[Grem] X. Piusz pápa

[Levente Vihar]

Egy elnagyolt összefoglaló, amit találtam:
https://www.magyarkurir.hu/hirek/ii-vatikani-zsinat-tiz-ujitasa
Gondolom a 3. és a 6. pont lehet a kritikus. (?)
ÜdvözletteL.

A II. Vatikáni Zsinat tíz „újítása”
Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2012. október 24., szerda
| 15:36

Gregory Aymond New Orleans-i érsek, az Egyesült Államok püspöki konferencia
liturgikus bizottságának elnöke tíz pontban foglalja össze, milyen
újításokat hozott az Egyház életében a II. Vatikáni Zsinat.

A Katolikus Egyház október 11-én emlékezett meg a II. Vatikáni Zsinat
megnyitásának 50. évfordulójáról. Az 1962-től 1965-ig, több mint kétezer
püspök részvételével tartott tanácskozás négy ülésszaka alatt tizenhat
dokumentum született. A zsinat mélyreható reformokat vezetett be, és a 20.
század legjelentősebb vallási eseményei közé tartozik. Gregory Aymond New
Orleans-i érsek, az USA püspöki liturgikus bizottságának elnöke tíz pontban
foglalja össze, milyen újításokat hozott az Egyház életében a II. Vatikáni
Zsinat.

1. A II. Vatikáni Zsinat új egyházképet fogalmazott meg. A *Lumen gentium*
zsinati dokumentum a világ világosságának és az üdvösség forrásának nevezi
az Egyházat, a *Gaudium et spes* szerint pedig az Egyház osztozik a világ
örömeiben és szenvedéseiben. Mindkét dokumentum úgy beszél az Egyházról,
mint Isten népéről. Ebben a világiak újszerű megbecsülése tükröződik, ami a
zsinaton ismételten kifejezésre jutott.

2. A zsinat a hit forrásának és csúcspontjának nevezte az Eucharisztiát. A
liturgiáról szóló *Sacrosanctum concilium* zsinati dokumentum szerint a
katolikusok számára Isten kegyelmének legfőbb forrása a szentáldozás. Az
Eucharisztiában a katolikus hívő személyesen Krisztussal találkozik. Így az
Eucharisztia valóban az Egyház alapja.

3. Megújította  a liturgiát. A szentmisét érintő változtatások, a zsinat
talán legismertebb reformjai, „teljes, aktív részvételre” ösztönöztek.
Ezért fordították le a miseszöveget helyi nyelvekre, és ezért öltötte a
mise a pap és a közösség közötti párbeszéd formáját.

4. Kimondta, hogy minden katolikus meghívást kapott a szentségre és a
misszióra. Az *Ad gentes* című dokumentum kibővítette az Egyház missziós
tevékenységének fogalmát. Nemcsak messzi tájakra mennek misszionáriusok,
hogy terjesszék az evangéliumot, hanem minden katolikus evangelizál az
életével.

5. Hangsúlyozta a család fontosságát. A *Lumen gentium* szerint a család:
„családegyház”. Az Egyház hite a plébániákon, az egyházmegyékben és
világszerte megnyilvánul, de mindenek előtt áll a család. Minden hívő a
családban kapja az erős alapokat.

6. Átalakította az Egyház más keresztény felekezetekhez és vallásokhoz
fűződő kapcsolatát. A II. Vatikáni Zsinaton az Egyház a más hitbeli
hagyományokkal szemben a tisztelet és a párbeszéd álláspontjára
helyezkedett. A kialakuló párbeszéd a megértés hídjait építette és
megerősítette a kapcsolatot at ortodox keresztényekkel, a zsidókkal, a
muzulmánokkal, a protestánsokkal és másokkal.

7. Együttműködést szorgalmazott: a *Christus Dominus* című dokumentum
kollegialitásra, azaz együttműködésre biztatott az Egyházon belül. Korábban
nem volt példa arra, ahogyan ma püspökök, papok, szerzetesek és világiak
együtt dolgoznak. A zsinat a szubszidiaritást is hangsúlyozta, vagyis azt,
hogy minden döntést a megfelelő szinten kell meghozni.

8. Korszerűsítette az Egyházat. XXIII. János úgy tekintett a II. Vatikáni
Zsinatra, mint a megújulás lehetőségére az idők jeleinek fényében. Azt
mondta, azért hívta össze a zsinatot, hogy ablakot nyisson és friss levegőt
engedjen be. Az ebből származó reformok – mint a nemzeti nyelv használata
vagy a vallásközi párbeszéd – hozzáférhetőbbé tették az Egyházat a modern
világ számára. A zsinat nyitottsága látszott abban is, hogy a hivatalos
megfigyelők között férfi és női szerzetesek, világiak, sőt nem katolikusok
is voltak.

9. Ugyanakkor vissza is vezette az Egyházat a gyökereihez. Számos reformját
a „vissza az alapokhoz” elve vezette. Fontosabbá vált a Szentírás, nagyobb
hangsúlyt kaptak az egyházatyák, és olyan ősi hagyományokat elevenítettek
fel, mint az állandó diakonátus és a felnőtt megtérők fokozatos bevezetése
az Egyházba.

10. XVI. Benedek pápa, akkor még Joseph Ratzingerként, fontos szerepet
játszott a színfalak mögött. A zsinaton a püspökök munkáját kiváló
teológusok segítették, köztük Joseph Ratzinger, aki Josef Frings kölni
bíboros szakértő tanácsadójaként beszédvázlatokat készített, dokumentumokat
fogalmazott és rögzítette a tanácskozás menetét. 2012. október 11-én, immár
pápaként, a zsinat 50. évfordulója és a Katolikus Egyház Katekizmusa
kiadásának 20. évfordulója alkalmából hirdette meg a hit évét – olvasható
az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának honlapján
<http://www.usccb.org/news/2012/12-155.cfm>.

Magyar Kurír


Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2021. aug. 5., Cs,
13:06):

> Gyuszi, azért írtam, hogy mélyebb ismerője vagy a témának, mert tudom,
> hogy többet olvastál róla, mint én.
> Arról mit tudsz mondani, hogy a katolikus egyház zsinatjai sorában milyen
> helyet tölt be a II.vatikáni zsinat.  Egy a sok közül, vagy valamilyen
> okból jelentősebb v. jelentéktelenebb?
>
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210805/dc784901/attachment.html>