<div dir="ltr">
<div class="entry-heading gmail-cat-meta-line"><h2 class="entry-title">Áttörés várható a hun-magyar őstörténet kutatásában</h2>
</div>
<div class="gmail-cikk-lead">
<p><a href="https://vasarnap.hu/2021/08/04/obrusanszky-a-hun-es-a-magyar-hagyomany-kozott-szamos-hasonlosag-van/">https://vasarnap.hu/2021/08/04/obrusanszky-a-hun-es-a-magyar-hagyomany-kozott-szamos-hasonlosag-van/</a></p><p>Meg kell változtatni azt a régi nézetet,
miszerint a hunok tisztán mongolidok voltak, ezért a Kárpát-medencében
talált europid leletek közül nem egyet tévesen nem hunnak, hanem
germánnak vagy szarmatának azonosítottak – véli Obrusánszky Borbála
történész, az ulánbátori magyar nagykövetség vezetője, akivel a hun és a
magyar rokonság kérdéséről beszélgettünk. </p>
</div>
<div class="gmail-content">
<h6><font size="2"><strong>– Mit tudhatunk ma a hunok és a magyarok kapcsolatáról? Mennyire mese vagy éppen valóság Attila királlyal való kapcsoltunk?</strong></font></h6>
<p>– A középkori magyar krónikák feljegyzései, a Werbőczy
Hármaskönyvében összefoglalt jogszokások, a történelmi mondák alapján
elmondható, hogy a hunoktól való származás tudata nem kérdés, hanem tény
volt a középkorban. A történelmi forrásokon kívül régészeti leletek,
antropológiai vizsgálatok is az ázsiai és az európai hunok, illetve a
magyarok közti rokonságot mutatták ki.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>A legfrissebb tudományág, az archaeogenetika pedig konkrét bizonyítékokkal szolgál erre.</strong></span></p>
<p>A sokoldalú bizonyítékok ellenére máig sokan tiltakoznak a hun–magyar rokonság ellen, amelynek okai nem igazán érthetők.</p>
<div id="gmail-attachment_176971" style="width:593px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/Attila-ChroniconPictum.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img aria-describedby="caption-attachment-176971" class="gmail-wp-image-176971" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/Attila-ChroniconPictum.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="194" height="186"></a><p id="gmail-caption-attachment-176971" class="gmail-wp-caption-text">Attila hun király ábrázolása a Képes krónikában, 1360 körül (Forrás: Wikipedia.hu)</p></div>
<h6><strong>– Az Habsburg Birodalom el akarta tagadni a magyaroktól az egykor dicső ősöket?</strong></h6>
<p>– Talán így történt, annyi bizonyos, hogy a 19. század második
felétől – politikai megbízásra – támadás indult a magyar nemzeti
krónikák ellen. Német- és Habsburg-hű magyar történészek megpróbálták
nevetségessé tenni a magyar krónikákban szereplő adatokat.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Kiváló és neves magyar történészek – <em>Szabó Károly, Thúry József </em>–
megírták kritikáikat, de nem tudták megváltoztatni a 19. században
kialakult tudományos álláspontot a magyarság őstörténetéről.</strong></span></p>
<h6><strong>– <font size="2">Mára számos új kutatási eredménnyel rendelkezünk. </font></strong></h6>
<p>– Valóban, azóta némi javulás tapasztalható, ami a
természettudományos módszerek eredményeinek köszönhetők. Sajnos azonban
még mindig nem sikerült áttörést elérni a hunok kutatása terén.</p>
<div id="gmail-attachment_176970" style="width:957px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter">Hazánkban főleg a régészek foglalkoznak <em>Attila</em> hunjainak
történetével és kultúrájával, más tudományágak nem. Holott a
történészek, néprajzosok számára is rengeteg érdekességet tartogatna egy
ázsiai–európai hun összehasonlító vizsgálat.</div>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Számos mondai párhuzamunk egészen az ázsiai hun birodalomba vezet bennünket. </strong></span></p>
<p>Sok szokásunk, amelyet a néprajzosok germánnak vagy szlávnak állítanak be, megvan az ázsiai hunoknál és utódnépeiknél is.</p>
<h6><strong>–<font size="2"> Mondana egy példát?</font></strong></h6>
<p>– Természetesen. A frászkarikán való átbújtatást a neve miatt
európai, azon belül német szokásnak vélik a kutatók. Holott ez nem más,
mint a jelképes újjászületés rítusa, amelyet Mongóliában mai napig
gyakorolnak.</p>
<div id="gmail-attachment_176973" style="width:873px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/yurt-486866_1280.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img aria-describedby="caption-attachment-176973" class="gmail-wp-image-176973" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/yurt-486866_1280-1024x529.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="194" height="100"></a><p id="gmail-caption-attachment-176973" class="gmail-wp-caption-text">Jurta Mongóliában. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)</p></div>
<p>Attila királyról számos monda szól, amelyet még az 1920-as években <em>Szendrey Zsigmond</em>
néprajzkutató gyűjtött össze. Ebből látható, hogy az egész
Kárpát-medence területén megvolt Attila király kultusza. A krónikákban
szereplő hun uralkodó bölcsessége, majd Szent István királyunk
Intelmeiben köszön vissza, amikor is az ország kormányzásában a saját
hagyomány fontosságát hangsúlyozták.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Anonymus
művében többször is előjön az a szófordulat, hogy Árpád fejedelem
Attila király államát akarta feltámasztani, hiszen a nagy hun király
fia,<em> Irnek</em> – <em>Csaba királyfi</em> – ezt a feladatot hagyta utódaira.</strong></span></p>
<div id="gmail-attachment_176974" style="width:859px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/Ulpiano_Checa_La_invasion_de_los_barbaros.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img aria-describedby="caption-attachment-176974" class="gmail-wp-image-176974" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/Ulpiano_Checa_La_invasion_de_los_barbaros.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="487" height="279"></a><p id="gmail-caption-attachment-176974" class="gmail-wp-caption-text">A hunok megszállják Rómát, a Nyugat-római Birodalom fővárosát. Ulpiano Checa festménye, 1887 (Forrás: Wikipédia.hu)</p></div>
<h6><strong>–<font size="2"> Az elmúlt évek forrásai miben változtattak a korábbi álláspontokon?</font></strong></h6>
<p>– Szerencsére a kaukázusi területekről előkerült történelmi források,
régészeti leletek igazolták a krónikák leírását és az Ázsiából származó
hunok korai (Kr. u. 1-2. század) megjelenését. Ismeretes, hogy <em>Hunor </em>és <em>Magor</em>
egy átjárót keresett, amit a szarvas mutatott meg nekik. Ez nem más,
mint a grúziai Darial-hágó, amelynek mentén koncentrálódnak a hun
leletek.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>A hunokról szóló kínai források is óriási segítséget jelentenek a kutatók számára. </strong></span></p>
<p>Ezeket azonban magyar szempontból kell feldolgozni, a mi
krónikáinkkal és hagyományainkkal összevetni. Megdöbbentő, hogy mennyi
egyezés található a hun és a magyar hagyomány között.</p>
<h6><font size="2"><strong>– Számos kutató hangoztatja, hogy nagyon kevés a hun leletanyag a Kárpát-medencében, mi lehet ennek az oka?</strong></font></h6>
<p>– Meg kell változtatni azt a régi nézetet, miszerint a hunok tisztán
mongolidok voltak, ezért a Kárpát-medencében talált europid leletek
közül nem egyet, tévesen nem hunnak, hanem germánnak vagy szarmatának
azonosítottak.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>A
német kutatók a régebben megtalált csontleleteket újabb vizsgálatoknak
vetették alá, melyekből kiderült, hogy a korábban germánnak tartott
emberi maradványok hun lehet.</strong></span></p>
<div id="gmail-attachment_176975" style="width:861px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/yurt-2728088_1280.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img aria-describedby="caption-attachment-176975" class="gmail-wp-image-176975" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/yurt-2728088_1280-1024x682.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="194" height="129"></a><p id="gmail-caption-attachment-176975" class="gmail-wp-caption-text">Mongol jurták. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)</p></div>
<h6><strong>–<font size="2"> Kik foglalkoznak ma a hun–magyar kérdés tisztázásával?</font></strong></h6>
<p>– Jelenleg a <em>Magyarságkutató Intézet</em> végez intenzív kutatást
a hunok eredetével kapcsolatban. Remélem, hogy az ő tevékenységük révén
tisztázható lesz néhány, mai napig vitatott téma, így a hunok eredete,
valamint a vándorlásuk és a magyarokkal való rokoni kapcsolat.
Összefoglalva elmondhatom, hogy valami pozitív változás elindult, de még
hosszú út vezet odáig, hogy a régi, mára megdőlt elméleteket
átértelmezze a szakma. </p>
<p> <strong>Tóth Gábor</strong></p></div>
</div>