[Grem] Botond B. a mélyállamról és a jelenlegi mélyállam liberális ideológiával történt egységesüléséről

2021. Feb. 3., Sze, 21:23:51 CET

Igen,Gyuszi azért örülök ,hogy ezt szóvá tetted.

Javaslom a "Mély álom " megfogalmazást .

E.

2021.02.03. 21:13 keltezéssel, Gy Greschik írta:
> Jaj, már megint...
>
> Olyan magyarul nincs, hogy „mélyállam” vagy „mély állam.”
>
> Amit az angol „deep state” kifejezés jelent, az magyarul 
> „háttérhatalom.”  Eleddig nem láttam olyan angol vagy magyar szöveget, 
> amelyben a két kifejezés mást jelentene, vagy akár zamatuk eltérne 
> (már amennyire a nyelvi ízek terén a véleményem mértékadónak minősül).
>
> Olyan a „deep state”-et „mély állam”-nak fordítani, mintha valaki a 
> „kick the budket”-et elhalálozás vagy kipurcanás helyett „a vödörbe 
> való belerúgás”-nak magyarítaná, vagy a katonai „mission” kifejezés 
> magyarításakor katonai feladat helyett „missziót” írna, esetleg az „I 
> felt sick”-et hányingerem lett vagy undorodtam helyett „betegnek 
> éreztem magam”-ként fordítaná.  (Az utolsó kettőre már láttam pédát, 
> de a vödörbe rúgás fogalma talán még nem jelent meg a magyar nyelvben.)
>
> Magyarán: aki ilyet ír, az se magyarul, se angolul nem tud.
>
> Ha valaki ismerné a szerzőt (Botond Bálint, szociológus), legyen 
> szíves továbbítani a megjegyzésemet.  Nincs időm a dologgal többet 
> foglalkozni -- az írását sem olvastam el, de azért ez nem álltam meg 
> szó nélkül.
>
> Gy.
>
> On Wed, 3 Feb 2021, Emoke Greschik wrote:
>
>> Date: Wed, 3 Feb 2021 19:19:22 +0100
>> From: Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
>> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> To: "grem at turul banki. hu" <grem at turul.banki.hu>,
>>     Dorottya Mogyorósi <modor307 at gmail.com>,
>>     Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
>> Subject: [Grem] Botond B. a mélyállamról és a jelenlegi mélyállam 
>> liberális
>>     ideológiával történt egységesüléséről
>>
>> Mélyállam Amerikában és másutt is
>> https://gondola.hu/cikkek/118654-Melyallam_Amerikaban_es_masutt_is.html
>> 2021. február 2. 23:42
>>
>> A mélyállam és az ahhoz kapcsolódó gazdasági hatalom rejtett tulajdonosi
>> struktúrái öncélúak. Miután gyakorlatilag élősködők, alapvetően a saját
>> fennmaradásuk és növekedésük a legfontosabb nekik. Nem az állam, a 
>> nemzet
>> sikeressége a céljuk.
>>
>> A mélyállam fogalma az Egyesült Államokkal kapcsolatban került be a
>> politikai közbeszédbe. Nem túl erősen definiált fogalom, de érdemes
>> elgondolkozni azon, hogy mit is érdemes értenünk alatta és milyen 
>> értelemben
>> lehetséges használni Magyarországon. A mélyállam nem politikai, hanem
>> szociológiai fogalom, olyan struktúrákat jelöl, amelyek minden 
>> társadalomban
>> kialakulnak, ahol banki-tőzsdei alapon lehet újraosztani a társadalom 
>> által
>> megtermelt javakat és birtokolni a nem megújuló erőforrásokat.
>>
>> Céljuk az, hogy ellenőrizzék mindazokat a döntéshozatali fórumokat, 
>> legyenek
>> azok politikaiak, gazdaságiak vagy tudományosak, amelyekben a társadalom
>> hatalmi, gazdasági, kulturális javainak elosztása zajlik. A mélyállami
>> struktúrák nagyon szűkkörű részérdekek érvényesítését szolgálják,
>> demokráciában felfoghatatlan erővel és hatékonysággal, az állam számára
>> észrevehetetlenül vagy megakadályozhatatlanul.
>>
>> Amerikában most az a drámai újdonság, hogy egy ideológiai 
>> egységesülés is
>> lezajlott, a szélsőbaloldali újliberalizmus teljesen elfoglalta a
>> mélyállamot is. Az amerikai választók fele ez ellen az ideológiai
>> kizárólagosság és persze a mélyállam káros gazdasági hatásai ellen 
>> lázadt
>> fel Donald Trump megválasztásával és azzal is, hogy ennyien támogatták
>> novemberben is.
>>
>> [125986.jpg]
>>
>> Trump
>>
>> Az egész modern gazdaság arra épül, hogy pénzügyi folyamatok 
>> segítségével
>> kivonják a valódi emberi munka hasznát, eredményét a rendszerből. A 
>> pénzügyi
>> szektor gyakorlatilag ugyanúgy adóztatja a valódi termelést, mint az 
>> állam.
>> Elvileg olyan hatalmi struktúrák létrehozása volt a cél, amelyeket a
>> birtokolható hatalom teljességével rendelkező parlamentek által hozott
>> törvények irányítanak, határoznak meg és korlátoznak le. Ne emberek
>> döntsenek, hanem a törvények. Az emberek lecserélhetők, a struktúra, a
>> szervezet örök.
>>
>> Ez a rendszer elvileg nem ismeri a lojalitást, a kapcsolatokat az 
>> emberek
>> között, még a személyes érdeket is csak idealizáltan, úgy tesz, 
>> mintha az
>> nem is létezne. Csakhogy ezeket a struktúrákat, a modern állam 
>> szervezeteit
>> azonnal és ugyanúgy lakták be az emberek, ahogy korábban egy vidéket, 
>> egy
>> települést. Kiismerték, használták és a saját képükre formálták. Ha a
>> struktúrák kellően hosszú ideig stabilak maradtak, a mögöttük álló
>> árnyékrendszerek is stabilizálódtak és a különböző rendszerelemek,
>> társadalmi alrendszerek, informális kapcsolatrendszerek összenőttek
>> egymással, akkor elkezdték a legszélesebb értelemben vett társadalmi 
>> javakat
>> – amelyek felett rendelkeztek – egymással cserélgetni.
>>
>> A modern pénzügyi rendszer elfoglalta a reálgazdaságot, a
>> menedzserkapitalizmus, együttműködve az egyetemi szférával, egyszerre
>> gründolva a reáltudományokat és a kultúrtudományokat számtalan olyan
>> másodlagos, harmadlagos hálózatot hozott létre, amelyek személyes
>> kapcsolatrendszereken keresztül belakják, elfoglalják és használják 
>> az állam
>> szervezeteit, struktúráit. Az elmúlt hatvan évben megfigyelhettük, ahogy
>> ezek a hálózatok egyre nagyobb befolyást szereznek a társadalom, a 
>> gazdaság
>> és a kultúra gyakorlatilag minden területén, és bizonyos helyeken már
>> kizárólagos hatalmi pozíciókhoz is jutnak.
>>
>> Donald Trump elnöksége során nyilvánította ki először a mélyállam és a
>> mélygazdaság által elfoglalt amerikai államszervezet, hogy többé nem a
>> választott elnökhöz, hanem a mélyállam által aktuálisan képviselt
>> ideológiához hű, illetve nem az amerikai állam és nemzet, vagyis 
>> Amerika a
>> legfontosabb neki, hanem számtalan, nyíltan is megfogalmazott 
>> részérdek. Az
>> etnikailag nem homogén, hagyományokkal nem igazán rendelkező amerikai
>> államot könnyebb volt elfoglalni, mint az évezredes államiságú európai
>> országok államszervezeteit. Ezért van az, hogy még Nyugat-Európában 
>> is vívja
>> utóvédharcát a nemzetállam, és az európai gyökerű multicégek is 
>> mutatnak még
>> némi, habár látványosan csökkenő lojalitást egykori anyaországaik iránt.
>>
>> Hazai tapasztalatainkon keresztül is megérthető, milyen folyamatok 
>> zajlanak
>> le akkor, amikor az államszervezetet elfoglalják nagyon kiterjedt
>> érdekcsoportok. Az oligarchátusokban az oligarchák csak egymással
>> versenyeznek, minden más érdekcsoport alacsonyabb rendű. Viszont az
>> oligarchák helyzete sem teljesen stabil, lecserélhetők. A mélyállami
>> struktúra azonban kihasználja a jogállam stabilitását és hihetetlen
>> hatékonysággal használja fel a saját „szerzett jogainak” megvédésére.
>>
>> Magyarországon a mélyállam, az állam és persze a gazdaság és a kultúra a
>> rendszerváltásig gyakorlatilag nem különült el egymástól. A kommunista
>> diktatúra jól ismerte magát, gondosan ügyelt rá, hogy világos legyen, 
>> hol
>> vannak a hatalmi központok.
>>
>> A nyolcvanas években aztán, amikorra a központi hatalom meggyengült, a
>> hosszú nyugalmi periódusban pedig teljesen formalizálódtak a hatalmi
>> viszonyok, az addig a diktatúra részeként működő érdekcsoportok, klánok,
>> informális szerveződések elkezdték önállósítani magukat és személyes
>> tulajdonokká konvertálni az állami vagyont, a hatalmi 
>> jogosultságokat, sőt
>> bizonyos esetekben akár a diktatúra komplett szervezeti egységeit is.
>>
>> A rendszerváltás tragédiája az volt, hogy a megválasztott népképviselet
>> (amelyben jelentős részben persze a diktatúra hálózatainak tagjai 
>> ültek) és
>> a kormány egy olyan államszervezetet vett át, amely csak tettette, hogy
>> lojális az új demokratikus hatalomhoz. 1990 és 2010 között olyan 
>> országban
>> éltünk, ahol a korábbi hálózatok uralták szinte az összes társadalmi
>> alrendszert. A diktatúrában létrejött kapcsolatok természetes emberi
>> viszonyokká váltak, számtalan helyen nyíltan vállalták is ezt, ahhoz
>> szoktatva az embereket, hogy ez a természetes.
>>
>> A mélyállam és az ahhoz kapcsolódó gazdasági hatalom rejtett tulajdonosi
>> struktúrái azonban öncélúak. Miután gyakorlatilag élősködők, 
>> alapvetően a
>> saját fennmaradásuk és növekedésük a legfontosabb nekik. Nem az állam, a
>> nemzet sikeressége a céljuk, ahogy az állampolgárok jóléte sem, csak az,
>> hogy a számukra fontos jogrendszert és hatalmi formákat fenntartsák.
>> Hangsúlyozom, ez nem egy összeesküvés, hanem összeesküvések 
>> összessége, ha
>> már ragaszkodunk ennek a szónak a használatához. Vannak gazdasági 
>> érdekeik,
>> ideológiai mániáik, amit hol eszközként használnak, hol komolyan is 
>> vesznek,
>> de nem törődnek a hosszú távú következményekkel. A nagy méretű állam 
>> által
>> létrehozott szervezetek mindig felkínálják a hatalomszerzés mélyállami
>> módját. A globalizáció pedig a mélyállami struktúrák összekapcsolását is
>> jelenti, sőt inkább azt, mint a valódi gazdaságok sikeres 
>> együttműködését. A
>> liberális ideológia most egységesítette őket, ezért váltak nemzeti és
>> globális szinten is kezelhetetlenné.
>>
>>   Az, hogy Amerikában, és ezért az egész világon is a liberalizmus 
>> jelenlegi
>> verziója lett e mélystruktúrák ideológiai alapanyaga, tulajdonképpen
>> véletlen. Szükségszerűen mindig felbukkannak különböző ideológiák, 
>> mint a
>> kommunizmus és a nácizmus például, de csak a XX. század második felének
>> technikai fejlettsége tette lehetővé, hogy egy ennyire dezintegráló,
>> romboló ideológiát lehessen felhasználni emberi akaratok 
>> összefűzésére. A
>> közösségi média és a tömegkommunikáció teljesen átvette az emberek 
>> közötti
>> kapcsolatok és a közvetlen élettapasztalatok helyét, az emberek pedig 
>> amúgy
>> is a látható összefüggéseket keresik, nem a mélystruktúrákat.
>>
>> Az egyszerű embernek érthetetlen, hogy a korszak elképesztő technikai
>> fejlődése ellenére miért rendszeresek a gazdasági válságok, a társadalmi
>> problémák miért inkább sokasodnak és nem csökkennek, miért nem „nagy és
>> stabil a jólét”. A nemzetállamok és a mélystruktúrák közötti harcot
>> politikusok és politikák közötti küzdelemnek látja, és nem tudja 
>> leképezni a
>> harc következményeit a saját mindennapi életébe. A nemzetállam melletti
>> kiállás a demokratikus állam mint szuverenitáshordozó melletti kiállás
>> inkább érzelmi kérdés, mint racionális döntés, még a politikai 
>> jobboldalon
>> is. Pedig most sem történik más, mint ami mindig a történelemben; 
>> bizonyos
>> embercsoportok a társadalom által megtermelt vagy birtokolt javakat 
>> akarják
>> újraosztani a saját javukra, és ezt már nem csak nemzeti, országos 
>> szinten
>> akarják megtenni, hanem immáron globálisan is.
>>
>> Egy stabil demokráciában nem lehet elkerülni, hogy a mélyállami 
>> struktúrák
>> ne jelenjenek meg és ne tegyenek hatalmas befolyásra szert. Lényeges
>> tulajdonságuk, hogy sem emberekként, sem csoportokként nem 
>> azonosíthatók be,
>> csak másodlagos hatások jelzik a létezésüket. A demokratikus államok 
>> még nem
>> tanulták meg kezelni ezt a problémát. Csak annyit tudhatunk biztosan, 
>> hogy a
>> mélyállam a demokratikus állammal ellentétben csak magával és nem az
>> emberekkel törődik.
>>
>> Botond Bálint szociológus
>>
>> magyarnemzet.hu
>>
>>
>> [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
>> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
>>
>>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210203/e16490bf/attachment.html>