[Grem] A gyakorlatban a különbség... RE: !!! A lengyel igazságügyi miniszt. szabályozása a közösségi oldalak általi cenzúra ellen

[KEA]

> Úgyhogy most csak annyit reagálok, hogy az illető könyv nem politikai jogrendről beszél, hanem a 
> liberalizmus szó hitbeli-eszmei értelmét ragadja meg (úgy látszik, már a XIX. sz. vége felé is 
> volt ilyen, a jogrendi berendezkedés fogalmi körein túl-kívül-alatt).

MÁRTON ÁRON
Világnézet és nevelés

[...] A liberalizmus a filiszter világnézete. A francia forradalomból megszületett polgáré, aki 
nagyképű, fitogtatott tudálékossággal ránevelôdött arra, hogy az élet legnagyobb és mindig égetô 
kérdéseit is közömbösen kezelje. Nem tagadja feltétlenül a túlvilágot, de nem is törôdik vele. 
Lehet, hogy van Isten, de a vallás szerinte magánügy, s az életet az állam is és az egyes ember 
is minden valláserkölcsi kötöttségtôl függetlenül rendezheti be. Legnagyobb érték szemében a 
független emberi ész. Az igazságokat az állapítja meg s nem a valóság, az erkölcsöket a 
korlátlan szabadság szabályozza és nem isteni normák. Eredmény: polgári házasságával 
törvényhozás útján kikezdte, kettôs normájával, nyers erotikába fulladt irodalmával, 
művészetével pedig teljesen szétdúlta a társadalom alapegységét, a családot; gazdasági téren 
hirdetett és alkalmazott szabadversenyével meghízlalta az élelmesek kis csoportját és a 
technikai fejlôdés szédítô fokán megszégyenítô nyomorba nyomta a túlnyomó többséget; jogi 
elméletével a társadalmak élére állított minden ügyek korlátlan intézésére egy hazug, bôbeszédű, 
s rendesen érdekszövetkezetek és nem a nép akaratából összeálló, tehetetlen parlamentet.

A bolsevizmus édes gyermeke a liberalizmusnak. Marx és Lenin a legkövetkezetesebb liberálisok. 
Nem álltak meg félúton, a liberális tételekbôl lehozták a legvégsô következtetéseket. Kant 
még annyit mondott, hogy az Isten létét nem lehet bizonyítani, Marx már biztosan hirdeti, hogy 
nincs. A XVIII. és XIX. század természettudománya az anyagelvűség igazolására kitalálta, 
tudományos és népszerűsítô nagy hanggal a közvéleménybe szuggerálta a majomelméletet [...] hogy 
a liberális "tudományosság" kedvenc elméletét, az ember állatiasságát eleven érvekkel 
támogassák. A liberális parlamentek sürgôs teendôként hajszolták keresztül a házastársak 
elválását megkönnyítô törvényeket, s az orosz kódexben ma a házastársi viszony elô sem fordul 
[...] A tôke a liberális parlamentek mellett, sôt azokon keresztül úgy használta ki az ország 
népét, ahogy akarta, a tanácsköztársaság államkapitalizmusa pedig egy elméleti gazdasági 
rendszer esztelen erôszakolásával támaszt éhínséget, s a megindult éhes tömegeket 
lovasdandárokkal, vagy a biztosabban ölô gázzal ezerszámra kegyetlenül küldi a halálba. Rousseau 
kiadta a jelszót: vissza a természethez! Az újkor pedagógiája utána szajkolta, az "alapjában jó 
természet" szabad kifejlôdését követelte, s ha igazak azok a borzalmak, amelyeket az európai 
kommunista nevelés elveinek és gyakorlatának ismerete után az oroszországi megfigyelôk 
beszámolói alapján a szovjet iskoláról el kell hinnünk, akkor a bolsevizmus itt is csak 
következetességét mutatja, csak követi a liberális elveket a többi kultúrterületeken 
érvényesített százszázalékossággal a nevelés terén is.

Erdélyi Iskola, 1933-34. I. évf. 5-6. sz. (részletek). In: Domokos Pál Péter: Rendületlenül... 
Márton Áron erdély püspöke. Szerk. Hídvégi Máté. Eötvös Kiadó, Szent Gellért Egyházi Kiadó, 
h.n., é.n., pp. 215-216.

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.