[Grem] Baloldali tervek a demokrácia és a jogállamiság !! felfüggesztésére !! majd ""helyreállítására''" /Szánthó M.

Éva Simon simonevabp at gmail.com
2021. Feb. 25., Cs, 11:57:50 CET 

Minden nap van vala i "jó" hír.
S.Éva


Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2021. febr. 24.,
Sze, 18:21):

> Álmában felfüggeszt egy picit
> *Nagyszabású baloldali tervek a „jogállamiság” demokrácia ellenében
> történő „helyreállítására”.*
> 2021. február 24. 09:55
> https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html
> <https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html#>
> <https://gondola.hu/cikkek/118817-Almaban_felfuggeszt_egy_picit.html#>
>
> Ez az írás nem azért született, hogy azon lamentáljunk, mi fog majd
> történni, ha az új, immáron a fasizmust is magába olvasztó baloldal
> kormányra kerülne. Nem. Bár iszonyatosan komoly harc lesz (már van) a
> választásokig, ilyen pesszimista és korai kárörömre („na, már érzik a
> vesztüket!”) okot adó értekezésekre valóban nincs szükség.
> Ez az írás más célt szolgál. Azt, hogy bemutassa: a magukat a „jogállam
> barátaiként” feltüntető baloldali politikusoknak és jogászi elitjüknek a
> „jogállamiság” igazából csak egy politikai szlogen. Egy szavakban
> agyonfetisizált, de valójában nagyon is szimpla politikai termék, melyet
> készek bármikor „meghaladni”, ha a hatalom megszerzéséről van szó. Ha olyan
> a helyzet, hogy – a „történelmi szükségszerűségnek” ellentmondva – éppen
> nem ők állnak a kormányrúdnál, nem az ő narratívájuk érvényesül a politikai
> döntéshozatalban, nem az általuk semlegesnek beállított liberális értékek
> érvényesülnek a jogalkotásban.
>
> Mindezek – és persze esetleges hatalomra kerülésük korlátozott körülményei
> – ­miatt *kitalálták, miképpen is kell megoldani azt, hogy feles
> parlamenti többséggel is lehessen **alkotmányozni vagy kétharmados
> törvényeket **hozni, módosítani. A fedősztori természetesen a
> „jogállamiság”. A** bolsevik típusú érvrendszer szerint *é*ppen „a
> Fidesz” alkotta közjogi rendszer az, amely arra kényszeríti** a
> (kormányozni szándékozó) baloldalt, hogy egy kicsikét majd eltekintsen a
> jogállamiság érvényesülésétől *– természetesen *kizárólag éppen azért,
> hogy helyreállíthassa azt. *„Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki
> győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta
> érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy
> forradalmak után” – vetette fel *a jogállam picike felfüggesztéséről
> szóló javaslatot tavaly decemberben a nyílt társadalom hálózatához tartozó
> Eötvös Károly Intézet igazgatója, Fleck Zoltán. De a történet sokkal
> régebben indult és bizonyára nem ért véget azzal, hogy novemberben már az
> ellenzéki együttműködést szervező Magyar György ügyvéd is arra biztatott,
> hogy „ha sikerülne az ellenzéknek akár csak egyszerű többséghez is jutni,
> azonnal hozzá kell nyúlni”* *az alaptörvény*h*ez, valamin*t *a
> kétharmados törvények sorá**hoz.*
>
> Szóval az ellenzék ilyetén bizarr viszonya a jogállamisággal nem ma
> kezdődött, de mindenekelőtt azért valamit a téma kapcsán tisztázni kell. *
> A „jogállamiságnak” mint jogi kategóriának valóban nincs normatív
> definíció­ja, egyes részelemeit ismerjük. „Független igaz­ságszolgáltatás”,
> „véleménynyilvánítási szabadság” és hasonlók, *melyek persze további
> vitákra sarkallnak. *Van azonban egy objektív, eljárási részeleme a
> jogállamiságnak, amiről azt gondoltuk, hogy vitán felül áll: nevezzük ezt
> alkotmányosságnak, s melynek lényege, hogy a mindenkori törvényhozó és
> végrehajtó hatalom is alá van vetve a törvényeknek, és azok alól csak akkor
> szabadul (akkor módosíthatja azokat), ha rendelkezik az azok módosításához
> szükséges legitimációval. E legitimációt a népszuverenitáson alapuló
> rendszerekben a választás biztosítja*.* Tehát az a (származtatott)
> feltételezés él, hogy ha egy választást követően a kormányra kerülő erő
> „maga mögé” csak a parlamenti képviselők több mint felét tudta
> „beszervezni”, akkor a választók csak arra adtak felhatalmazást, hogy csak
> az e többséggel „lefedett” tárgykörökben tudjon jogot alkotni – ha pedig a
> képviselők több mint kétharmadát, akkor viszont arra is mandátumot kapott,
> hogy akár alkotmányozzon.*
>
> Az Orbán-kormány 2010-ben, ’14-ben és ’18-ban is kétharmados parlamenti
> felhatalmazást kapott a választóktól, tehát megkérdőjelezhetetlenül legitim
> módon alkotott új alkotmányt vagy fogadott el sarkalatos törvényeket. És a
> baloldal – egyébként a maga nemében ügyes – magatartása itt válik ketté, és
> itt jutunk vissza „a sztori” kiindulópontjához. Egyfelől ugyanis az
> ellenzéki képviselők mindegyike valamennyi választás után felvette a
> mandátumát, beült a parlamentbe és letette az esküt az alaptörvényre –
> tehát személyes aktusokkal legitimálták „a rendszert” –, másfelől azonban
> azonnal megkezdődött az „Orbán hatalma illegitim” érvelés felfuttatása. És
> nemcsak a pártpolitika mezőjében, hanem a „szakmai” nyilvánosságban is. Az
> Élet és Irodalom már 2010 nyarán „hasznos vitát” indított az ügyben (olyan
> beszédes szerzőkkel és címekkel, mint például Halmai Gábor: Búcsú a
> jogállamtól; vagy Fleck Zoltán: A vég kezdete), majd 2011 tavaszán (!)
> Eörsi Mátyás vetette fel, hogy mi lenne, ha („2014-ben a választásokon a
> Fideszt leváltják” és) az „új Országgyűlés feles többséggel fogadja el az
> új alkotmányt, ha azt egy népszavazás jóváhagyja”.
>
> Az eléggé bornírt elképzeléseket – tudniillik 1990 óta az alkotmányról,
> alkotmánymódosításról nem lehet népszavazást tartani – Vörös Imre korábbi
> alkotmánybíró (!) igyekezett alkotmányjogilag megtámogatni. Lényegében azt
> bontotta ki, hogy az Aranybullából ismert és az alaptörvényben valóban
> szereplő úgynevezett ellenállási jog alapján az „önkényes” (akár
> alkotmányszintű vagy kétharmados) döntésekkel szemben fel lehet és kell
> lépni – és hogy mi minősül ilyen „önkényes” döntésnek, arról egy leendő
> parlament feles többséggel is határozhat. Ő ezt az „alaptörvény felmentésén
> alapuló törvényszegésnek” nevezte, aláhúzva, hogy (2012-t írunk!) „ha a
> kizárólagos hatalombirtoklást intézményesítő és működését garantáló
> törvényeket be kellene tartani, akkor nem lehetne ellene fellépni. Éppen
> ezért menti fel maga az alaptörvény az e törvényeknek való engedelmesség
> alól Magyarország polgárait akkor, amikor a dolgok a puszta »törekvések«
> állapotát túlhaladták.” És Vörös szerint mivel az Alkotmánybíróság
> hatáskörei egyébként is az Országgyűléstől származnak (ez igaz, csakhogy
> kétharmados felhatalmazás alapján), a „felhatalmazást adó parlament maga is
> állást foglalhat […] a közjogi rendszer ennek fényében értelmezendő
> alkotmányosságának kérdésé­ben – adott esetben egyszerű többséggel is”.
>
> A flow kicsúcsosodása – jelen állás szerint, persze –* a Hvg.hu „ellenzék
> 2022” elnevezésű projektje, ahol a Debreczeni József útjára lépő egykori
> MDF-es Elek István vitába száll Fleck már fentebb említett ötletével. No de
> nem úgy. Elek szerint ugyanis egy olyan országban, ahol már megszűnt a
> jogállam, azt nem lehet felfüggeszteni. Tehát mivel a jelenlegi kormányzat
> „már lemondott” a jogállamiságról, ezért azt „helyreállítani sem lehet
> tisztán jogállami úton és módszerekkel”. „Ennek következtében az ellenzéki
> győztes egyszerűen nem lesz abban a helyzetben, függetlenül attól, hogy
> mekkora a mandátumtöbbsége, hogy jogállami döntéseket hozzon. Majd akkor
> lesz, ha előbb helyreállította a jogállamot.”* Joggal nevezi ezt a
> törekvést *egy „alkotmánypuccs” előkészítésé*nek Pokol Béla, *hiszen az
> azt jelenti, hogy „az alkotmányozó hatalmi erőt el nem ért kormányhatalmi
> erők már uralják az államot, ám ekkor ennek birtokában félretolják az állam
> alkotmányi kereteit”.*
>
> Érezhető, hogy* iszonyatos drámai ellentét feszül a baloldal
> jogállamiság-felfogása és a demokratikus alapszabályok között.* *De a
> magát a jogállam „valódi híveinek” tituláló kör kitudományoskodta, hogy**
> a jelenlegi, demokratikus választásokon kellő felhatalmazást szerző
> kormánytöbbség** valójában csak a formális jogállamot (rule by law) és
> nem a tartalmit (rule of law) tartja be.* És persze hogy* tartalmilag mi
> lenne a jogállam, azt Fleck ki is fejti: a liberális jogállam*. Azt majd
> ők egy „reset gombbal” helyreállítanák, csak előtte még egy rövidet
> szamuelyskodnának.
>
> És ebben a fénytörésben nyer igazi értelmet, mikor* Gyurcsány a
> fideszesek „földönfutóvá tevéséről” beszél*; mikor* Fekete-Győr arról
> értekezik, hogy egyszerű többséggel „sem fognak majd malmozni”, mert
> „meglesznek az eszközök az ország fidesztelenítéséhez”*; vagy *mikor
> Jakab Péter szól arról, hogy feles többséggel is „addig faragják a jogot,
> míg igazság nem lesz belőle”. *Persze, szeretik ők a „jogállamot”. A
> saját jogállamukat. A demokráciától megtisztított jogállamot. *Hisz
> Robespierre is megmondta: a szabadság ellenségeinek nem jár szabadság. És
> hogy kinek mit szabad, azt már akkor is a jakobinusok mondták meg.*
>
> *Szánthó Miklós*
>
> *A szerző az Alapjogokért Központ igazgatója*
>
>
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avg.com
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_1885882996059091069_m_5606393399254308357_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210225/4f3fc948/attachment.html>

További információk a(z) Grem levelezőlistáról