[Grem] interjú Orbán Balázs államtitkárral ellenzék, sajtószabadság, Facebook-cenzúra, közép-európai konzervativizmus

[Emoke Greschik]

 Képes a közmegelégedést szolgálni a keresztény alapokra építő politika
https://magyarnemzet.hu/belfold/kepes-a-kozmegelegedest-szolgalni-a-kereszteny-alapokra-epito-politika-9679208/

Hertelendy Gábor

Olyan időszakot élünk, amikor a nyugati civilizáció is védekező alapállásra
kényszerül, ebben a helyzetben a közép-európai konzervatív gondolat –
melynek intellektuális alapja a védekezés – megtermékenyítő szerepet
tölthet be az egész nyugati civilizációban – mondta *a lapunknak adott
interjúban Orbán Balázs. A miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség
parlamenti és stratégiai államtitkára úgy véli, a a baloldali sajtó nem
tájékoztatni, hanem politizálni akar. *

– Nemrég a baloldali összefogás egy közös videóban kijelentette: az
ellenzék oltáspárti, és oltakozásra buzdítja a magyarokat. Mit gondol erről
a videóról?

*– Egy világjárvánnyal küzdünk, *amely száz év óta először komolyan érinti
még a fejlett nyugati világot is. Természetesen a napi politikai küzdelmek
és a kormányzásról szóló értelmezések központi kérdése minden országban a
védekezés. Értékelni kell az egészségügyi és a gazdasági védekezés
stratégiáját, az állam veszélyhelyzeti működését, miközben komoly
beszerzési verseny zajlik a világon, amelynek geo- és külpolitikai
dimenziója a jelentős. Olyat azonban, hogy *ebben a helyzetben egy adott
ország ellenzéke szisztematikusan, minden egyes járványkezelési kulcsponton
összehangolt politikai támadást intéz** a kormány* *ellen*, s nem
támogatja, hanem *ellehetetleníteni próbálja* *a védekezést, még nem
láttam. Pedig folyamatosan tanulmányozzuk a többi országban zajló
folyamatokat is.* A baloldal valótlanságokat állított a rendkívüli jogrend
bevezetéséről, a védekezés első hullámával kapcsolatos intézkedésekről, az
eszközbeszerzésekről, a nyitás és a zárás kérdéséről, most pedig az
életmentő oltásról. Ez utóbbival túl messzire mentek! Hiába próbálják
eltüntetni a nyomokat, s újracsomagolni a mondanivalót, a parlamenti
felszólalások és a tévés szereplések, a keleti vakcinák ellen indított
petíciók és nyilatkozatok az internet korában fennmaradnak.* Elképesztő,
hogy ebben a nehéz helyzetben valakik a politikai pecsenyéjük sütögetésével
vannak elfoglalva! Nem parizer, hanem politikai pecsenye, ezt kínálja a
baloldal.*

*– Ugyanakkor egyre több baloldali politikus beadatja magának a kínai vagy
az orosz vakcinát. Számít arra, hogy nyilvánosan is visszavonják az
oltásellenes hergeléseket?*

– Bár így lenne, de sajnos egyelőre ebből semmi sem látszik! Amint van
valamilyen félreértett nyilatkozat, rosszindulatú tudósítás, újult erővel
indul újra az oltásellenes kampány a baloldalon, miközben ez emberéletekben
mérhető kárt okoz. *A vírus nem fideszes vagy ellenzéki, nem válogat, s a
legnagyobb veszélyben éppen a baloldal szavazói vannak*: a jobboldali
szavazók azt se hiszik el a gyurcsányi baloldalnak, amit kérdeznek, de* a
baloldali szavazókat eredményesen bizonytalaníthatják el*. Miközben saját
maguk mind megkapták a vakcinát, sokszor éppen azt, ami ellen kampányoltak
korábban. Ahogy Antall József mondta egykor: ez a „politikai mikiegerek”
tempója.
A miniszterhelyettes úgy véli, *a szólásszabadságért minden korban újra és
újra meg kell küzdeni*

– A baloldali sajtóorgánumok közös közleményükben a járvány alatti kórházi
munka bemutatását szorgalmazzák. Miért jelenthet ez problémát?

– A kórházakban gyógyítani kell, nem pedig fényképezni. Az viszont fontos,
hogy valós képet kapjunk a betegség komoly következményeiről. Létezik arany
középút, amely nem zavarja az egyébként megfeszítetten dolgozó egészségügyi
dolgozók munkáját, és nem ad alkalmat arra, hogy egyesek újra hamis képet
közöljenek, ahogy az korábban megtörtént.

*– Nem tartja álságosnak, hogy miközben felelős tájékoztatásra hivatkoznak,
tavaly óta mégis sokszor alaptalan, hisztérikus cikkeket közöltek a *
*járványról**?*

– Abszolút annak tartom. *Az ismétlés nem változtatja a hazugságot
igazsággá*. Éppen egy éve folytatunk szélmalomharcot a baloldali sajtóval.
Sokszor érzem, hogy az a karakter, amely a korábbi szeriőz sajtót
jellemezte, teljesen kiveszett mára: *nem tájékoztatni akarnak, hanem
politizáln*i.* Pont úgy, ahogy a CNN egyik vezetője a kiszivárgott videón
ezt amerikai kontextusban el is ismerte.* Nekem is volt hasonló élményem
tavaly márciusban. Amikor a járványhelyzet elején írtam egy cikket az
Indexre a rendkívüli jogrend bevezetésének jogi hátteréről, továbbá arról,
hogy mi várható, akkor lehozták ugyan az írást, de másnap pikírt
véleménycikkben kürtölték világgá, hogy „tettek egy gesztust a kormánynak”,
s majd meglátják, hogy mi lesz. Hol élünk? *Járvány idején nem az emberek
tájékoztatása lenne a legfontosabb?* Tegyenek oda egy másik megszólalót, ha
nem tetszik, hogy csak a kormány álláspontja jelenik meg, de azt gondolni,
hogy ez egy „gesztus”, félreértés. Ez így nem tájékoztatás, hanem egy
veszélyes komplexus.

*– Ön szerint mi a sajtó feladata? Beszélhetünk ma sajtószabadságról
hazánkban?*

– Egy világjárványban a legfontosabb az emberek hiteles tájékoztatása.
Amikor egy médium különböző álhíreknek ül fel, politikai hisztériakeltéshez
asszisztál, az bizony szerkesztői felelősség. A sajtótermékek persze
szabadon kritizálhatják a járványkezelést, de fokozott a felelősség ebben a
helyzetben, mert a valóságot nem lehet a kedvük szerint ferdíteni. *A
magyar nyilvánosság nemzetközi összevetésben is polarizált. Ez persze sokak
ízlésének nem tetszik, de én örülök ennek, mert így mindenki megtalálhatja
a számára fontos hangokat, kellő súllyal. Sajnos tőlünk nyugatra és keletre
nem ez a helyzet, számunkra viszont az ezért való küzdelem jelenti a
sajtószabadságot.*

*– Beszéljünk a szólás- és véleményszabadságról is: a Facebook politikai
tartalmakat korlátozna, amelyekbe a kormányzati tájékoztatás is
beletartozik. Szólásszabadság előtti vagy utáni korszakot reprezentál ez a
lépés?*

– *A ciklikus történelemszemléletből indulok ki: a szólásszabadságért
minden korban újra és újra meg kell küzdeni*. Egyrészt *mindig lesznek
olyan erők, amelyek monopolizálni akarják a tájékoztatást, és totális
hatalomra törnek vele.* Másrészt ahogy a technológia fejlődik, új
platformok keletkeznek, amelyek újabb monopóliumokat hoznak létre. Ha
belegondolunk, akkor* két évszázaddal ezelőtt a nyomtatott sajtó
felszabadításáért zajlott a küzdelem, utána ugyanez lezajlott a rádió és a
televíziózás kapcsán, majd az internet, most pedig a közösségi média lett a
szólásszabadság kérdésének a legfőbb terepe. A szólásszabadság talaján álló
államnak az a feladata, hogy a véleményformálási monopóliumhelyzettel
esetlegesen visszaélő platformokat szabályozott jogi keretek közé szorítsa.**
Az ezzel összefüggő gondolkodás immár európai szinten is elindult. Az uniós
egyeztetések zajlanak, Németország és Lengyelország is lépett ez ügyben, és
mi is folyamatosan vizsgáljuk ezeket az eszközöket.*

*– Hol tartanak ezekkel?*

– *Bizonyos területeken már most is sikerekről tudok beszámolni. Bár a
techóriások adózási kérdésekben is megpróbálják kivonni magukat a
nemzetállami szuverenitás alól, ezt Magyarországnak sikerült megtörnie
olyan módon, hogy az minden nemzetközi fórumon kiállta az alkotmányosság és
a jogszerűség próbáját. A cégek is kénytelenek voltak feladni az ellene
indított hadjáratot, és teljesítették adófizetési kötelezettségüket *–
ugyanúgy, ahogy mindenki más teszi. Ez bizonyíték arra, hogy egyrészt ők
sem állnak a törvények felett, másrészt együttműködhetünk velünk. Gyűjtjük
azokat a tapasztalatokat*, részt veszünk abban az európai szintű munkában,
amely a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő alapjogot kívánja
összebékíteni a közösségi médiával. Alapállásunk, hogy az uniós és a magyar
jog szerint nem jogsértő tartalmakat nem lehet eltávolítani a közösségi
médiából, azok ugyanis kivétel nélkül a szólásszabadság védelme alatt
állnak.*

*– Ön szerint hogyan vélekedik az európai baloldal a techcégek
szabályozásáról?*

– *Úgy látom, hogy a jobboldal Magyarországon és európai szinten is teljes
mértékben szólásszabadság-párti.* *A baloldalt inkább a megosztottság
jellemzi, mert a politikai tömb egyik része a szabad nyilvánosság érdekében
ugyanúgy küzd a totális információs hatalom ellen, mint a jobboldal.
Elvétve itt is találunk olyan képviselőket, akik a klasszikus liberalizmus
elvét vallják. **A baloldal* *másik fele viszont kifejezetten támogatja ezt
a típusú cenzúrát. A progresszív liberális, baloldali elit félti a
hatalmát, és úgy gondolja, a techcégek szabadon engedése kiváló eszköz
arra, hogy azok kulturális hatalmán keresztül a véleménymonopóliumát
megerősítse*, a közvélemény befolyásolását fenntartsa. *Előbb-utóbb a
történelem jó és rossz oldala élesen elválik egymástól, és pártállástól
függetlenül azok fognak a jó oldalon állni, akik hajlandók küzdeni a
szólásszabadságért. Ez eddig is így volt, ezután is így lesz.*

*– Nyugaton eltűrik a keresztényellenes tartalmakat, és hazánkban is van
erre igény, jó példa erre a ferencvárosi Black Lives Matter-szobor.
Betudhatjuk ezt a kereszténység és a konzervatív családeszmény elleni
támadásnak?*

– A kettőt szétválasztanám:* a BLM-szoborral** elsődlegesen az a problémám,
hogy ronda.* A szépség márpedig nem száműzhető a világunkból. A rondaság
kultúráját ne hozzuk vissza, pláne ne egy köztéri művészeti
alkotásnál! *Másfelől
maga a szobor egy tünet, mert tökéletesen jelzi a baloldal intellektuális
kiüresedését.* *A BLM-mozgalom egy konzerv, egy dobozos importtermék. Semmi
köze a magyar valósághoz és azokhoz a kihívásokhoz, amelyeket a XXI.
századi Magyarországnak meg kell oldania. * A rasszizmus ellen küzdeni
kell, de a feketék rendszerszintű elnyomása nem magyar, hanem amerikai
probléma, mint ahogy az is, h*ogy a feketék elnyomása ellen létrejövő
szerveződések hogyan válnak ezen antirasszista köntösbe bújva anarchista,
szélsőbaloldali, erőszakos csoportosulásokká. Ezzel* *nekünk nincs dolgunk,
a saját társadalmi problémáinkra reagáló saját szimbólumrendszert kell
felépíteni. Jellemző*, *hogy a baloldal,* amelynek ez hagyományosan
feladata lenne, *ma képtelen erre, helyette ilyen, vizuálisan és
intellektuálisan gagyi importtermékekkel próbálkozik. *Ugyanakkor a
keresztényellenességet nem érzem benne. Miközben ez ettől függetlenül valós
probléma, néhány országban kifejezetten egzisztenciális kérdés, ugyanis a
világ sok, általam is végigjárt pontján fizikai erőszak áldozatai a
Krisztus-hívők. Ők az igazi hősök, akik ilyen körülmények között is
vállalják a hitüket.

*– Mi a helyzet ezzel kapcsolatban Magyarországon?*

*– Nálunk addig nem lehet ilyen helyzet, amíg az állam a vallásszabadság
pártán áll,** viszont néhányan lenézik, kifigurázzák** a vallásos embereket*,
és ez véleményem szerint jelentősen gyengíti az európai civilizáció
kulturális alapjait*. Fontos látni, hogy a kereszténydemokrácia mint
politikai eszmerendszer – bármilyen furcsának is hangzik – alternatívát
kínál az ateistáknak is, hiszen a gazdasági-társadalmi-politikai rendszer
egészére nézve tesz megállapításokat. Fontos eleme a családtámogatás, a
segély helyett munka elve, az adócsökkentés, a felelős állam és a nemzetek
együttműködésének gondolata. Ezek mögött pedig Magyarországon
nyolcvanszázalékos a társadalmi támogatottság, miközben az aktív
templomjárók aránya húsz százalék. Azt kellene tehát belátni, hogy a
keresztény civilizációs alapokból olyan politika következik, amely a
közmegelégedést tudja szolgálni. Éppen ezért nem támadni, hanem támogatni
kellene ezeket az alapokat.*

*– Nemrég egy új folyóirat, a Hungarian Conservative elindulását
jelentették be a készítők
<https://magyarnemzet.hu/belfold/uj-magyar-konzervativ-folyoirat-a-nemzetkozi-mediapiacon-9663038/>,
amelyet ön is méltatott. Miért fontos, hogy egy ilyen lap a nemzetközi
színtéren is elinduljon?*

– *Nagyon örülök a szerkesztők és az alapítók döntésének, hiszen jelen
pillanatban az európai jobboldal újraszervezésének korát éljük. Így nekünk
minden olyan kezdeményezés fontos, amely nemzetközi konzervatív,
kereszténydemokrata kapcsolatokat hoz létre és erősít meg az intellektuális
világban. Az is látszik, hogy a nyugati világ jobboldali gondolkodói
számára Magyarország jobboldali politikája kifejezetten vonzó és
érdeklődésre számot tartó. Ahhoz, hogy ennek a receptjét mi, magyarok
elmondhassuk nekik, minél több ilyen jellegű angol nyelvű kommunikációs
csatornára van szükség.*

*– Így nagyobb teret kaphat a közép-európai konzervativizmus?*

– Meggyőződésem! Nagyon sokáig az angolszász konzervativizmus hatott
termékenyítően a világ többi részén, de* olyan időszakot élünk, amikor a
nyugati civilizáció is védekező alapállásra kényszerül. Ebben a helyzetben
a közép-európai konzervatív gondolat – melynek intellektuális alapja a
védekezés – megtermékenyítő szerepet tölthet be az egész nyugati
civilizációban. *Sokáig hátrány volt, de *most ez olyan versenyelőny
nekünk, amit ki kell használni.*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_-3690772797891555650_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210421/03cf7070/attachment.html>