[Grem] interjú Orbán Balázs államtitkárral ellenzék, sajtószabadság, Facebook-cenzúra, közép-európai konzervativizmus

[csakany]

Kedves Mindenki!
A járvány tájékoztatásával kapcsolatban javaslom tanulmányozni a következő 
oldalon található adatokat és grafikonokat:
https://ourworldindata.org/covid-deaths.
Ezt nem az ellenzék írta...
Sziasztok          Rita


On Wed, 21 Apr 2021, Emoke Greschik wrote:

>              Képes a közmegelégedést szolgálni a keresztény alapokra építő politika
> 
> https://magyarnemzet.hu/belfold/kepes-a-kozmegelegedest-szolgalni-a-kereszteny-alapokra-epito-p
> olitika-9679208/
> 
> Hertelendy Gábor
> 
> Olyan időszakot élünk, amikor a nyugati civilizáció is védekező alapállásra kényszerül, ebben a
> helyzetben a közép-európai konzervatív gondolat – melynek intellektuális alapja a védekezés –
> megtermékenyítő szerepet tölthet be az egész nyugati civilizációban – mondta a lapunknak adott
> interjúban Orbán Balázs. A miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai
> államtitkára úgy véli, a a baloldali sajtó nem tájékoztatni, hanem politizálni akar.
> 
> – Nemrég a baloldali összefogás egy közös videóban kijelentette: az ellenzék oltáspárti, és
> oltakozásra buzdítja a magyarokat. Mit gondol erről a videóról?
> 
> – Egy világjárvánnyal küzdünk, amely száz év óta először komolyan érinti még a fejlett nyugati
> világot is. Természetesen a napi politikai küzdelmek és a kormányzásról szóló értelmezések
> központi kérdése minden országban a védekezés. Értékelni kell az egészségügyi és a gazdasági
> védekezés stratégiáját, az állam veszélyhelyzeti működését, miközben komoly beszerzési verseny
> zajlik a világon, amelynek geo- és külpolitikai dimenziója a jelentős. Olyat azonban, hogy ebben
> a helyzetben egy adott ország ellenzéke szisztematikusan, minden egyes járványkezelési
> kulcsponton összehangolt politikai támadást intéz a kormány ellen, s nem támogatja, hanem
> ellehetetleníteni próbálja a védekezést, még nem láttam. Pedig folyamatosan tanulmányozzuk a
> többi országban zajló folyamatokat is. A baloldal valótlanságokat állított a rendkívüli jogrend
> bevezetéséről, a védekezés első hullámával kapcsolatos intézkedésekről, az eszközbeszerzésekről,
> a nyitás és a zárás kérdéséről, most pedig az életmentő oltásról. Ez utóbbival túl messzire
> mentek! Hiába próbálják eltüntetni a nyomokat, s újracsomagolni a mondanivalót, a parlamenti
> felszólalások és a tévés szereplések, a keleti vakcinák ellen indított petíciók és nyilatkozatok
> az internet korában fennmaradnak. Elképesztő, hogy ebben a nehéz helyzetben valakik a politikai
> pecsenyéjük sütögetésével vannak elfoglalva! Nem parizer, hanem politikai pecsenye, ezt kínálja
> a baloldal.
> 
> – Ugyanakkor egyre több baloldali politikus beadatja magának a kínai vagy az orosz vakcinát.
> Számít arra, hogy nyilvánosan is visszavonják az oltásellenes hergeléseket?
> 
> – Bár így lenne, de sajnos egyelőre ebből semmi sem látszik! Amint van valamilyen félreértett
> nyilatkozat, rosszindulatú tudósítás, újult erővel indul újra az oltásellenes kampány a
> baloldalon, miközben ez emberéletekben mérhető kárt okoz. A vírus nem fideszes vagy ellenzéki,
> nem válogat, s a legnagyobb veszélyben éppen a baloldal szavazói vannak: a jobboldali szavazók
> azt se hiszik el a gyurcsányi baloldalnak, amit kérdeznek, de a baloldali szavazókat
> eredményesen bizonytalaníthatják el. Miközben saját maguk mind megkapták a vakcinát, sokszor
> éppen azt, ami ellen kampányoltak korábban. Ahogy Antall József mondta egykor: ez a „politikai
> mikiegerek” tempója.
> 
> [IMAGE]A miniszterhelyettes úgy véli, a szólásszabadságért minden korban újra és újra meg kell
> küzdeni
> 
> – A baloldali sajtóorgánumok közös közleményükben a járvány alatti kórházi munka bemutatását
> szorgalmazzák. Miért jelenthet ez problémát?
> 
> – A kórházakban gyógyítani kell, nem pedig fényképezni. Az viszont fontos, hogy valós képet
> kapjunk a betegség komoly következményeiről. Létezik arany középút, amely nem zavarja az
> egyébként megfeszítetten dolgozó egészségügyi dolgozók munkáját, és nem ad alkalmat arra, hogy
> egyesek újra hamis képet közöljenek, ahogy az korábban megtörtént.
> 
> – Nem tartja álságosnak, hogy miközben felelős tájékoztatásra hivatkoznak, tavaly óta mégis
> sokszor alaptalan, hisztérikus cikkeket közöltek a járványról?
> 
> – Abszolút annak tartom. Az ismétlés nem változtatja a hazugságot igazsággá. Éppen egy éve
> folytatunk szélmalomharcot a baloldali sajtóval. Sokszor érzem, hogy az a karakter, amely a
> korábbi szeriőz sajtót jellemezte, teljesen kiveszett mára: nem tájékoztatni akarnak, hanem
> politizálni. Pont úgy, ahogy a CNN egyik vezetője a kiszivárgott videón ezt amerikai
> kontextusban el is ismerte. Nekem is volt hasonló élményem tavaly márciusban. Amikor a
> járványhelyzet elején írtam egy cikket az Indexre a rendkívüli jogrend bevezetésének jogi
> hátteréről, továbbá arról, hogy mi várható, akkor lehozták ugyan az írást, de másnap pikírt
> véleménycikkben kürtölték világgá, hogy „tettek egy gesztust a kormánynak”, s majd meglátják,
> hogy mi lesz. Hol élünk? Járvány idején nem az emberek tájékoztatása lenne a legfontosabb?
> Tegyenek oda egy másik megszólalót, ha nem tetszik, hogy csak a kormány álláspontja jelenik meg,
> de azt gondolni, hogy ez egy „gesztus”, félreértés. Ez így nem tájékoztatás, hanem egy veszélyes
> komplexus.
> 
> – Ön szerint mi a sajtó feladata? Beszélhetünk ma sajtószabadságról hazánkban?
> 
> – Egy világjárványban a legfontosabb az emberek hiteles tájékoztatása. Amikor egy médium
> különböző álhíreknek ül fel, politikai hisztériakeltéshez asszisztál, az bizony szerkesztői
> felelősség. A sajtótermékek persze szabadon kritizálhatják a járványkezelést, de fokozott a
> felelősség ebben a helyzetben, mert a valóságot nem lehet a kedvük szerint ferdíteni. A magyar
> nyilvánosság nemzetközi összevetésben is polarizált. Ez persze sokak ízlésének nem tetszik, de
> én örülök ennek, mert így mindenki megtalálhatja a számára fontos hangokat, kellő súllyal.
> Sajnos tőlünk nyugatra és keletre nem ez a helyzet, számunkra viszont az ezért való küzdelem
> jelenti a sajtószabadságot.
> 
> – Beszéljünk a szólás- és véleményszabadságról is: a Facebook politikai tartalmakat korlátozna,
> amelyekbe a kormányzati tájékoztatás is beletartozik. Szólásszabadság előtti vagy utáni
> korszakot reprezentál ez a lépés?
> 
> – A ciklikus történelemszemléletből indulok ki: a szólásszabadságért minden korban újra és újra
> meg kell küzdeni. Egyrészt mindig lesznek olyan erők, amelyek monopolizálni akarják a
> tájékoztatást, és totális hatalomra törnek vele. Másrészt ahogy a technológia fejlődik, új
> platformok keletkeznek, amelyek újabb monopóliumokat hoznak létre. Ha belegondolunk, akkor két
> évszázaddal ezelőtt a nyomtatott sajtó felszabadításáért zajlott a küzdelem, utána ugyanez
> lezajlott a rádió és a televíziózás kapcsán, majd az internet, most pedig a közösségi média lett
> a szólásszabadság kérdésének a legfőbb terepe. A szólásszabadság talaján álló államnak az a
> feladata, hogy a véleményformálási monopóliumhelyzettel esetlegesen visszaélő platformokat
> szabályozott jogi keretek közé szorítsa. Az ezzel összefüggő gondolkodás immár európai szinten
> is elindult. Az uniós egyeztetések zajlanak, Németország és Lengyelország is lépett ez ügyben,
> és mi is folyamatosan vizsgáljuk ezeket az eszközöket.
> 
> – Hol tartanak ezekkel?
> 
> – Bizonyos területeken már most is sikerekről tudok beszámolni. Bár a techóriások adózási
> kérdésekben is megpróbálják kivonni magukat a nemzetállami szuverenitás alól, ezt
> Magyarországnak sikerült megtörnie olyan módon, hogy az minden nemzetközi fórumon kiállta az
> alkotmányosság és a jogszerűség próbáját. A cégek is kénytelenek voltak feladni az ellene
> indított hadjáratot, és teljesítették adófizetési kötelezettségüket – ugyanúgy, ahogy mindenki
> más teszi. Ez bizonyíték arra, hogy egyrészt ők sem állnak a törvények felett, másrészt
> együttműködhetünk velünk. Gyűjtjük azokat a tapasztalatokat, részt veszünk abban az európai
> szintű munkában, amely a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő alapjogot kívánja összebékíteni a
> közösségi médiával. Alapállásunk, hogy az uniós és a magyar jog szerint nem jogsértő tartalmakat
> nem lehet eltávolítani a közösségi médiából, azok ugyanis kivétel nélkül a szólásszabadság
> védelme alatt állnak.
> 
> – Ön szerint hogyan vélekedik az európai baloldal a techcégek szabályozásáról?
> 
> – Úgy látom, hogy a jobboldal Magyarországon és európai szinten is teljes mértékben
> szólásszabadság-párti. A baloldalt inkább a megosztottság jellemzi, mert a politikai tömb egyik
> része a szabad nyilvánosság érdekében ugyanúgy küzd a totális információs hatalom ellen, mint a
> jobboldal. Elvétve itt is találunk olyan képviselőket, akik a klasszikus liberalizmus elvét
> vallják. A baloldal másik fele viszont kifejezetten támogatja ezt a típusú cenzúrát. A
> progresszív liberális, baloldali elit félti a hatalmát, és úgy gondolja, a techcégek szabadon
> engedése kiváló eszköz arra, hogy azok kulturális hatalmán keresztül a véleménymonopóliumát
> megerősítse, a közvélemény befolyásolását fenntartsa. Előbb-utóbb a történelem jó és rossz
> oldala élesen elválik egymástól, és pártállástól függetlenül azok fognak a jó oldalon állni,
> akik hajlandók küzdeni a szólásszabadságért. Ez eddig is így volt, ezután is így lesz.
> 
> – Nyugaton eltűrik a keresztényellenes tartalmakat, és hazánkban is van erre igény, jó példa
> erre a ferencvárosi Black Lives Matter-szobor. Betudhatjuk ezt a kereszténység és a konzervatív
> családeszmény elleni támadásnak?
> 
> – A kettőt szétválasztanám: a BLM-szoborral elsődlegesen az a problémám, hogy ronda. A szépség
> márpedig nem száműzhető a világunkból. A rondaság kultúráját ne hozzuk vissza, pláne ne egy
> köztéri művészeti alkotásnál! Másfelől maga a szobor egy tünet, mert tökéletesen jelzi a
> baloldal intellektuális kiüresedését. A BLM-mozgalom egy konzerv, egy dobozos importtermék.
> Semmi köze a magyar valósághoz és azokhoz a kihívásokhoz, amelyeket a XXI. századi
> Magyarországnak meg kell oldania. A rasszizmus ellen küzdeni kell, de a feketék rendszerszintű
> elnyomása nem magyar, hanem amerikai probléma, mint ahogy az is, hogy a feketék elnyomása ellen
> létrejövő szerveződések hogyan válnak ezen antirasszista köntösbe bújva anarchista,
> szélsőbaloldali, erőszakos csoportosulásokká. Ezzel nekünk nincs dolgunk, a saját társadalmi
> problémáinkra reagáló saját szimbólumrendszert kell felépíteni. Jellemző, hogy a baloldal,
> amelynek ez hagyományosan feladata lenne, ma képtelen erre, helyette ilyen, vizuálisan és
> intellektuálisan gagyi importtermékekkel próbálkozik. Ugyanakkor a keresztényellenességet nem
> érzem benne. Miközben ez ettől függetlenül valós probléma, néhány országban kifejezetten
> egzisztenciális kérdés, ugyanis a világ sok, általam is végigjárt pontján fizikai erőszak
> áldozatai a Krisztus-hívők. Ők az igazi hősök, akik ilyen körülmények között is vállalják a
> hitüket.
> 
> – Mi a helyzet ezzel kapcsolatban Magyarországon?
> 
> – Nálunk addig nem lehet ilyen helyzet, amíg az állam a vallásszabadság pártán áll, viszont
> néhányan lenézik, kifigurázzák a vallásos embereket, és ez véleményem szerint jelentősen
> gyengíti az európai civilizáció kulturális alapjait. Fontos látni, hogy a kereszténydemokrácia
> mint politikai eszmerendszer – bármilyen furcsának is hangzik – alternatívát kínál az
> ateistáknak is, hiszen a gazdasági-társadalmi-politikai rendszer egészére nézve tesz
> megállapításokat. Fontos eleme a családtámogatás, a segély helyett munka elve, az adócsökkentés,
> a felelős állam és a nemzetek együttműködésének gondolata. Ezek mögött pedig Magyarországon
> nyolcvanszázalékos a társadalmi támogatottság, miközben az aktív templomjárók aránya húsz
> százalék. Azt kellene tehát belátni, hogy a keresztény civilizációs alapokból olyan politika
> következik, amely a közmegelégedést tudja szolgálni. Éppen ezért nem támadni, hanem támogatni
> kellene ezeket az alapokat.
> 
> – Nemrég egy új folyóirat, a Hungarian Conservative elindulását jelentették be a készítők,
> amelyet ön is méltatott. Miért fontos, hogy egy ilyen lap a nemzetközi színtéren is elinduljon?
> 
> – Nagyon örülök a szerkesztők és az alapítók döntésének, hiszen jelen pillanatban az európai
> jobboldal újraszervezésének korát éljük. Így nekünk minden olyan kezdeményezés fontos, amely
> nemzetközi konzervatív, kereszténydemokrata kapcsolatokat hoz létre és erősít meg az
> intellektuális világban. Az is látszik, hogy a nyugati világ jobboldali gondolkodói számára
> Magyarország jobboldali politikája kifejezetten vonzó és érdeklődésre számot tartó. Ahhoz, hogy
> ennek a receptjét mi, magyarok elmondhassuk nekik, minél több ilyen jellegű angol nyelvű
> kommunikációs csatornára van szükség.
> 
> – Így nagyobb teret kaphat a közép-európai konzervativizmus?
> 
> – Meggyőződésem! Nagyon sokáig az angolszász konzervativizmus hatott termékenyítően a világ
> többi részén, de olyan időszakot élünk, amikor a nyugati civilizáció is védekező alapállásra
> kényszerül. Ebben a helyzetben a közép-európai konzervatív gondolat – melynek intellektuális
> alapja a védekezés – megtermékenyítő szerepet tölthet be az egész nyugati civilizációban. Sokáig
> hátrány volt, de most ez olyan versenyelőny nekünk, amit ki kell használni.
> 
> 
> [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
> 
>