[Grem] X. Piusz pápa

2021. Aug. 5., Cs, 14:15:12 CEST

Kedves Levente!

Az általad beollózott írás nem sokban látszik különbözni a tengernyi zsinat-ünneplő elemzés közül, és nem csak a 3. és 6., hanem (címsző-szintű átolvasás után) szamomra az 1., 8, és 9, pontok címei is olyan dolgokra látszanak utalni, amik nem csak jó hírt hordoznak.  Bár, ha jól emlékszem, a zsinati dokumentumoknak csak két olyan eleme van, amelyek dogmával ill. tévedhetetlen egyházi tanítással közvetlenül, frontálisan ütköztek.

Egyénként ha jól emlékszem, ez a zsinat több dologban is kilóg a zsinatok sorából:

1. 
Minden korábbi zsinatot valamilyen válság megoldása végett hívtak össze, és azok alapvető feladata a válság megoldása volt.  Ehhez természetes módon kapcsolódott azon gondolatok, filozófiák, iskolák, mozgalmak elítélése is, amelyek az adott korban terjedve az ősi katolikus tanítást veszélyeztették.

A II.vatikáni zsinatot nem elázte meg egyházi válság (hanem aztán követte azt).  Az Egyház akkortájt erősödött, egyházi hivatások bőséggel voltak, stb.  A világ persze sokféleképpen forrongott a 60-as években: a kultúrháború beindult.  Demokratizálódás, szexuális forradalom, a holokauszt oltárra emelése, stb.

A zsinat ebben a helyzetben azzal a felkiáltással hívatott össze, hogy az Egyháznak idomulnia kell a világhoz -- magyarul, a divatos eszmékhez és elvárásokhoz.  XXIII János híres mondása: ablakot kell nyitni a világra.

Chesterton (?) szavai jutnak eszembe, aki valami olyant is mondott, hogy az Egyház addig műlödik jól, amíg ódivatúnak látszik.  Mert az általa hirdetett igazság nem változik, és ha az Egyház nem ódivatúnak látszana, akkor az azt jelentené, hogy a kor divatjainak befolyása alá került.

2. 
Úgy rémlik, hogy a II. vatikáni zsinat nemcsak, hogy nem volt hivatott valami egyházi válság megoldása helyett a világ szellemét beültetni az egyházba, hanem még pápai utasitás is volt arra, hogy nehogy bármit elítéljen. Mintha a XX sz. második harmadában és a 60-as években nem lett volna mit elítélni...

3. 
A zsinat abban is különbözik minden más zsinattól, hogy semmi kötelező dolgot, határozatot nem hozott, és ezt kis is mondta.  Ehejett ajánlásokat tett, és magát „pasztorális” zsinatnak nevezte -- egy új fogalom.

4. 
Az is sajátos, és a végeredményt határozottan befolyásoló helyzetet teremtett, hogy a Zsinat idején a (kultúr-)keresztény világ jelentős részéről csak olyan főpap lehetett ott, akinek utazását a helyi KGB és AVH jóváhagyta.  NDK, Oroszorszá, Magyarország... Vagy ha megfelelő békepap nem akadt, nem ment senki onnan. Tehát a forradalmakat közelről ismerú világból csak a forradalmárok áldásával lehetett ott bárki.  Egy, a szabadság, testvériség, és egyenlőség szolgálatára összehívott zsinaton határozottan kellemetlen lett volna pl. Mindszenty bíboros jelenléte.

5. 
Végül az is sajátos helyzetet teremtett, hogy a zsinat eseményeinek nagy részére a világsajtó is meg lett híva.  Egy zsinat katolikus (ebben nem csak a rómaiak vannak benne) belügy kellett volna legyen.  Mi keresnivalója van ott világi fényképészek tömegeinek, üjságírőknak, stb.?

----------------
A zsinat után aztán arra hivatkozva beindult a forradalmi gépezet több eleme is -- és az összeomlás is.

Gy.

On Thu, 5 Aug 2021, Levente Vihar wrote:

> Date: Thu, 5 Aug 2021 13:16:27 +0200
> From: Levente Vihar <lvihar at gmail.com>
> To: Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
> Cc: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>, grem at turul.kgk.uni-obuda.hu,
>     Dorottya Mogyorósi <modor307 at gmail.com>
> Subject: Re: [Grem] X. Piusz pápa
> 
> Egy elnagyolt összefoglaló, amit találtam:
> https://www.magyarkurir.hu/hirek/ii-vatikani-zsinat-tiz-ujitasa
> Gondolom a 3. és a 6. pont lehet a kritikus. (?)
> ÜdvözletteL.
>
>                     A II. Vatikáni Zsinat tíz „újítása”
> 
> Nézőpont – 2012. október 24., szerda | 15:36 
>
>   Gregory Aymond New Orleans-i érsek, az Egyesült Államok püspöki
>   konferencia liturgikus bizottságának elnöke tíz pontban foglalja
>   össze, milyen újításokat hozott az Egyház életében a II. Vatikáni
>   Zsinat.
> 
> [BKEP_260.jpg] A Katolikus Egyház október 11-én emlékezett meg a II.
> Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulójáról. Az 1962-től 1965-ig, több
> mint kétezer püspök részvételével tartott tanácskozás négy ülésszaka alatt
> tizenhat dokumentum született. A zsinat mélyreható reformokat vezetett be,
> és a 20. század legjelentősebb vallási eseményei közé tartozik. Gregory
> Aymond New Orleans-i érsek, az USA püspöki liturgikus bizottságának elnöke
> tíz pontban foglalja össze, milyen újításokat hozott az Egyház életében a
> II. Vatikáni Zsinat.
> 
> 1. A II. Vatikáni Zsinat új egyházképet fogalmazott meg. A Lumen gentium
> zsinati dokumentum a világ világosságának és az üdvösség forrásának nevezi
> az Egyházat, a Gaudium et spes szerint pedig az Egyház osztozik a világ
> örömeiben és szenvedéseiben. Mindkét dokumentum úgy beszél az Egyházról,
> mint Isten népéről. Ebben a világiak újszerű megbecsülése tükröződik, ami a
> zsinaton ismételten kifejezésre jutott. 
> 
> 2. A zsinat a hit forrásának és csúcspontjának nevezte az Eucharisztiát. A
> liturgiáról szóló Sacrosanctum concilium zsinati dokumentum szerint a
> katolikusok számára Isten kegyelmének legfőbb forrása a szentáldozás. Az
> Eucharisztiában a katolikus hívő személyesen Krisztussal találkozik. Így az
> Eucharisztia valóban az Egyház alapja. 
> 
> 3. Megújította  a liturgiát. A szentmisét érintő változtatások, a zsinat
> talán legismertebb reformjai, „teljes, aktív részvételre” ösztönöztek. Ezért
> fordították le a miseszöveget helyi nyelvekre, és ezért öltötte a mise a pap
> és a közösség közötti párbeszéd formáját.
> 
> 4. Kimondta, hogy minden katolikus meghívást kapott a szentségre és a
> misszióra. Az Ad gentes című dokumentum kibővítette az Egyház missziós
> tevékenységének fogalmát. Nemcsak messzi tájakra mennek misszionáriusok,
> hogy terjesszék az evangéliumot, hanem minden katolikus evangelizál az
> életével.
> 
> 5. Hangsúlyozta a család fontosságát. A Lumen gentium szerint a család:
> „családegyház”. Az Egyház hite a plébániákon, az egyházmegyékben és
> világszerte megnyilvánul, de mindenek előtt áll a család. Minden hívő a
> családban kapja az erős alapokat. 
>  
> 6. Átalakította az Egyház más keresztény felekezetekhez és vallásokhoz
> fűződő kapcsolatát. A II. Vatikáni Zsinaton az Egyház a más hitbeli
> hagyományokkal szemben a tisztelet és a párbeszéd álláspontjára
> helyezkedett. A kialakuló párbeszéd a megértés hídjait építette és
> megerősítette a kapcsolatot at ortodox keresztényekkel, a zsidókkal, a
> muzulmánokkal, a protestánsokkal és másokkal.    
> 
> 7. Együttműködést szorgalmazott: a Christus Dominus című dokumentum
> kollegialitásra, azaz együttműködésre biztatott az Egyházon belül. Korábban
> nem volt példa arra, ahogyan ma püspökök, papok, szerzetesek és világiak
> együtt dolgoznak. A zsinat a szubszidiaritást is hangsúlyozta, vagyis azt,
> hogy minden döntést a megfelelő szinten kell meghozni.  
> 
> 8. Korszerűsítette az Egyházat. XXIII. János úgy tekintett a II. Vatikáni
> Zsinatra, mint a megújulás lehetőségére az idők jeleinek fényében. Azt
> mondta, azért hívta össze a zsinatot, hogy ablakot nyisson és friss levegőt
> engedjen be. Az ebből származó reformok – mint a nemzeti nyelv használata
> vagy a vallásközi párbeszéd – hozzáférhetőbbé tették az Egyházat a modern
> világ számára. A zsinat nyitottsága látszott abban is, hogy a hivatalos
> megfigyelők között férfi és női szerzetesek, világiak, sőt nem katolikusok
> is voltak.
> 
> 9. Ugyanakkor vissza is vezette az Egyházat a gyökereihez. Számos reformját
> a „vissza az alapokhoz” elve vezette. Fontosabbá vált a Szentírás, nagyobb
> hangsúlyt kaptak az egyházatyák, és olyan ősi hagyományokat elevenítettek
> fel, mint az állandó diakonátus és a felnőtt megtérők fokozatos bevezetése
> az Egyházba.      
> 
> 10. XVI. Benedek pápa, akkor még Joseph Ratzingerként, fontos szerepet
> játszott a színfalak mögött. A zsinaton a püspökök munkáját kiváló
> teológusok segítették, köztük Joseph Ratzinger, aki Josef Frings kölni
> bíboros szakértő tanácsadójaként beszédvázlatokat készített, dokumentumokat
> fogalmazott és rögzítette a tanácskozás menetét. 2012. október 11-én, immár
> pápaként, a zsinat 50. évfordulója és a Katolikus Egyház Katekizmusa
> kiadásának 20. évfordulója alkalmából hirdette meg a hit évét – olvasható az
> Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának honlapján.
> 
> Magyar Kurír
> 
> 
> 
> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2021. aug. 5., Cs,
> 13:06):
>       Gyuszi, azért írtam, hogy mélyebb ismerője vagy a témának, mert
>       tudom, hogy többet olvastál róla, mint én.
> Arról mit tudsz mondani, hogy a katolikus egyház zsinatjai sorában
> milyen helyet tölt be a II.vatikáni zsinat.  Egy a sok közül, vagy
> valamilyen okból jelentősebb v. jelentéktelenebb?
> 
> 
> 
>