[Grem] Hitel, deviza

2021. Jan. 5., K, 18:44:25 CET

Engedtessék meg néhány szóban erre is válaszolni: a banki kölcsön-szerződések igen elenyésző hányadában szerepelt érhetően az, hogy mit jelent a devizához kötöttség. Ezek jobbára az általános szerződési feltételek különböző pontjaiból voltak kiollózhatók. Amely általános feltételek átolvasását az aláírásukkal kellett hogy igazolják az adósok, de a perekben sorra igazolódott be, hogy még csak példányt sem kaptak belőle. 

Érdekes adalék, hogy a pedáns pénzintézetek közjegyzői okiratba foglaltatták a kölcsönszerződéseket. Amely okiratokról – többek között – azt kell tudni, hogy szóról szóra köteles a közjegyző felolvasni a szerződés szövegét. Nos, nem egy ügyben bizonyítást nyert, hogy a közjegyzők egy része ennek a kötelezettségének nem tett eleget. Ugyanis a közjegyzői ún. „ügykönyv” annyi deviza-szerződés megkötését tartalmazta egy napra, hogy fizikai lehetetlenség lett volna mindet felolvasni…

Az EU Bíróság iránymutató döntései alapján kénytelen volt még a Kúria is azt a jogegységi döntést hozni, hogy ha külön okiratokban, átláthatatlanul tájékoztatták az adóst a fizetési kötelezettségéről, ill. deviza-kötöttségéről, akkor ez is tisztességtelen szerződéses kikötés.

Tehát ne higgyük el, hogy a bankok olyan prudensen jártak volna el ebben a kérdésben. Az persze más lapra tartozik, hogy akinek egy csöpp sütnivalója volt, és nem devizában kapta a fizetését, az nem ugrott bele a csapdába…

Üdvözlettel: Weinzierl Tamás

From: Grem [mailto:grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu] On Behalf Of Adrienn1
Sent: Tuesday, January 05, 2021 5:28 PM
To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
Subject: Re: [Grem] Hitel, deviza

Kedves Zoltán

Bár nem én lettem megszólítva, de mivel a listára jött a kérdés, és is feltennék egy kérdést Fodor Zoltánnak.

Szerződéskor teljes részletességgel, az utolsó hat fontos betűig elolvasta, és értelmezte/értelmeztette a megkötött szerződését?

Aki svájci frank alapú hitelt vett fel, azért azt tette, mert alacsony volt a kamata, de semmit sem olvasott, értett az árfolyam kockázatról, ami pedig részletesen benne szerepelt a szerződésben.

Ha hitelt nyújtó bank svájci frank fedezet mellett adott FORINT  hitelt, egyszerű átlátni ha történetesen a hitelt felvevő számára rosszul változik a deviza árfolyam, úgy nő a visszafizetendő FORINT összege. De bizony fordítva is volt időszak, amikor a bankok csökkentették a törlesztő részleteket, mert úgy mozgott az árfolyam, és volt ilyen is. Ezekre az epizódokra valahogy egyáltalán nem akarunk emlékezni.

Köszönettel A

----------------------------------------

Kedves Tamás

Nevettem, a BANKOK és a BANKSZÖVETSÉG megemlítésén.

Bocsi a hasonlatért, de ez olyan, mintha a prosti a futtatóját kérné fel erkölcsi bizonyítványa kiállítására. ��

Üdv, A

2021. 01. 05. 16:13 keltezéssel, Zoltan Fodor írta:

Kedves Tamas! 

A svajci frankhitelek tortenete is egy kituno pelda a "szuboptimalis magyar valosagra" es ismet van ertelme ezt Lengyelorszaggal osszevetni. Igazabol nem ertek ehhez a temahoz, ezert inkabb kerdes, amit irok. 

En valahogy nem is az arfolyamvaltozastol feltem annak idejen, hanem az egyoldalu szerzodesvaltoztatas lehetosegetol. Amikor elojott a baj, nem azert ugrott a ketszeresere a torlesztoreszlet, mert ketszeresere ment a svajci frank, hanem bar tortenelmi melyponton voltak a kamatok, az eredeti kamatszazalek 3-4-szereset kertek el. Miert? Egyoldalu szerzodesvaltoztatas. Lengyelorszagban a svajci frank kamatok az eredeti 4%-rol lementek 1.8%-ra, nalunk felmentek 6.5%-ra? Ez az, ami miatt megketszerezodtek a torlesztoreszletek. Ha ebben a lengyel utat jartuk volna, sokkal kevesebb tragedia tortent volna, mint ahogy Lengyelorszagban nem is volt ilyen skalaju a baj. Magukat progresszivnak tarto barataim, akik nagyot buktak a svajci frank hiteleiken, nem hiszik ezt el, azt mondjak, ok voltak hibasak es nem vettek komolyan az arfolyamkockazatot. Ez is hozzatartozik a magyar lelekhez: meg a karosult is magat hibaztatja, minthogy a haladonak velt globalis (valojaban nagyon is lokalis es provincialis) bankokra mondjon rosszat. 

Tamas, igaz ez a lengyel osszehasonlitas, az egyoldalu szerzodesvaltoztatas? Ezeket az erveket elfogadjak a birosagok? Nem lehet feltuno ertekaranytalansagra hivatkozva a kamatokat megvaltoztatni? 

Egy hasznos link, ami annak idejen ezt jol illusztralta, kulonosen hasznos az 1. abra. 

https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2013/07/23/igy_lehetne_megnyugtatoan_rendezni_a_devizahiteles_mizeriat/ 

Udvozlettel, Fodor Zoltan 

On Tue, 5 Jan 2021, Dr. Weinzierl Tamás wrote: 

Kedves Lista, 8 éve foglalkozom a devizahitel-sújtotta szerencsétlenek 
ügyeivel-pereivel. Elképesztő lehúzás volt a bankok részéről ez az egész 
konstrukció. 

Olyan bonyolult és rafinált ez az egész téma, hogy egyszerűen, néhány 
mondatban nem lehet elmagyarázni. De annyit azért leírok, hogy a magyar 
joggyakorlat (értsd: a legmagasabb bírói fórumig felmenően) messze nem 
adósbarát, sőt. Ami viszont meglepett: az EU Bíróság ítéletei egyre inkább 
igazságot (és nemcsak jogot) szolgáltatnak az átvert adósoknak, indult ez a 
Kásler-üggyel. A mai napig évente több törvényszéki megkeresés landol ennél 
az EU Bíróságnál, jobbára jogértelmezési (fogyasztóvédelmi) kérdések 
tisztázása céljából. 

Ami a devizahitel felvételénél kötelező árfolyamkockázati tájékoztató 
megfelelőségét illeti: néhány éve a magyar bíróságok még elmeszelték az erre 
alapított igényeket, elfogadva a bankok érvelését. Elsősorban és döntően az 
erre vonatkozó megközelítés változott a magyar joggyakorlatban: egyre több 
banki tájékoztatásról derül ki, hogy nem volt megfelelő, ezek alapján egy 
átlagosan tájékozott és képzett fogyasztó nem volt képes felismerni a 
devizához kötöttség buktatóit (a joggyakorlat ezen változását szintén az EU 
ítéletek befolyásolták). Egészen elképesztő történetekre volt rálátásom, mit 
meg nem engedtek a pénzintézetek maguknak... 

Jelenleg a harc amiatt folyik, hogy - a Kúria jogalakító testületi 
állásfoglalásai nyomán - az egyébként semmisnek nyilvánított devizahiteles 
szerződéseknek az ún. bírósági "érvényessé nyilvánítása", ill. az ezzel 
kapcsolatos elszámolás folytán ne maradhassanak érvényben az amúgy 
tisztességtelennek nyilvánított és megsemmisített szerződéses rendelkezések. 
Azaz a pernyertes adósok ne kerüljenek csöbörből vödörbe (bírói 
"segítséggel")... 

Az előzményekhez még annyit, hogy 2004-től indult be a devizahiteles 
konstrukció, akkor volt olyan bank, amelyik forint-hitelt nem is ajánlott, 
csak ezt. Mutogatták a Bankszövetségnek azt a tájékoztatóját a 
kölcsönfelvevőknek, amelyik grafikonok felhasználásával bizonyította, hogy a 
forint romlása hosszabb távon nem várható, sőt kizárt. Érdekes módon a 
bankszövetséget emiatt a hiteltelen, sőt csaló reklámja miatt máig nem 
vették elő... 

Bocsánat, hogy ennyire zanzásítva írok a problémáról, de annyi bugyra van, 
hogy a jelen fórum lehetőségeit (ill. az időmet is) meghaladja. 

Üdvözlettel: Weinzierl Tamás 

-----Original Message----- 
From: Grem [mailto:grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu] On Behalf Of 
Adrienn1 
Sent: Tuesday, January 05, 2021 9:45 AM 
To: KEA; grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:grem at turul.kgk.uni-obuda.hu> ; Károly Ambrus 
Cc: grem at turul banki. hu 
Subject: [Grem] Hitel, deviza 

Ez a téma annyira bonyolult, h még a címszavak sem vezetnek sehova. 

Ezért kiragadva néhány gondolatot, csak annyit, 

-    Aki HITELT vesz fel, az meg nem termelt javakat akar felhasználni, és 
mint ilyen már kiszolgáltatott helyzetbe hozza magát. Olvassatok utána a 
HITEL történetének, rombolásának a világban, nota bene a katolikus 
egyházban. Véleményem szerint már maga a hitel is gonosz. 

-    Bárhogy is fogalmazod meg a DEVIZA miben létét, Magyarország fizető 
eszköze a FORINT, minden más devizában történő gazdasági cselekmény, ügylet, 
az spekuláció. 

-    A deviza nem materiális fizetőeszköz (nincs mögötte "cucc"), a 
matériát, azt VALUTÁNAK hívják, és a devizának is van ÁRFOLYAMA. 

-    Azokban a gyurcsányista években szorongva néztem az árfolyamok, 
különösen a svájci frank alakulását, mert évek óta 165 körül 
stagnált-ingadozott, és ez teljesen ellentétes volt a gazdasági-politikai 
környezetével. Folyamatosan figyelmeztettem barátainkat, itt nagy megvezetés 
van, készül. De persze a remek deviza kamatok csábító látványa a magyar Ft 
kamat kb 14%-ához képest, sokan elvesztették józan eszüket. 

-    Nem kétlem, ez jól megszervezett átverés volt a gonosz részéről. 
De. A gonosztól mikor kap bármelyikünk is jutalmat, ajándékot? Itt 
gyurcsányoztok sokan, de amikor ő ajánl nektek valami csábítót, azt el kell 
fogadnotok? Hát nem pont az ilyen nehéz helyzetekben is ellent kellene 
mondanotok? 

-    Senkinek semmit sem akarok a nyakába varrni. DE. Ismeritek azt a szót, 
h VIKTIMOLÓGIA? Hibáztathattok mindenki mást, de azért nem árt 
gondolatainkkal saját magunk körül is elidőzni. 

-    Rettentően sajnálom a megvezetteket, de, akár milyen szegény, szorult 
helyzetben vagyok, mindig van más megoldás, mint a gonosz ajánlatát 
elfogadni. 

(U.I. Igen, én nem vettem még föl hitelt, pedig számtalanszor könnyített 
volna az életemen, ami eszméletlen szegénységből indult.) 

Üdv, Adrienn 

2021. 01. 05. 7:50 keltezéssel, KEA írta: 

És akkor a nem teljesen szakszerű, de a lényeget - szerintem - 
tartalmazó megjegyzésem felvetésedre csak címszavakban: 

 1. Miután a forint konvertibilis lett, azaz bármely valutára 
átváltható, az ezzel kapcsolatos 
    híradások arról szóltak, hogy a forint értékének megőrzése 
érdekében a nemzeti bank bizonyos 
    sávban fogja tartani az árfolyamot 
 2. A "deviza-alapú" megnevezés egy csaló trükk volt, mivel a piacra 
dobott hitelek összegének 
    elenyésző hányada volt a kibocsátó bankok birtokában. Nem 
véletlen, hogy a kölcsönt (és nem 
    hitelt) felvevők kifosztásával egyidőben hihetetlen mértékben 
nőtt a bankok nyeresége. 
 3. A törlesztést vállalni tovább nem tudó családokra a bankok 
segítségével egy hiéna-maffia 
    telepedett rá, akik a bennfentes információk birtokában 
kótyavetyélték el az ingatlanokat, 
    és ezzel lehetetlenítették el az előzőleg kifosztottakat. 
 4. A végrehajtó maffia büntetlenül folytatott tevékenységéről sem 
ártana tájékozódnia annak, 
    aki a megtévesztett átlagemberek nyakába akarja varrni a szomorú 
eredményt. 

Összefoglalva: itt éppen nem a "butaság és a jog nem ismerete" 
esetével állunk szemben, hanem egy nagyon kifinomult, okosan 
felépített CSALÁS esetével, ami nem kevés emberéletet követelt 
mohóságával, kapzsiságával és embertelen fondorlatával. 

Örülnék, ha ezzel kapcsolatban mások is elmondanák a véleményüket. 

A "csalás" szó erre egy szépítgető, mentegető kifejezés. A problémakör 
lényeges eleme, hogy a frankhitelek esetében a folyamat egyetlen 
pontján sem bukkant föl tényleges svájci frank, kifosztástechnikai 
trükk volt az egész. Emlékszem is még valami elemzésre, ami 
makroszinten mutatta ki, hogy az egész országban nem volt töredékannyi 
svájci frank, mit amennyit az egyes bankok papíron elszámoltak úgy, 
hogy sosem látták még az árnyékát sem, még virtuálisan sem. 

_______________________________________________ 
Grem mailing list 
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>  
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem 

_______________________________________________ 
Grem mailing list 
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>  
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem 

_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu> 
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210105/39d2079e/attachment.html>