[Grem] 1941 hadba lépés

Reinisch Egon reinisch at t-online.hu
2021. Jan. 24., V, 17:18:10 CET


Most már Laci  a megfogalmazásod szerint  mindenki tisztában van 
mindennel ,de én csak ennyit szerettem volna elérni.

Viszont ha már említetted a szlovák -magyar   haderő viszonyt  a magyar 
haderő arra viszonylag könnyedén képes volt ,hogy Kárpátalja birtokba 
vételekor az úgynevezett szlovák-magyar kis háborúban győzzön.A románok 
legyőzése azonban általános helyzetben nem ment volna csak akkor hogy 
ha  a Román haderő nagy része másutt van lekötve .Lásd. pl. a 2. bécsi 
döntés időszakát mikor a román haderő nagy része a szovjetekkel szemben 
állt fel.Itt a szovjetek fel is ajánlottak egy rövid távú szovjet 
-magyar együtt működést a románokkal szemben .A listának mondom:Szovjet 
ultimátum 1940 jun.26. a Románoknak Besszarábia átadására a román haderő 
nagy része ugyan felvonult de aztán a románok nem mertek ellenállni.

Második bécsi döntés 1940 augusztus 30.-n Észak-Erdély és a köztes 
területek ügyében.

Ez is egy adalék G. Laci kérdésének körbejárásához a nemzetközi 
geopolitikában bár mikor adódhatnak váratlan együttműködési lehetőségek.

Termesztésen Hitler számára elfogadhatatlan volt  az,hogy Magyarország 
szovjet együttműködéssel kapjon vissza területeket így gyorsan döntött a 
mi javunkra Észak-Erdély ügyében.

Ugyanakkor a magyar csapatokat kiküldeni a Szovjetunió ellen óriási 
felelőtlenség volt .Mert ekkor a honvédség még nem rendelkezett erre 
alkalmas nehéz fegyverzettel.A magyar csapatokat egyetlen T 34 -sekkel 
felszerelt harckocsi dandár elsöpörhette volna mert ezt a típust 
egyetlen magyar nehéz fegyver sem tudta volna kilőni.,de ilyennel 
legalább is tömegesen  a magyarok szerencsére nem találkoztak.

De tekintve hogy a Gyorshadtestben csupa elit alakulat volt akiknek az 
úgynevezett csapat kohéziója ,harci szelleme magas volt a CSAPATOK 
HIHETETLEN MÓDON MINDEN HARCI FELADATUKAT TELJESÍTETTÉK.Pedig a 
gépesített alakulatokhoz a harcos szám növelésére még lovasdandárt és 
kerékpáros századokat is hozzácsaptak.

Apósom mint Nádasdy huszár nyeregben lovagolva érte el a Dnyeper 
folyót.Neki sikerült megkímélnie a lovát de a lovak több mint 60%-a 
elpusztult.

A Gyorshadtestről még kéne írnom páratlan tette hajtottak végre ,ekkor 
történt meg például a magyar történelem UTOLSÓ SZABLYÁVAL VÉGRE HAJTOTT 
LOVASROHAMA ami sikeres is volt automata fegyverek és ismétlő puskákkal 
szemben.Mint írtam a huszárok rendeltetésszerűen ekkor már lóról szállva 
gyalog harcoltak.

Üdv. Egon

2021.01.24. 15:19 keltezéssel, László Baják írta:
> Kedves Egon! Tisztában vagyok vele, hogy Hitler nem akart 1941-ben 
> magyar katonai részvételt kérni, mivel tisztában volt vele, hogy ezt 
> újabb területi ellentételezéssel kellett volna honorálnia. Igyekezett 
> tehát olyan politikai helyzetet teremteni (divide et impera), hogy a 
> magyarok maguk ajánlkozzanak. A magyar hadvezetés sem akart komoly 
> katonai erőt küldeni a keleti frontra, mivel a magyar hadsereget egy 
> Románia vagy Szlovákia elleni háborúra tartogatta.  Ezt viszont a 
> németek mindenáron el akarták kerülni. 1942 -re aztán megváltozik a 
> helyzet. A németek ekkor már követelik a teljes magyar haderő keleti 
> frontra vezénylését. Kemény alkudozások után végül csak a 2, magyar 
> hadsereg kiküldésére került sor.
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> 
> 	Mentes a vírusoktól. www.avast.com 
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> 
>
>
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu <mailto:reinisch at t-online.hu>> ezt 
> írta (időpont: 2021. jan. 24., V, 12:49):
>
>     Kedves Laci !
>
>     Az alábbi leírásodat olvasva a Tisztelt Lista olvasó azt hiheti a
>     németek 1941-ben követelték a Magyar Királyi Honvédség bevetését
>     holott ennek az ellenkezője az igaz ahogy azt magad is leírtad a
>     "Nem kérünk a birodalmakból " című cikk kritikájában .
>
>     Hitler szigorún megtiltotta minden Magyarországon akkreditált
>     külképviseleti szervnek így például a katonai attasénék is hogy az
>     ország kormányzatát felkérjék a hadba lépésre .
>
>     Az igaz ,hogy a Jugoszlávia megtámadását Koordináló Kurt Himer
>     tábornok vezette úgynevezett összekötő törzs Magyarországon
>     maradt(egy estleges szovjet ellentámadás elhárításának
>     koordinálására ) és ők bosszankodtak azon mi miért nem léptünk be
>     a háborúban és személyes kapcsolataikban a magyar tábornokokat így
>     Különösen Werth Henrik vezérkari főnököt arra kapacitálták,hogy
>     csináljanak valamit ebben az ügyben de hivatalos felkérést nekik
>     is tilos volt átadni illetve ez nem is szerepelt a hatáskörükben.
>
>     Azt is leírta Hitler a titkos utasításában ,hogy a magyar
>     felajánlkozást viszont el kell fogadni.De szó sem volt 1941 arról
>     hogy a katonai együtt működést meg kellett volna tagadni mert
>     ilyen felkérés nem volt hivatalosan.Így tehát bár hogy csűrjük
>     csavarjuk 1941-ben önként léptünk be a háborúba ,persze mondhatjuk
>     na igen a szovjetek kezdték Kassa bombázásával de Svájc sem üzent
>     hadat a USÁ-nak mikor azok elnavigálták magukat és megbombázták
>     Schaffhausent.
>
>     Az OKW főnöke Keitl tábornagy 1942 elején Budapestre látogatván
>     már valóban követelte a teljes magyar haderő részvételét (amit
>     lealkudott a magyar kormány és vezérkar egy hadseregre ) de akkor
>     már nyakig benne voltunk a háborúban.
>
>     Az is történelmi tény hogy  a németekkel együtt működő Bulgáriát 
>     sohasem szállták meg a németek pedig ők a törökök kiűzésben
>     játszott orosz szerepvállalás miatt kifejezetten megtagadták a
>     Barbarossa hadjáratban való részvételt  sőt a diplomáciai
>     kapcsolatokat sem szakították meg  a szovjetekkel
>
>     Igaz hálából Stalin menetből lerohanta Bulgáriát .
>
>     Üdv. Egon
>
>     2021.01.24. 11:41 keltezéssel, László Baják írta:
>>     Magyarország, ha megtagadja a katonai együttműködést, a
>>     stratégiai helyzete miatt a német megszállást sem kerülhette
>>     volna el, legkésőbb 1942-ben. A német megszállás után a
>>     szövetséges bombázások is 1944-nél korábban kezdődnek el. Ez
>>     esetben, hasonlóan Lengyelországhoz, hamarább elkezdődik a
>>     népirtás, de a zsidóság maradéktalan kiirtása biztosan. Elvileg
>>     elképzelhetőnek tűnik, hogy a mainál nagyobb területet tarthatott
>>     volna meg, gyakorlatban azonban ez azért valószínűtlen, mert
>>     Sztálin a Kárpát-medence közepét uraló Magyarország gyengítésében
>>     volt érdekelt, hiszen legkönnyebben egy kisállamokra tagolt
>>     Közép-Európát tudott az uralma alatt tartani.
>>
>>     <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>     	Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>     <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>
>>
>>
>>     Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu
>>     <mailto:reinisch at t-online.hu>> ezt írta (időpont: 2021. jan. 24.,
>>     V, 8:41):
>>
>>         Kedves Hozzászólók !
>>
>>         Köszönöm az értékes hozzászólásokat de ezzel eltértünk G.Laci
>>         eredeti kérdésétől így új levélfolyamot nyitottam hátha
>>         érdekel valakit a téma.
>>
>>         Kassára 1941 június 26. -n  29db.  Enyickée 1 db. 105 kilós
>>         légcsavaros biztosítású pillanatgyújtós szovjet romboló bomba
>>         hullott ,Ez azért tudjuk biztosan mert kettő befulladt és
>>         csak a többi működött el.A két ép bombát a tűzszerészek
>>         kiemelték.De az elműködött bombák repeszei között is találtak
>>         cirill feliratos részeket és olyan( például a gyújtó)
>>         alkatrészeket amelyekkel a bombák 100 %-ban azonosíthatók
>>         voltak.Az egyik gép bomba szekrényében a kioldó szerkezet
>>         akadozhatott ennek a szórásképe rendszertelen lett ezért
>>         vitte el az utolsó bombát Enyickéig.
>>
>>         A bombázásnak több halálos áldozata volt .
>>
>>         Ennyit tudunk biztosan innen jöhetnek a találgatások .
>>
>>         Üdv. Egon
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>         Kedves Laci!
>>
>>         Valószínűleg a szovjet megszállásból nem maradtunk volna ki,
>>         sem a kommunizmusból, de kisebb háborús rombolással és a
>>         visszacsatolt területek egy részének megtartásával végződött
>>         volna - lásd Bulgária (ők Dobrudzsa egy részét megkapták)
>>         A németeknek a magyar mezőgazdaságra, az iparra (de ez
>>         másodlagos), a baranyai olajra és a román olajhoz való
>>         hozzáférésre, vmnt. a magyar logisztikai hálózatra volt
>>         szükségük. Szerintem lett volna esélye akár a svéd, akár a
>>         dán megoldásnak is, ha a fentieket megkapják.
>>         Hallottam olyan elméletet is, hogy az oroszok Eperjes helyett
>>         bombázták tévedésből Kassát - de ehhez nem értek.
>>         Üdv
>>         L.
>>
>>         "László Baják" <laszlo.bajak at gmail.com>
>>         <mailto:laszlo.bajak at gmail.com> írta:
>>         Csak egy apró kiegészítés. Magyarországnak nem volt esélye
>>         tartósan kimaradni a Szovjetunió elleni háborúból. A
>>         szlovákok és a románok azért üzentek hadat, mert Hitler
>>         cserébe meglebegtette nekik, hogy visszakaphatják az I. és
>>         II. bécsi döntésben elveszített területeket. 1941-ben minden
>>         jel arra mutatott, hogy az oroszoknak nincs esélye nyerni,
>>         azaz a minden oldalról német fennhatóság alatt álló vagy
>>         ellenséges kisantant államokkal körülvett, gyenge, katonailag
>>         védhetetlen Magyarország számára reálpolitika volt
>>         együttműködni Hitlerrel. Molotov Erdélyre vonatkozó ígérete
>>         aligha  fajsúlyosnak. Mo nem volt döntési helyzetben,
>>         eltekintve a korai német megszállástól, illetve a kollektív
>>         öngyilkosság vállalásától. Ezzel együtt Magyarország
>>         mindvégig vonakodó csatlós maradt, azaz igyekezett
>>         minimalizálni a háborús részvételét. A többi szövetséges,
>>         mint pl Románia sokkal nagyobb erőkkel vett részt a
>>         szovjet-orosz háborúban. Az ún Kassai bombázást pedig
>>         valószínűleg orosz repülőgépek hajtották végre, bár
>>         valószínűleg tévedésből, mivel, talán a nem aktualizált
>>         térképeik miatt, azt hitték, hogy Kassa a már ellenséges
>>         hadviselő Szlovákiához tartozik.
>>         <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>         	Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>         <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>
>>
>>         Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2021.
>>         jan. 23., Szo, 21:39):
>>         Kedves Laci és Lista !
>>
>>         Az eddigi levélváltásban részvevőkkel teljesen egyetértettünk
>>         abban hogy
>>         a még mindig jelentős világ tényező Oroszországgal normális jó
>>         kapcsolatot kell tartani ez akár biztonsági  és gazdasági
>>         okokkal is
>>         alálehet támasztani.
>>
>>         De nézzük először a múltat .Sajnos őseink nem voltak ennyire
>>         reálpolitikusok ebben a kérdésben mert kétszer fordult elő
>>         hogy hadat
>>         üzentek Oroszországnak és egyszer csak majdnem .A két
>>         hadüzenet  a
>>         következményeit tekintve nagyon  nem jött be. Ennyire
>>         vagányak többet ne
>>         legyünk(1914 augusztus 15. az Osztrák-Magyar Birodalom
>>         hadüzenete a cári
>>         Oroszországnak miután Oroszország már mozgósított ellenünk
>>         .Tehát az
>>         alapvető hiba nem ez volt hanem a szerbeknek átadott
>>         hadüzenet.Ma már
>>         bármilyen hihetetlen az O. M. Bir. is hivatalos neve volt a közös
>>         Monarchiánknak. .Bárdossy 1944 Június végén  a kassai
>>         bombázós után és
>>         miatt  a Kormányzó jóváhagyásúval javasolta a parlamentnek a
>>         Szovjetunióval szemben a hadiállapot bejelentését amit a
>>         parlament
>>         mellesleg alkotmánysértő módon közfelkiáltással elfogadott
>>         mert az 1920
>>         -s alkotmány szerint név szerinti írásbeli szavazással
>>         kellett volna ezt
>>         elfogadni ,itt szeretném jelezni,hogy ez is a hadüzenet egyik
>>         formája.Mindez az után történt hogy bár a német támadás után
>>         megszakították a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval  de
>>         Kristoffy
>>         J. követ még a helyén volt és az oroszok még lehetővé tették a
>>         kommunikációt így géptávírón beküldte  a követ Budapestre 
>>         Molotov
>>         üzenetet :ha békén maradunk a Szovjetunió szavatolja Dél-Erdély
>>         visszacsatolását .? ? ?Bárdossy ezt az üzenetet állítólag nem
>>         mondta el
>>         akkor Horthynak.
>>
>>
>>         _______________________________________________
>>         Grem mailing list
>>         Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>>         http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>         <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem>
>>
>>
>>     _______________________________________________
>>     Grem mailing list
>>     Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu  <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>>     http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem  <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem>
>     _______________________________________________
>     Grem mailing list
>     Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
>     http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>     <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem


-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210124/2fd5c7de/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról