[Grem] Hun-magyar őstörténet kutatás / interjú Obrusánszky Borbála történésszel, az ulánbátori magyar nagykövetség vezetőjével

[Emoke Greschik]

 Áttörés várható a hun-magyar őstörténet kutatásában

https://vasarnap.hu/2021/08/04/obrusanszky-a-hun-es-a-magyar-hagyomany-kozott-szamos-hasonlosag-van/

Meg kell változtatni azt a régi nézetet, miszerint a hunok tisztán
mongolidok voltak, ezért a Kárpát-medencében talált europid leletek közül
nem egyet tévesen nem hunnak, hanem germánnak vagy szarmatának
azonosítottak – véli Obrusánszky Borbála történész, az ulánbátori magyar
nagykövetség vezetője, akivel a hun és a magyar rokonság kérdéséről
beszélgettünk.
*– Mit tudhatunk ma a hunok és a magyarok kapcsolatáról? Mennyire mese vagy
éppen valóság Attila királlyal való kapcsoltunk?*

– A középkori magyar krónikák feljegyzései, a Werbőczy Hármaskönyvében
összefoglalt jogszokások, a történelmi mondák alapján elmondható, hogy a
hunoktól való származás tudata nem kérdés, hanem tény volt a középkorban. A
történelmi forrásokon kívül régészeti leletek, antropológiai vizsgálatok is
az ázsiai és az európai hunok, illetve a magyarok közti rokonságot mutatták
ki.

*A legfrissebb tudományág, az archaeogenetika pedig konkrét bizonyítékokkal
szolgál erre.*

A sokoldalú bizonyítékok ellenére máig sokan tiltakoznak a hun–magyar
rokonság ellen, amelynek okai nem igazán érthetők.
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/Attila-ChroniconPictum.jpg>

Attila hun király ábrázolása a Képes krónikában, 1360 körül (Forrás:
Wikipedia.hu)
*– Az Habsburg Birodalom el akarta tagadni a magyaroktól az egykor dicső
ősöket?*

– Talán így történt, annyi bizonyos, hogy a 19. század második felétől –
politikai megbízásra – támadás indult a magyar nemzeti krónikák ellen.
Német- és Habsburg-hű magyar történészek megpróbálták nevetségessé tenni a
magyar krónikákban szereplő adatokat.

*Kiváló és neves magyar történészek – Szabó Károly, Thúry József – megírták
kritikáikat, de nem tudták megváltoztatni a 19. században kialakult
tudományos álláspontot a magyarság őstörténetéről.*
*– Mára számos új kutatási eredménnyel rendelkezünk. *

– Valóban, azóta némi javulás tapasztalható, ami a természettudományos
módszerek eredményeinek köszönhetők. Sajnos azonban még mindig nem sikerült
áttörést elérni a hunok kutatása terén.
Hazánkban főleg a régészek foglalkoznak *Attila* hunjainak történetével és
kultúrájával, más tudományágak nem. Holott a történészek, néprajzosok
számára is rengeteg érdekességet tartogatna egy ázsiai–európai hun
összehasonlító vizsgálat.

*Számos mondai párhuzamunk egészen az ázsiai hun birodalomba vezet
bennünket. *

Sok szokásunk, amelyet a néprajzosok germánnak vagy szlávnak állítanak be,
megvan az ázsiai hunoknál és utódnépeiknél is.
*– Mondana egy példát?*

– Természetesen. A frászkarikán való átbújtatást a neve miatt európai, azon
belül német szokásnak vélik a kutatók. Holott ez nem más, mint a jelképes
újjászületés rítusa, amelyet Mongóliában mai napig gyakorolnak.
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/yurt-486866_1280.jpg>

Jurta Mongóliában. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)

Attila királyról számos monda szól, amelyet még az 1920-as években *Szendrey
Zsigmond* néprajzkutató gyűjtött össze. Ebből látható, hogy az egész
Kárpát-medence területén megvolt Attila király kultusza. A krónikákban
szereplő hun uralkodó bölcsessége, majd Szent István királyunk Intelmeiben
köszön vissza, amikor is az ország kormányzásában a saját hagyomány
fontosságát hangsúlyozták.

*Anonymus művében többször is előjön az a szófordulat, hogy Árpád fejedelem
Attila király államát akarta feltámasztani, hiszen a nagy hun király fia,
Irnek – Csaba királyfi – ezt a feladatot hagyta utódaira.*
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/Ulpiano_Checa_La_invasion_de_los_barbaros.jpg>

A hunok megszállják Rómát, a Nyugat-római Birodalom fővárosát. Ulpiano
Checa festménye, 1887 (Forrás: Wikipédia.hu)
*– Az elmúlt évek forrásai miben változtattak a korábbi álláspontokon?*

– Szerencsére a kaukázusi területekről előkerült történelmi források,
régészeti leletek igazolták a krónikák leírását és az Ázsiából származó
hunok korai (Kr. u. 1-2. század) megjelenését. Ismeretes, hogy *Hunor *és
*Magor* egy átjárót keresett, amit a szarvas mutatott meg nekik. Ez nem
más, mint a grúziai Darial-hágó, amelynek mentén koncentrálódnak a hun
leletek.

*A hunokról szóló kínai források is óriási segítséget jelentenek a kutatók
számára. *

Ezeket azonban magyar szempontból kell feldolgozni, a mi krónikáinkkal és
hagyományainkkal összevetni. Megdöbbentő, hogy mennyi egyezés található a
hun és a magyar hagyomány között.
*– Számos kutató hangoztatja, hogy nagyon kevés a hun leletanyag a
Kárpát-medencében, mi lehet ennek az oka?*

– Meg kell változtatni azt a régi nézetet, miszerint a hunok tisztán
mongolidok voltak, ezért a Kárpát-medencében talált europid leletek közül
nem egyet, tévesen nem hunnak, hanem germánnak vagy szarmatának
azonosítottak.

*A német kutatók a régebben megtalált csontleleteket újabb vizsgálatoknak
vetették alá, melyekből kiderült, hogy a korábban germánnak tartott emberi
maradványok hun lehet.*
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/yurt-2728088_1280.jpg>

Mongol jurták. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)
*– Kik foglalkoznak ma a hun–magyar kérdés tisztázásával?*

– Jelenleg a *Magyarságkutató Intézet* végez intenzív kutatást a hunok
eredetével kapcsolatban. Remélem, hogy az ő tevékenységük révén tisztázható
lesz néhány, mai napig vitatott téma, így a hunok eredete, valamint a
vándorlásuk és a magyarokkal való rokoni kapcsolat. Összefoglalva
elmondhatom, hogy valami pozitív változás elindult, de még hosszú út vezet
odáig, hogy a régi, mára megdőlt elméleteket átértelmezze a szakma.

 *Tóth Gábor*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210804/caba4123/attachment.html>