<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Igen,Gyuszi azért örülök ,hogy ezt szóvá tetted.</p>
<p>Javaslom a "Mély álom " megfogalmazást .</p>
<p>E.<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2021.02.03. 21:13 keltezéssel, Gy
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:alpine.LNX.2.23.453.2102031252410.17600@fete.tothl.hu">Jaj,
már megint...
<br>
<br>
Olyan magyarul nincs, hogy „mélyállam” vagy „mély állam.”
<br>
<br>
Amit az angol „deep state” kifejezés jelent, az magyarul
„háttérhatalom.” Eleddig nem láttam olyan angol vagy magyar
szöveget, amelyben a két kifejezés mást jelentene, vagy akár
zamatuk eltérne (már amennyire a nyelvi ízek terén a véleményem
mértékadónak minősül).
<br>
<br>
Olyan a „deep state”-et „mély állam”-nak fordítani, mintha valaki
a „kick the budket”-et elhalálozás vagy kipurcanás helyett „a
vödörbe való belerúgás”-nak magyarítaná, vagy a katonai „mission”
kifejezés magyarításakor katonai feladat helyett „missziót” írna,
esetleg az „I felt sick”-et hányingerem lett vagy undorodtam
helyett „betegnek éreztem magam”-ként fordítaná. (Az utolsó
kettőre már láttam pédát, de a vödörbe rúgás fogalma talán még nem
jelent meg a magyar nyelvben.)
<br>
<br>
Magyarán: aki ilyet ír, az se magyarul, se angolul nem tud.
<br>
<br>
Ha valaki ismerné a szerzőt (Botond Bálint, szociológus), legyen
szíves továbbítani a megjegyzésemet. Nincs időm a dologgal többet
foglalkozni -- az írását sem olvastam el, de azért ez nem álltam
meg szó nélkül.
<br>
<br>
Gy.
<br>
<br>
On Wed, 3 Feb 2021, Emoke Greschik wrote:
<br>
<br>
<blockquote type="cite">Date: Wed, 3 Feb 2021 19:19:22 +0100
<br>
From: Emoke Greschik <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:greschem@gmail.com"><greschem@gmail.com></a>
<br>
Reply-To: <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<br>
To: <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:grem@turulbanki.hu">"grem@turul banki. hu"</a> <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:grem@turul.banki.hu"><grem@turul.banki.hu></a>,
<br>
Dorottya Mogyorósi <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:modor307@gmail.com"><modor307@gmail.com></a>,
<br>
Emoke Greschik <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:greschem@gmail.com"><greschem@gmail.com></a>
<br>
Subject: [Grem] Botond B. a mélyállamról és a jelenlegi
mélyállam liberális
<br>
ideológiával történt egységesüléséről
<br>
<br>
Mélyállam Amerikában és másutt is
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://gondola.hu/cikkek/118654-Melyallam_Amerikaban_es_masutt_is.html">https://gondola.hu/cikkek/118654-Melyallam_Amerikaban_es_masutt_is.html</a>
<br>
2021. február 2. 23:42
<br>
<br>
A mélyállam és az ahhoz kapcsolódó gazdasági hatalom rejtett
tulajdonosi
<br>
struktúrái öncélúak. Miután gyakorlatilag élősködők, alapvetően
a saját
<br>
fennmaradásuk és növekedésük a legfontosabb nekik. Nem az állam,
a nemzet
<br>
sikeressége a céljuk.
<br>
<br>
A mélyállam fogalma az Egyesült Államokkal kapcsolatban került
be a
<br>
politikai közbeszédbe. Nem túl erősen definiált fogalom, de
érdemes
<br>
elgondolkozni azon, hogy mit is érdemes értenünk alatta és
milyen értelemben
<br>
lehetséges használni Magyarországon. A mélyállam nem politikai,
hanem
<br>
szociológiai fogalom, olyan struktúrákat jelöl, amelyek minden
társadalomban
<br>
kialakulnak, ahol banki-tőzsdei alapon lehet újraosztani a
társadalom által
<br>
megtermelt javakat és birtokolni a nem megújuló erőforrásokat.
<br>
<br>
Céljuk az, hogy ellenőrizzék mindazokat a döntéshozatali
fórumokat, legyenek
<br>
azok politikaiak, gazdaságiak vagy tudományosak, amelyekben a
társadalom
<br>
hatalmi, gazdasági, kulturális javainak elosztása zajlik. A
mélyállami
<br>
struktúrák nagyon szűkkörű részérdekek érvényesítését
szolgálják,
<br>
demokráciában felfoghatatlan erővel és hatékonysággal, az állam
számára
<br>
észrevehetetlenül vagy megakadályozhatatlanul.
<br>
<br>
Amerikában most az a drámai újdonság, hogy egy ideológiai
egységesülés is
<br>
lezajlott, a szélsőbaloldali újliberalizmus teljesen elfoglalta
a
<br>
mélyállamot is. Az amerikai választók fele ez ellen az
ideológiai
<br>
kizárólagosság és persze a mélyállam káros gazdasági hatásai
ellen lázadt
<br>
fel Donald Trump megválasztásával és azzal is, hogy ennyien
támogatták
<br>
novemberben is.
<br>
<br>
[125986.jpg]
<br>
<br>
Trump
<br>
<br>
Az egész modern gazdaság arra épül, hogy pénzügyi folyamatok
segítségével
<br>
kivonják a valódi emberi munka hasznát, eredményét a
rendszerből. A pénzügyi
<br>
szektor gyakorlatilag ugyanúgy adóztatja a valódi termelést,
mint az állam.
<br>
Elvileg olyan hatalmi struktúrák létrehozása volt a cél,
amelyeket a
<br>
birtokolható hatalom teljességével rendelkező parlamentek által
hozott
<br>
törvények irányítanak, határoznak meg és korlátoznak le. Ne
emberek
<br>
döntsenek, hanem a törvények. Az emberek lecserélhetők, a
struktúra, a
<br>
szervezet örök.
<br>
<br>
Ez a rendszer elvileg nem ismeri a lojalitást, a kapcsolatokat
az emberek
<br>
között, még a személyes érdeket is csak idealizáltan, úgy tesz,
mintha az
<br>
nem is létezne. Csakhogy ezeket a struktúrákat, a modern állam
szervezeteit
<br>
azonnal és ugyanúgy lakták be az emberek, ahogy korábban egy
vidéket, egy
<br>
települést. Kiismerték, használták és a saját képükre formálták.
Ha a
<br>
struktúrák kellően hosszú ideig stabilak maradtak, a mögöttük
álló
<br>
árnyékrendszerek is stabilizálódtak és a különböző
rendszerelemek,
<br>
társadalmi alrendszerek, informális kapcsolatrendszerek
összenőttek
<br>
egymással, akkor elkezdték a legszélesebb értelemben vett
társadalmi javakat
<br>
– amelyek felett rendelkeztek – egymással cserélgetni.
<br>
<br>
A modern pénzügyi rendszer elfoglalta a reálgazdaságot, a
<br>
menedzserkapitalizmus, együttműködve az egyetemi szférával,
egyszerre
<br>
gründolva a reáltudományokat és a kultúrtudományokat számtalan
olyan
<br>
másodlagos, harmadlagos hálózatot hozott létre, amelyek
személyes
<br>
kapcsolatrendszereken keresztül belakják, elfoglalják és
használják az állam
<br>
szervezeteit, struktúráit. Az elmúlt hatvan évben
megfigyelhettük, ahogy
<br>
ezek a hálózatok egyre nagyobb befolyást szereznek a társadalom,
a gazdaság
<br>
és a kultúra gyakorlatilag minden területén, és bizonyos
helyeken már
<br>
kizárólagos hatalmi pozíciókhoz is jutnak.
<br>
<br>
Donald Trump elnöksége során nyilvánította ki először a
mélyállam és a
<br>
mélygazdaság által elfoglalt amerikai államszervezet, hogy többé
nem a
<br>
választott elnökhöz, hanem a mélyállam által aktuálisan
képviselt
<br>
ideológiához hű, illetve nem az amerikai állam és nemzet, vagyis
Amerika a
<br>
legfontosabb neki, hanem számtalan, nyíltan is megfogalmazott
részérdek. Az
<br>
etnikailag nem homogén, hagyományokkal nem igazán rendelkező
amerikai
<br>
államot könnyebb volt elfoglalni, mint az évezredes államiságú
európai
<br>
országok államszervezeteit. Ezért van az, hogy még
Nyugat-Európában is vívja
<br>
utóvédharcát a nemzetállam, és az európai gyökerű multicégek is
mutatnak még
<br>
némi, habár látványosan csökkenő lojalitást egykori
anyaországaik iránt.
<br>
<br>
Hazai tapasztalatainkon keresztül is megérthető, milyen
folyamatok zajlanak
<br>
le akkor, amikor az államszervezetet elfoglalják nagyon
kiterjedt
<br>
érdekcsoportok. Az oligarchátusokban az oligarchák csak
egymással
<br>
versenyeznek, minden más érdekcsoport alacsonyabb rendű. Viszont
az
<br>
oligarchák helyzete sem teljesen stabil, lecserélhetők. A
mélyállami
<br>
struktúra azonban kihasználja a jogállam stabilitását és
hihetetlen
<br>
hatékonysággal használja fel a saját „szerzett jogainak”
megvédésére.
<br>
<br>
Magyarországon a mélyállam, az állam és persze a gazdaság és a
kultúra a
<br>
rendszerváltásig gyakorlatilag nem különült el egymástól. A
kommunista
<br>
diktatúra jól ismerte magát, gondosan ügyelt rá, hogy világos
legyen, hol
<br>
vannak a hatalmi központok.
<br>
<br>
A nyolcvanas években aztán, amikorra a központi hatalom
meggyengült, a
<br>
hosszú nyugalmi periódusban pedig teljesen formalizálódtak a
hatalmi
<br>
viszonyok, az addig a diktatúra részeként működő érdekcsoportok,
klánok,
<br>
informális szerveződések elkezdték önállósítani magukat és
személyes
<br>
tulajdonokká konvertálni az állami vagyont, a hatalmi
jogosultságokat, sőt
<br>
bizonyos esetekben akár a diktatúra komplett szervezeti
egységeit is.
<br>
<br>
A rendszerváltás tragédiája az volt, hogy a megválasztott
népképviselet
<br>
(amelyben jelentős részben persze a diktatúra hálózatainak
tagjai ültek) és
<br>
a kormány egy olyan államszervezetet vett át, amely csak
tettette, hogy
<br>
lojális az új demokratikus hatalomhoz. 1990 és 2010 között olyan
országban
<br>
éltünk, ahol a korábbi hálózatok uralták szinte az összes
társadalmi
<br>
alrendszert. A diktatúrában létrejött kapcsolatok természetes
emberi
<br>
viszonyokká váltak, számtalan helyen nyíltan vállalták is ezt,
ahhoz
<br>
szoktatva az embereket, hogy ez a természetes.
<br>
<br>
A mélyállam és az ahhoz kapcsolódó gazdasági hatalom rejtett
tulajdonosi
<br>
struktúrái azonban öncélúak. Miután gyakorlatilag élősködők,
alapvetően a
<br>
saját fennmaradásuk és növekedésük a legfontosabb nekik. Nem az
állam, a
<br>
nemzet sikeressége a céljuk, ahogy az állampolgárok jóléte sem,
csak az,
<br>
hogy a számukra fontos jogrendszert és hatalmi formákat
fenntartsák.
<br>
Hangsúlyozom, ez nem egy összeesküvés, hanem összeesküvések
összessége, ha
<br>
már ragaszkodunk ennek a szónak a használatához. Vannak
gazdasági érdekeik,
<br>
ideológiai mániáik, amit hol eszközként használnak, hol komolyan
is vesznek,
<br>
de nem törődnek a hosszú távú következményekkel. A nagy méretű
állam által
<br>
létrehozott szervezetek mindig felkínálják a hatalomszerzés
mélyállami
<br>
módját. A globalizáció pedig a mélyállami struktúrák
összekapcsolását is
<br>
jelenti, sőt inkább azt, mint a valódi gazdaságok sikeres
együttműködését. A
<br>
liberális ideológia most egységesítette őket, ezért váltak
nemzeti és
<br>
globális szinten is kezelhetetlenné.
<br>
<br>
Az, hogy Amerikában, és ezért az egész világon is a
liberalizmus jelenlegi
<br>
verziója lett e mélystruktúrák ideológiai alapanyaga,
tulajdonképpen
<br>
véletlen. Szükségszerűen mindig felbukkannak különböző
ideológiák, mint a
<br>
kommunizmus és a nácizmus például, de csak a XX. század második
felének
<br>
technikai fejlettsége tette lehetővé, hogy egy ennyire
dezintegráló,
<br>
romboló ideológiát lehessen felhasználni emberi akaratok
összefűzésére. A
<br>
közösségi média és a tömegkommunikáció teljesen átvette az
emberek közötti
<br>
kapcsolatok és a közvetlen élettapasztalatok helyét, az emberek
pedig amúgy
<br>
is a látható összefüggéseket keresik, nem a mélystruktúrákat.
<br>
<br>
Az egyszerű embernek érthetetlen, hogy a korszak elképesztő
technikai
<br>
fejlődése ellenére miért rendszeresek a gazdasági válságok, a
társadalmi
<br>
problémák miért inkább sokasodnak és nem csökkennek, miért nem
„nagy és
<br>
stabil a jólét”. A nemzetállamok és a mélystruktúrák közötti
harcot
<br>
politikusok és politikák közötti küzdelemnek látja, és nem tudja
leképezni a
<br>
harc következményeit a saját mindennapi életébe. A nemzetállam
melletti
<br>
kiállás a demokratikus állam mint szuverenitáshordozó melletti
kiállás
<br>
inkább érzelmi kérdés, mint racionális döntés, még a politikai
jobboldalon
<br>
is. Pedig most sem történik más, mint ami mindig a
történelemben; bizonyos
<br>
embercsoportok a társadalom által megtermelt vagy birtokolt
javakat akarják
<br>
újraosztani a saját javukra, és ezt már nem csak nemzeti,
országos szinten
<br>
akarják megtenni, hanem immáron globálisan is.
<br>
<br>
Egy stabil demokráciában nem lehet elkerülni, hogy a mélyállami
struktúrák
<br>
ne jelenjenek meg és ne tegyenek hatalmas befolyásra szert.
Lényeges
<br>
tulajdonságuk, hogy sem emberekként, sem csoportokként nem
azonosíthatók be,
<br>
csak másodlagos hatások jelzik a létezésüket. A demokratikus
államok még nem
<br>
tanulták meg kezelni ezt a problémát. Csak annyit tudhatunk
biztosan, hogy a
<br>
mélyállam a demokratikus állammal ellentétben csak magával és
nem az
<br>
emberekkel törődik.
<br>
<br>
Botond Bálint szociológus
<br>
<br>
magyarnemzet.hu
<br>
<br>
<br>
[icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
<br>
Mentes a vírusoktól. <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="http://www.avg.com">www.avg.com</a>
<br>
<br>
<br>
</blockquote>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br /> <table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;">
<tr>
<td style="width: 55px; padding-top: 18px;"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;" /></a></td>
<td style="width: 470px; padding-top: 17px; color: #41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 18px;">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank" style="color: #4453ea;">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></body>
</html>