<div dir="ltr"><div>Egy elnagyolt összefoglaló, amit találtam:</div><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/ii-vatikani-zsinat-tiz-ujitasa">https://www.magyarkurir.hu/hirek/ii-vatikani-zsinat-tiz-ujitasa</a></div><div>Gondolom a 3. és a 6. pont lehet a kritikus. (?)</div><div>ÜdvözletteL.<br></div><div><br></div><div>
<h1 class="gmail-cim">A II. Vatikáni Zsinat tíz „újítása”</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont">Nézőpont</a> – 2012. október 24., szerda | 15:36<div class="gmail-ikonok"> <br></div></div><h3 class="gmail-lead">Gregory
 Aymond New Orleans-i érsek, az Egyesült Államok püspöki konferencia 
liturgikus  bizottságának elnöke tíz pontban foglalja össze, milyen 
újításokat  hozott az Egyház életében a II. Vatikáni Zsinat.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/kriszta/BKEP_260.jpg" style="float: left; margin: 8px 11px;" width="150" height="111">A
 Katolikus Egyház október 11-én emlékezett meg a II. Vatikáni Zsinat 
megnyitásának 50. évfordulójáról. Az 1962-től 1965-ig, több mint kétezer
 püspök részvételével tartott tanácskozás négy ülésszaka alatt tizenhat 
dokumentum született. A zsinat mélyreható reformokat vezetett be, és a 
20. század legjelentősebb vallási eseményei közé tartozik. Gregory 
Aymond New Orleans-i érsek, az USA püspöki liturgikus bizottságának 
elnöke tíz pontban foglalja össze, milyen újításokat hozott az Egyház 
életében a II. Vatikáni Zsinat.<br><br>1. A II. Vatikáni Zsinat új egyházképet fogalmazott meg. A <em>Lumen gentium</em> zsinati dokumentum a világ világosságának és az üdvösség forrásának nevezi az Egyházat, a <em>Gaudium et spes</em>
 szerint pedig az Egyház osztozik a világ örömeiben és szenvedéseiben. 
Mindkét dokumentum úgy beszél az Egyházról, mint Isten népéről. Ebben a 
világiak újszerű megbecsülése tükröződik, ami a zsinaton ismételten 
kifejezésre jutott.  <br><br>2. A zsinat a hit forrásának és csúcspontjának nevezte az Eucharisztiát. A liturgiáról szóló <em>Sacrosanctum concilium</em>
 zsinati dokumentum szerint a katolikusok számára Isten kegyelmének 
legfőbb forrása a szentáldozás. Az Eucharisztiában a katolikus hívő 
személyesen Krisztussal találkozik. Így az Eucharisztia valóban az 
Egyház alapja.  <br><br>3. Megújította  a liturgiát. A szentmisét érintő
 változtatások, a zsinat talán legismertebb reformjai, „teljes, aktív 
részvételre” ösztönöztek. Ezért fordították le a miseszöveget helyi 
nyelvekre, és ezért öltötte a mise a pap és a közösség közötti párbeszéd
 formáját. <br><br>4. Kimondta, hogy minden katolikus meghívást kapott a szentségre és a misszióra. Az <em>Ad gentes</em>
 című dokumentum kibővítette az Egyház missziós tevékenységének 
fogalmát. Nemcsak messzi tájakra mennek misszionáriusok, hogy terjesszék
 az evangéliumot, hanem minden katolikus evangelizál az életével. <br><br>5. Hangsúlyozta a család fontosságát. A <em>Lumen gentium</em>
 szerint a család: „családegyház”. Az Egyház hite a plébániákon, az 
egyházmegyékben és világszerte megnyilvánul, de mindenek előtt áll a 
család. Minden hívő a családban kapja az erős alapokat.  <br> <br>6. 
Átalakította az Egyház más keresztény felekezetekhez és vallásokhoz 
fűződő kapcsolatát. A II. Vatikáni Zsinaton az Egyház a más hitbeli 
hagyományokkal szemben a tisztelet és a párbeszéd álláspontjára 
helyezkedett. A kialakuló párbeszéd a megértés hídjait építette és 
megerősítette a kapcsolatot at ortodox keresztényekkel, a zsidókkal, a 
muzulmánokkal, a protestánsokkal és másokkal.     <br><br>7. Együttműködést szorgalmazott: a <em>Christus Dominus</em>
 című dokumentum kollegialitásra, azaz együttműködésre biztatott az 
Egyházon belül. Korábban nem volt példa arra, ahogyan ma püspökök, 
papok, szerzetesek és világiak együtt dolgoznak. A zsinat a 
szubszidiaritást is hangsúlyozta, vagyis azt, hogy minden döntést a 
megfelelő szinten kell meghozni.   <br><br>8. Korszerűsítette az 
Egyházat. XXIII. János úgy tekintett a II. Vatikáni Zsinatra, mint a 
megújulás lehetőségére az idők jeleinek fényében. Azt mondta, azért 
hívta össze a zsinatot, hogy ablakot nyisson és friss levegőt engedjen 
be. Az ebből származó reformok – mint a nemzeti nyelv használata vagy a 
vallásközi párbeszéd – hozzáférhetőbbé tették az Egyházat a modern világ
 számára. A zsinat nyitottsága látszott abban is, hogy a hivatalos 
megfigyelők között férfi és női szerzetesek, világiak, sőt nem 
katolikusok is voltak.<br><br>9. Ugyanakkor vissza is vezette az 
Egyházat a gyökereihez. Számos reformját a „vissza az alapokhoz” elve 
vezette. Fontosabbá vált a Szentírás, nagyobb hangsúlyt kaptak az 
egyházatyák, és olyan ősi hagyományokat elevenítettek fel, mint az 
állandó diakonátus és a felnőtt megtérők fokozatos bevezetése az 
Egyházba.       <br><br>10. XVI. Benedek pápa, akkor még Joseph 
Ratzingerként, fontos szerepet játszott a színfalak mögött. A zsinaton a
 püspökök munkáját kiváló teológusok segítették, köztük Joseph 
Ratzinger, aki Josef Frings kölni bíboros szakértő tanácsadójaként 
beszédvázlatokat készített, dokumentumokat fogalmazott és rögzítette a 
tanácskozás menetét. 2012. október 11-én, immár pápaként, a zsinat 50. 
évfordulója és a Katolikus Egyház Katekizmusa kiadásának 20. évfordulója
 alkalmából hirdette meg a hit évét – olvasható az Egyesült Államok 
Katolikus Püspöki Konferenciájának <a href="http://www.usccb.org/news/2012/12-155.cfm" target="_blank">honlapján</a>.<br><br><em></em>Magyar Kurír</p></div>

</div><div><br></div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2021. aug. 5., Cs, 13:06):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><div>Gyuszi, azért írtam, hogy mélyebb ismerője vagy a témának, mert tudom, hogy többet olvastál róla, mint én. <br></div><div>Arról mit tudsz mondani, hogy a katolikus egyház zsinatjai sorában milyen helyet tölt be a II.vatikáni zsinat.  Egy a sok közül, vagy valamilyen okból jelentősebb v. jelentéktelenebb? <br></div><div><br></div></div><br></div>
</blockquote></div>