[Grem] Fekete-Győr A. Kína-szindrómája / Kötter Tamás
Sziklay Levente
lsziklay at freemail.hu
2021. Ápr. 15., Cs, 21:51:28 CEST
Teljesen igazad van... És nem arról van szó, hogy megengedjük nekik, hogy csináljatok egy egyetemet itt, ezek a szabályok egy demokratikus országban, és ha megéri nektek, akkor rajta,HANEM 500 MILLIÁRD FT-ba fog kerülni a magyar embereknek. Ugyanis a magyar állam felvesz hitelt a kínai államtól, majd ezen a pénzen KÍNAI CÉGEK FELÉPÍTIK AZ EGYETEMET, KÍNAI MIGRÁNS MUNKÁSOKKAL, majd a magyar államnak ezt vissza kell fizetni a PÉNZT a kínai államnak.... Üdv L.
csakany <csakany at cs.bme.hu> írta:
>Keves Mindenki!
>Nem Piszkos Fredre, hanem az előző cikkre (Gyurcsányról) szeretnék
>reagálni, de azt már kitöröltem.
>Küldöldi hallgatók már a szocializmusban is tanultak magyar egyetemeken,
>azóta is folyamatosan. Ez az egyetemeknek bevételt és kapcsolatépítést is
>jelentett. Egy egyetem idehívása ehhez képest minőségi különbség, és sokan
>attól tartanak, hogy pont ellenkező hatást fog elérni (azaz elszívja a
>hallgatókat ahelyett, hogy idehozná őket).
>Sziasztok Rita
>U.i. A külföldi hallgatók száma egyébként pont az Orbán kormány(ok) alatt
>nőtt meg, az új ösztöndíjprogramnak köszönhetően. Túlnyomó többségük
>muzulmán országból származik különben.
>
>
>On Thu, 15 Apr 2021, KEA wrote:
>
>>> Fegyőréknél és a Momentumnál pedig a magyar kormány szerintem messze
>>> demokratikusabb
>>> szellemű. *Arról írtam, hogy az ilyen primitív cikk leginkább annak
>>> használ, akit támad
>>> (Piszkos Fred effektus)*
>>
>> Akkor lássuk Howard professzor hivatkozott esettanulmányából a vonatkzó
>> részleteket:
>>
>> * * *
>>
>> - Ez az ember le akart ütni ólmosbottal!
>>
>> Az ivóban tartózkodók (igen sokan elmentek, amikor a herceget belökték a Nagy
>> Bivalyhoz)
>> vigyorogtak.
>>
>> - Azt akartam, hogy megnézzétek, mielőtt szétlapítom!
>>
>> - Azt mondta, hogy ismer téged... - jegyezte meg a kocsmáros.
>>
>> A Nagy Bivaly megfogta a herceg nyakát.
>>
>> - Majd mondd a halaknak is...
>>
>> - Én a Piszkos Fredhez jöttem...! - kiáltotta kétségbeesetten, mert érezte,
>> hogy a nagy marok
>> egyetlen szorítására vége lesz.
>>
>> Nagy Bivaly szomorú, kegyetlen szemei egy pillanatnyi szünetet jeleztek.
>>
>> - Mi?... Te ismered... Fredet?...
>>
>> - Csak úgy, ahogy téged - jegyezte meg a vendéglős.
>>
>> - Ez tévedés - mondta valaki, aki most lépett be a helyiségbe, de nem vették
>> észre. - A kölyök
>> csakugyan jól ismer, és ne merd megölni, Bivaly!
>>
>> Piszkos Fred állt az ajtóban.
>>
>> A herceg agyában tótágast állt minden. Gyermekkori barátai letagadják, hogy
>> ismerik. Piszkos
>> Fred, akit sohasem látott, kijelenti, hogy jó ismerősök.
>>
>> De a Nagy Bivaly keze egy hajszálnyit sem engedett a szorításból. Úgy nézett
>> Piszkos Fredre,
>> hogy néhány gyengébb idegzetű rablógyilkos megborzadt. Zöldesfényű,
>> vérszomjas gyűlölet izzott a
>> tekintetében.
>>
>> * * *
>>
>> A Nagy Bivaly szorította a herceg nyakát.
>>
>> - A fiút nem ölheted meg - mondta Fred.
>>
>> - Úgy. És miért?
>>
>> - Mert én ölöm meg! És aki ebben megakadályoz, az mehet a fiú után.
>>
>> A mesztic óriás bambán nézett egy másodpercig.
>>
>> - Ez a gazember a Honolulu-Staron utazott - kezdte vészjósló arccal a
>> kapitány. - Tudta, hogy
>> egy ládában voltam a hajófenékben, és mielőtt kikötött a hajó, ez a kölyök
>> felfordította a
>> bőröndöt, és rátett egy csomó nehéz poggyászt.
>>
>> - Kérem ez tévedés... - mondta a herceg - fogalmam sem volt róla, hogy ön is
>> a hajón van, Mr.
>> Piszkos.
>>
>> - Hazudsz! Te voltál! Éjfélig feküdtem a fedelére borított bőröndben!...
>> Majdnem megfulladtam!...
>>
>> - Ha-ha-ha...
>>
>> A Nagy Bivaly felkacagott, és amikor Piszkos Fred nagy léptekkel megindult,
>> hogy jogos áldozatát
>> követelje, eléje állt.
>>
>> - Ez a fiú mától kezdve a barátom! Értetted?
>>
>> - A fiút én megölöm!
>>
>> Feszült várakozás.
>>
>> - Verekedni akarsz?
>>
>> - Végezni akarok veled! Ez a suhanc, aki bolondot csinált belőled, tetszik
>> nekem! Jaj annak, aki
>> hozzányúl...
>>
>> A kapitány lassan át- meg áthúzta csúf kecskekörmeit a szakállán. Arca ezer
>> ráncba vonult egy
>> gúnyos vigyor köré:
>>
>> - Itt mindenki fél tőled, mert nem tudják, hogy buta vagy. Olyan buta, hogy
>> az erőd sem számít.
>> De én elbánok veled Bivaly! Tudhatod!
>>
>> A toprongyos, szakállas, kissé öreg Piszkos Fred úgy beszélt Szingapur
>> rémével, mintha egy
>> jámbor kecskegidát szánna, mert ostobán a sínekre tévedt. Mi volt az, ami
>> mégis visszatartotta
>> ezt a kolosszust, hogy szétlapítsa egyetlen csapással a gondozatlan, ősz
>> kapitányt? Talán a
>> szennyes kezek egyike, a bal, amelyet hanyagul a nadrágzsebébe süllyesztett,
>> miközben jobbjával
>> a szakállát cirógatta.
>>
>> Az a bal kéz egy kést vagy pisztolyt szorongat, és Piszkos Fred nem szokott
>> habozni.
>>
>> - A fiút nem bántod, vén fecsegő bolond.
>>
>> - A fiúval végzek, te élő marhakonzerv!
>>
>> "Csak tudná az ember, hogy mit szorongat ott, ahol az ököl formája
>> kidudorodik a zsebében" -
>> gondolta a Nagy Bivaly, és fújt dühében.
>>
>> - A fiú sehová nem megy nélkülem.
>>
>> - Az nagyon okos lesz - vetette közbe Tulipán, és bekötött fejéhez nyúlt. Az
>> igazi Trebitsch is
>> helyeslően bólogatott egy nedves rongy alól, amelyet feldagadt arcára
>> borított.
>>
>> - A Vadsuhanc megérdemelne egy kis "hideget" - mondta a vendéglős -, leütötte
>> a Tulipánt,
>> összetörte Buzgó Mócsingot, rátámadt a Nagy Bivalyra, és kikezdett veled is,
>> kapitány.
>>
>> - Csakugyan szorgalmas fiú - jegyezte meg Piszkos Fred összehúzott fél
>> szemmel. - Azért mégis
>> végzek vele.
>>
>> A Nagy Bivaly szinte rávetette már magát, de Piszkos Fred zsebében még jobban
>> kipúposodott az a
>> kés vagy valami, ahogy megszorította.
>>
>> A Nagy Bivaly kihúzta magát.
>>
>> - Nekem ez a fiú tetszik! - mondta végül is határozottan. - Nemcsak azért,
>> mert kicsúfolt egy
>> vén bolondot, hanem azért is, mert nem ijedt meg itt senkitől... Vadsuhanc! A
>> barátom vagy! Menj
>> a szobámba! Ezentúl együtt lakunk, és senki sem fog bántani!
>>
>> Általános megdöbbenést idézett elő a kijelentés. Az embergyűlölő Nagy Bivaly
>> lakótársat vesz
>> magához? Egy kölyköt?
>>
>> - Csak fecsegj. Minél többet beszélsz, annál nevetségesebbé teszed magad,
>> mert a fiúval végzek -
>> dörmögte Piszkos Fred, és leült a földre. Miután a Nagy Bivaly elment
>> őfelségével, a kapitány
>> még mindenfélét morgott magában halkan, azután a vendéglőshöz fordult:
>>
>> - Egy átkozott detektív elkobozta a kikötőben a revolveremet, de ami
>> rosszabb: a késemet is.
>> Kinek van egy bicskája?
>>
>> És előhúzta bal kezét a zsebéből, a kidudorodó valamivel.
>>
>> Egy alma volt nála mindössze.
>>
>> * * *
>>
>> - Mikor szabadítottad meg az én kezeimből a Vadsu... őfelségét?!
>>
>> - Amikor meg akartad fojtani. Éppen akkor érkeztem a Négy Bölcs Sintérhez.
>> Azt mondtam, hogy
>> őfelsége nevetségessé tett és gyűlölöm, erre azonnal védelmedbe vetted, és
>> ezt akartam... Azért
>> ne fejeztesse le kétszer, felség. Elég lesz egyszer is. Nekem van szívem.
>>
>> - Azt akarja mondani... - kérdezte a herceg - hogy az én érdekemben tette?
>>
>> - Ezt a politikát űztem végig. Amikor elvitték önt megölni, én addig örültem,
>> amíg
>> visszahozatták, csak azért, hogy én megpukkadjak a méregtől. Azután elkezdtem
>> a Vöröskarmot
>> szeretni, és addig szerettem, amíg elhidegült tőle mindenki, és fellázadtak
>> ellene. Mert az én
>> szeretetem öl, butít és nyomorba dönt.
>>
>> - Gratulálok - kiáltotta nevetve a király. - Zseniális munka volt. De miért
>> állt az én oldalamra?
>>
>> - Mert tudtam, hogy Bob Warins meghalt.
>>
>> - Mit mond?!... Mikor halt meg?
>>
>> - Amikor leszúrtam.
>>
>>
>> --
>>
>> Üdvrivalgással:
>> KEA.
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>Keves Mindenki!
>Nem Piszkos Fredre, hanem az előző cikkre (Gyurcsányról) szeretnék
>reagálni, de azt már kitöröltem.
>Küldöldi hallgatók már a szocializmusban is tanultak magyar egyetemeken,
>azóta is folyamatosan. Ez az egyetemeknek bevételt és kapcsolatépítést is
>jelentett. Egy egyetem idehívása ehhez képest minőségi különbség, és sokan
>attól tartanak, hogy pont ellenkező hatást fog elérni (azaz elszívja a
>hallgatókat ahelyett, hogy idehozná őket).
>Sziasztok Rita
>U.i. A külföldi hallgatók száma egyébként pont az Orbán kormány(ok) alatt
>nőtt meg, az új ösztöndíjprogramnak köszönhetően. Túlnyomó többségük
>muzulmán országból származik különben.
>
>
>On Thu, 15 Apr 2021, KEA wrote:
>
>>> Fegyőréknél és a Momentumnál pedig a magyar kormány szerintem messze
>>> demokratikusabb
>>> szellemű. *Arról írtam, hogy az ilyen primitív cikk leginkább annak
>>> használ, akit támad
>>> (Piszkos Fred effektus)*
>>
>> Akkor lássuk Howard professzor hivatkozott esettanulmányából a vonatkzó
>> részleteket:
>>
>> * * *
>>
>> - Ez az ember le akart ütni ólmosbottal!
>>
>> Az ivóban tartózkodók (igen sokan elmentek, amikor a herceget belökték a Nagy
>> Bivalyhoz)
>> vigyorogtak.
>>
>> - Azt akartam, hogy megnézzétek, mielőtt szétlapítom!
>>
>> - Azt mondta, hogy ismer téged... - jegyezte meg a kocsmáros.
>>
>> A Nagy Bivaly megfogta a herceg nyakát.
>>
>> - Majd mondd a halaknak is...
>>
>> - Én a Piszkos Fredhez jöttem...! - kiáltotta kétségbeesetten, mert érezte,
>> hogy a nagy marok
>> egyetlen szorítására vége lesz.
>>
>> Nagy Bivaly szomorú, kegyetlen szemei egy pillanatnyi szünetet jeleztek.
>>
>> - Mi?... Te ismered... Fredet?...
>>
>> - Csak úgy, ahogy téged - jegyezte meg a vendéglős.
>>
>> - Ez tévedés - mondta valaki, aki most lépett be a helyiségbe, de nem vették
>> észre. - A kölyök
>> csakugyan jól ismer, és ne merd megölni, Bivaly!
>>
>> Piszkos Fred állt az ajtóban.
>>
>> A herceg agyában tótágast állt minden. Gyermekkori barátai letagadják, hogy
>> ismerik. Piszkos
>> Fred, akit sohasem látott, kijelenti, hogy jó ismerősök.
>>
>> De a Nagy Bivaly keze egy hajszálnyit sem engedett a szorításból. Úgy nézett
>> Piszkos Fredre,
>> hogy néhány gyengébb idegzetű rablógyilkos megborzadt. Zöldesfényű,
>> vérszomjas gyűlölet izzott a
>> tekintetében.
>>
>> * * *
>>
>> A Nagy Bivaly szorította a herceg nyakát.
>>
>> - A fiút nem ölheted meg - mondta Fred.
>>
>> - Úgy. És miért?
>>
>> - Mert én ölöm meg! És aki ebben megakadályoz, az mehet a fiú után.
>>
>> A mesztic óriás bambán nézett egy másodpercig.
>>
>> - Ez a gazember a Honolulu-Staron utazott - kezdte vészjósló arccal a
>> kapitány. - Tudta, hogy
>> egy ládában voltam a hajófenékben, és mielőtt kikötött a hajó, ez a kölyök
>> felfordította a
>> bőröndöt, és rátett egy csomó nehéz poggyászt.
>>
>> - Kérem ez tévedés... - mondta a herceg - fogalmam sem volt róla, hogy ön is
>> a hajón van, Mr.
>> Piszkos.
>>
>> - Hazudsz! Te voltál! Éjfélig feküdtem a fedelére borított bőröndben!...
>> Majdnem megfulladtam!...
>>
>> - Ha-ha-ha...
>>
>> A Nagy Bivaly felkacagott, és amikor Piszkos Fred nagy léptekkel megindult,
>> hogy jogos áldozatát
>> követelje, eléje állt.
>>
>> - Ez a fiú mától kezdve a barátom! Értetted?
>>
>> - A fiút én megölöm!
>>
>> Feszült várakozás.
>>
>> - Verekedni akarsz?
>>
>> - Végezni akarok veled! Ez a suhanc, aki bolondot csinált belőled, tetszik
>> nekem! Jaj annak, aki
>> hozzányúl...
>>
>> A kapitány lassan át- meg áthúzta csúf kecskekörmeit a szakállán. Arca ezer
>> ráncba vonult egy
>> gúnyos vigyor köré:
>>
>> - Itt mindenki fél tőled, mert nem tudják, hogy buta vagy. Olyan buta, hogy
>> az erőd sem számít.
>> De én elbánok veled Bivaly! Tudhatod!
>>
>> A toprongyos, szakállas, kissé öreg Piszkos Fred úgy beszélt Szingapur
>> rémével, mintha egy
>> jámbor kecskegidát szánna, mert ostobán a sínekre tévedt. Mi volt az, ami
>> mégis visszatartotta
>> ezt a kolosszust, hogy szétlapítsa egyetlen csapással a gondozatlan, ősz
>> kapitányt? Talán a
>> szennyes kezek egyike, a bal, amelyet hanyagul a nadrágzsebébe süllyesztett,
>> miközben jobbjával
>> a szakállát cirógatta.
>>
>> Az a bal kéz egy kést vagy pisztolyt szorongat, és Piszkos Fred nem szokott
>> habozni.
>>
>> - A fiút nem bántod, vén fecsegő bolond.
>>
>> - A fiúval végzek, te élő marhakonzerv!
>>
>> "Csak tudná az ember, hogy mit szorongat ott, ahol az ököl formája
>> kidudorodik a zsebében" -
>> gondolta a Nagy Bivaly, és fújt dühében.
>>
>> - A fiú sehová nem megy nélkülem.
>>
>> - Az nagyon okos lesz - vetette közbe Tulipán, és bekötött fejéhez nyúlt. Az
>> igazi Trebitsch is
>> helyeslően bólogatott egy nedves rongy alól, amelyet feldagadt arcára
>> borított.
>>
>> - A Vadsuhanc megérdemelne egy kis "hideget" - mondta a vendéglős -, leütötte
>> a Tulipánt,
>> összetörte Buzgó Mócsingot, rátámadt a Nagy Bivalyra, és kikezdett veled is,
>> kapitány.
>>
>> - Csakugyan szorgalmas fiú - jegyezte meg Piszkos Fred összehúzott fél
>> szemmel. - Azért mégis
>> végzek vele.
>>
>> A Nagy Bivaly szinte rávetette már magát, de Piszkos Fred zsebében még jobban
>> kipúposodott az a
>> kés vagy valami, ahogy megszorította.
>>
>> A Nagy Bivaly kihúzta magát.
>>
>> - Nekem ez a fiú tetszik! - mondta végül is határozottan. - Nemcsak azért,
>> mert kicsúfolt egy
>> vén bolondot, hanem azért is, mert nem ijedt meg itt senkitől... Vadsuhanc! A
>> barátom vagy! Menj
>> a szobámba! Ezentúl együtt lakunk, és senki sem fog bántani!
>>
>> Általános megdöbbenést idézett elő a kijelentés. Az embergyűlölő Nagy Bivaly
>> lakótársat vesz
>> magához? Egy kölyköt?
>>
>> - Csak fecsegj. Minél többet beszélsz, annál nevetségesebbé teszed magad,
>> mert a fiúval végzek -
>> dörmögte Piszkos Fred, és leült a földre. Miután a Nagy Bivaly elment
>> őfelségével, a kapitány
>> még mindenfélét morgott magában halkan, azután a vendéglőshöz fordult:
>>
>> - Egy átkozott detektív elkobozta a kikötőben a revolveremet, de ami
>> rosszabb: a késemet is.
>> Kinek van egy bicskája?
>>
>> És előhúzta bal kezét a zsebéből, a kidudorodó valamivel.
>>
>> Egy alma volt nála mindössze.
>>
>> * * *
>>
>> - Mikor szabadítottad meg az én kezeimből a Vadsu... őfelségét?!
>>
>> - Amikor meg akartad fojtani. Éppen akkor érkeztem a Négy Bölcs Sintérhez.
>> Azt mondtam, hogy
>> őfelsége nevetségessé tett és gyűlölöm, erre azonnal védelmedbe vetted, és
>> ezt akartam... Azért
>> ne fejeztesse le kétszer, felség. Elég lesz egyszer is. Nekem van szívem.
>>
>> - Azt akarja mondani... - kérdezte a herceg - hogy az én érdekemben tette?
>>
>> - Ezt a politikát űztem végig. Amikor elvitték önt megölni, én addig örültem,
>> amíg
>> visszahozatták, csak azért, hogy én megpukkadjak a méregtől. Azután elkezdtem
>> a Vöröskarmot
>> szeretni, és addig szerettem, amíg elhidegült tőle mindenki, és fellázadtak
>> ellene. Mert az én
>> szeretetem öl, butít és nyomorba dönt.
>>
>> - Gratulálok - kiáltotta nevetve a király. - Zseniális munka volt. De miért
>> állt az én oldalamra?
>>
>> - Mert tudtam, hogy Bob Warins meghalt.
>>
>> - Mit mond?!... Mikor halt meg?
>>
>> - Amikor leszúrtam.
>>
>>
>> --
>>
>> Üdvrivalgással:
>> KEA.
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210415/057c675f/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról