[Grem] Botond B. a mélyállamról és a jelenlegi mélyállam liberális ideológiával történt egységesüléséről

[Gy Greschik]

Jaj, már megint...

Olyan magyarul nincs, hogy „mélyállam” vagy „mély állam.”

Amit az angol „deep state” kifejezés jelent, az magyarul „háttérhatalom.”  Eleddig nem láttam olyan angol vagy magyar szöveget, amelyben a két kifejezés mást jelentene, vagy akár zamatuk eltérne (már amennyire a nyelvi ízek terén a véleményem mértékadónak minősül).

Olyan a „deep state”-et „mély állam”-nak fordítani, mintha valaki a „kick the budket”-et elhalálozás vagy kipurcanás helyett „a vödörbe való belerúgás”-nak magyarítaná, vagy a katonai „mission” kifejezés magyarításakor katonai feladat helyett „missziót” írna, esetleg az „I felt sick”-et hányingerem lett vagy undorodtam helyett „betegnek éreztem magam”-ként fordítaná.  (Az utolsó kettőre már láttam pédát, de a vödörbe rúgás fogalma talán még nem jelent meg a magyar nyelvben.)

Magyarán: aki ilyet ír, az se magyarul, se angolul nem tud.

Ha valaki ismerné a szerzőt (Botond Bálint, szociológus), legyen szíves továbbítani a megjegyzésemet.  Nincs időm a dologgal többet foglalkozni -- az írását sem olvastam el, de azért ez nem álltam meg szó nélkül.

Gy.

On Wed, 3 Feb 2021, Emoke Greschik wrote:

> Date: Wed, 3 Feb 2021 19:19:22 +0100
> From: Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> To: "grem at turul banki. hu" <grem at turul.banki.hu>,
>     Dorottya Mogyorósi <modor307 at gmail.com>,
>     Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
> Subject: [Grem] Botond B. a mélyállamról és a jelenlegi mélyállam liberális
>     ideológiával történt egységesüléséről
> 
> Mélyállam Amerikában és másutt is
> https://gondola.hu/cikkek/118654-Melyallam_Amerikaban_es_masutt_is.html
> 2021. február 2. 23:42
> 
> A mélyállam és az ahhoz kapcsolódó gazdasági hatalom rejtett tulajdonosi
> struktúrái öncélúak. Miután gyakorlatilag élősködők, alapvetően a saját
> fennmaradásuk és növekedésük a legfontosabb nekik. Nem az állam, a nemzet
> sikeressége a céljuk.
> 
> A mélyállam fogalma az Egyesült Államokkal kapcsolatban került be a
> politikai közbeszédbe. Nem túl erősen definiált fogalom, de érdemes
> elgondolkozni azon, hogy mit is érdemes értenünk alatta és milyen értelemben
> lehetséges használni Magyarországon. A mélyállam nem politikai, hanem
> szociológiai fogalom, olyan struktúrákat jelöl, amelyek minden társadalomban
> kialakulnak, ahol banki-tőzsdei alapon lehet újraosztani a társadalom által
> megtermelt javakat és birtokolni a nem megújuló erőforrásokat.
> 
> Céljuk az, hogy ellenőrizzék mindazokat a döntéshozatali fórumokat, legyenek
> azok politikaiak, gazdaságiak vagy tudományosak, amelyekben a társadalom
> hatalmi, gazdasági, kulturális javainak elosztása zajlik. A mélyállami
> struktúrák nagyon szűkkörű részérdekek érvényesítését szolgálják,
> demokráciában felfoghatatlan erővel és hatékonysággal, az állam számára
> észrevehetetlenül vagy megakadályozhatatlanul.
> 
> Amerikában most az a drámai újdonság, hogy egy ideológiai egységesülés is
> lezajlott, a szélsőbaloldali újliberalizmus teljesen elfoglalta a
> mélyállamot is. Az amerikai választók fele ez ellen az ideológiai
> kizárólagosság és persze a mélyállam káros gazdasági hatásai ellen lázadt
> fel Donald Trump megválasztásával és azzal is, hogy ennyien támogatták
> novemberben is.
> 
> [125986.jpg]
> 
> Trump
> 
> Az egész modern gazdaság arra épül, hogy pénzügyi folyamatok segítségével
> kivonják a valódi emberi munka hasznát, eredményét a rendszerből. A pénzügyi
> szektor gyakorlatilag ugyanúgy adóztatja a valódi termelést, mint az állam.
> Elvileg olyan hatalmi struktúrák létrehozása volt a cél, amelyeket a
> birtokolható hatalom teljességével rendelkező parlamentek által hozott
> törvények irányítanak, határoznak meg és korlátoznak le. Ne emberek
> döntsenek, hanem a törvények. Az emberek lecserélhetők, a struktúra, a
> szervezet örök.
> 
> Ez a rendszer elvileg nem ismeri a lojalitást, a kapcsolatokat az emberek
> között, még a személyes érdeket is csak idealizáltan, úgy tesz, mintha az
> nem is létezne. Csakhogy ezeket a struktúrákat, a modern állam szervezeteit
> azonnal és ugyanúgy lakták be az emberek, ahogy korábban egy vidéket, egy
> települést. Kiismerték, használták és a saját képükre formálták. Ha a
> struktúrák kellően hosszú ideig stabilak maradtak, a mögöttük álló
> árnyékrendszerek is stabilizálódtak és a különböző rendszerelemek,
> társadalmi alrendszerek, informális kapcsolatrendszerek összenőttek
> egymással, akkor elkezdték a legszélesebb értelemben vett társadalmi javakat
> – amelyek felett rendelkeztek – egymással cserélgetni.
> 
> A modern pénzügyi rendszer elfoglalta a reálgazdaságot, a
> menedzserkapitalizmus, együttműködve az egyetemi szférával, egyszerre
> gründolva a reáltudományokat és a kultúrtudományokat számtalan olyan
> másodlagos, harmadlagos hálózatot hozott létre, amelyek személyes
> kapcsolatrendszereken keresztül belakják, elfoglalják és használják az állam
> szervezeteit, struktúráit. Az elmúlt hatvan évben megfigyelhettük, ahogy
> ezek a hálózatok egyre nagyobb befolyást szereznek a társadalom, a gazdaság
> és a kultúra gyakorlatilag minden területén, és bizonyos helyeken már
> kizárólagos hatalmi pozíciókhoz is jutnak.
> 
> Donald Trump elnöksége során nyilvánította ki először a mélyállam és a
> mélygazdaság által elfoglalt amerikai államszervezet, hogy többé nem a
> választott elnökhöz, hanem a mélyállam által aktuálisan képviselt
> ideológiához hű, illetve nem az amerikai állam és nemzet, vagyis Amerika a
> legfontosabb neki, hanem számtalan, nyíltan is megfogalmazott részérdek. Az
> etnikailag nem homogén, hagyományokkal nem igazán rendelkező amerikai
> államot könnyebb volt elfoglalni, mint az évezredes államiságú európai
> országok államszervezeteit. Ezért van az, hogy még Nyugat-Európában is vívja
> utóvédharcát a nemzetállam, és az európai gyökerű multicégek is mutatnak még
> némi, habár látványosan csökkenő lojalitást egykori anyaországaik iránt.
> 
> Hazai tapasztalatainkon keresztül is megérthető, milyen folyamatok zajlanak
> le akkor, amikor az államszervezetet elfoglalják nagyon kiterjedt
> érdekcsoportok. Az oligarchátusokban az oligarchák csak egymással
> versenyeznek, minden más érdekcsoport alacsonyabb rendű. Viszont az
> oligarchák helyzete sem teljesen stabil, lecserélhetők. A mélyállami
> struktúra azonban kihasználja a jogállam stabilitását és hihetetlen
> hatékonysággal használja fel a saját „szerzett jogainak” megvédésére.
> 
> Magyarországon a mélyállam, az állam és persze a gazdaság és a kultúra a
> rendszerváltásig gyakorlatilag nem különült el egymástól. A kommunista
> diktatúra jól ismerte magát, gondosan ügyelt rá, hogy világos legyen, hol
> vannak a hatalmi központok.
> 
> A nyolcvanas években aztán, amikorra a központi hatalom meggyengült, a
> hosszú nyugalmi periódusban pedig teljesen formalizálódtak a hatalmi
> viszonyok, az addig a diktatúra részeként működő érdekcsoportok, klánok,
> informális szerveződések elkezdték önállósítani magukat és személyes
> tulajdonokká konvertálni az állami vagyont, a hatalmi jogosultságokat, sőt
> bizonyos esetekben akár a diktatúra komplett szervezeti egységeit is.
> 
> A rendszerváltás tragédiája az volt, hogy a megválasztott népképviselet
> (amelyben jelentős részben persze a diktatúra hálózatainak tagjai ültek) és
> a kormány egy olyan államszervezetet vett át, amely csak tettette, hogy
> lojális az új demokratikus hatalomhoz. 1990 és 2010 között olyan országban
> éltünk, ahol a korábbi hálózatok uralták szinte az összes társadalmi
> alrendszert. A diktatúrában létrejött kapcsolatok természetes emberi
> viszonyokká váltak, számtalan helyen nyíltan vállalták is ezt, ahhoz
> szoktatva az embereket, hogy ez a természetes.
> 
> A mélyállam és az ahhoz kapcsolódó gazdasági hatalom rejtett tulajdonosi
> struktúrái azonban öncélúak. Miután gyakorlatilag élősködők, alapvetően a
> saját fennmaradásuk és növekedésük a legfontosabb nekik. Nem az állam, a
> nemzet sikeressége a céljuk, ahogy az állampolgárok jóléte sem, csak az,
> hogy a számukra fontos jogrendszert és hatalmi formákat fenntartsák.
> Hangsúlyozom, ez nem egy összeesküvés, hanem összeesküvések összessége, ha
> már ragaszkodunk ennek a szónak a használatához. Vannak gazdasági érdekeik,
> ideológiai mániáik, amit hol eszközként használnak, hol komolyan is vesznek,
> de nem törődnek a hosszú távú következményekkel. A nagy méretű állam által
> létrehozott szervezetek mindig felkínálják a hatalomszerzés mélyállami
> módját. A globalizáció pedig a mélyállami struktúrák összekapcsolását is
> jelenti, sőt inkább azt, mint a valódi gazdaságok sikeres együttműködését. A
> liberális ideológia most egységesítette őket, ezért váltak nemzeti és
> globális szinten is kezelhetetlenné.
> 
>   Az, hogy Amerikában, és ezért az egész világon is a liberalizmus jelenlegi
> verziója lett e mélystruktúrák ideológiai alapanyaga, tulajdonképpen
> véletlen. Szükségszerűen mindig felbukkannak különböző ideológiák, mint a
> kommunizmus és a nácizmus például, de csak a XX. század második felének
> technikai fejlettsége tette lehetővé, hogy egy ennyire ­dezintegráló,
> romboló ideológiát lehessen felhasználni emberi akaratok összefűzésére. A
> közösségi média és a tömegkommunikáció teljesen átvette az emberek közötti
> kapcsolatok és a közvetlen élettapasztalatok helyét, az emberek pedig amúgy
> is a látható összefüggéseket keresik, nem a mélystruktúrákat.
> 
> Az egyszerű embernek érthetetlen, hogy a korszak elképesztő technikai
> fejlődése ellenére miért rendszeresek a gazdasági válságok, a társadalmi
> problémák miért inkább sokasodnak és nem csökkennek, miért nem „nagy és
> stabil a jólét”. A nemzetállamok és a mélystruktúrák közötti harcot
> politikusok és politikák közötti küzdelemnek látja, és nem tudja leképezni a
> harc következményeit a saját mindennapi életébe. A nemzetállam melletti
> kiállás a demokratikus állam mint szuverenitáshordozó melletti kiállás
> inkább érzelmi kérdés, mint racionális döntés, még a politikai jobboldalon
> is. Pedig most sem történik más, mint ami mindig a történelemben; bizonyos
> embercsoportok a társadalom által megtermelt vagy birtokolt javakat akarják
> újraosztani a saját javukra, és ezt már nem csak nemzeti, országos szinten
> akarják megtenni, hanem immáron globálisan is.
> 
> Egy stabil demokráciában nem lehet elkerülni, hogy a mélyállami struktúrák
> ne jelenjenek meg és ne tegyenek hatalmas befolyásra szert. Lényeges
> tulajdonságuk, hogy sem emberekként, sem csoportokként nem azonosíthatók be,
> csak másodlagos hatások jelzik a létezésüket. A demokratikus államok még nem
> tanulták meg kezelni ezt a problémát. Csak annyit tudhatunk biztosan, hogy a
> mélyállam a demokratikus állammal ellentétben csak magával és nem az
> emberekkel törődik.
> 
> Botond Bálint szociológus
> 
> magyarnemzet.hu
> 
> 
> [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
> 
>