkat. Gyermekei közül a legidősebb fiú, <em>Marcell</em> író, esztéta, irodalomtörténész lett, egyetemi tanár, unokái közül <em>Benedek András </em>ugyancsak író, sok éven keresztül a Nemzeti Színház dramaturgja, öccse,<em> Benedek István</em> polihisztor, pszichiáter, tudománytörténész, író és tudományos szakíró, <em>Devecseri Gábor</em> és a Karinthy-fiúk barátja, az <em>Aranyketrec</em>
című híres lélektani regény alkotója. Elek apó életének igazi értelmét
azonban életműve adja, és az agyvérzés pillanatában még leírt utolsó,
magyar írókhoz és magyar tanítókhoz szóló üzenete: <em>„fő, hogy dolgozzanak...” </em></p></div></div></div><div>
</div></div><div>
</div></div></div></div></div></div><div><div><div><div id="m_2016120345262288151m_-7328378762173920097gmail-:543"><table role="presentation"><tbody><tr><td><br></td><td><br></td></tr></tbody></table></div></div></div></div>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div></div>
</div>