<div><div>Teljesen igazad van...</div><div> </div><div>És nem arról van szó, hogy megengedjük nekik, hogy csináljatok egy egyetemet itt, ezek a szabályok egy demokratikus országban, és ha megéri nektek, akkor rajta,</div><div>HANEM 500 MILLIÁRD FT-ba fog kerülni a magyar embereknek. Ugyanis a magyar állam felvesz hitelt a kínai államtól, majd ezen a pénzen KÍNAI CÉGEK FELÉPÍTIK AZ EGYETEMET, KÍNAI MIGRÁNS MUNKÁSOKKAL, majd a magyar államnak ezt vissza kell fizetni a PÉNZT a kínai államnak....</div><div> </div><div>Üdv</div><div> </div><div>L.</div><div><br />csakany <csakany@cs.bme.hu> írta:<blockquote style="border-left:3px solid lightGray;padding-left:3px;">Keves Mindenki!<br />Nem Piszkos Fredre, hanem az előző cikkre (Gyurcsányról) szeretnék <br />reagálni, de azt már kitöröltem.<br />Küldöldi hallgatók már a szocializmusban is tanultak magyar egyetemeken, <br />azóta is folyamatosan. Ez az egyetemeknek bevételt és kapcsolatépítést is <br />jelentett. Egy egyetem idehívása ehhez képest minőségi különbség, és sokan <br />attól tartanak, hogy pont ellenkező hatást fog elérni (azaz elszívja a <br />hallgatókat ahelyett, hogy idehozná őket). <br />Sziasztok         Rita<br />U.i. A külföldi hallgatók száma egyébként pont az Orbán kormány(ok) alatt <br />nőtt meg, az új ösztöndíjprogramnak köszönhetően. Túlnyomó többségük <br />muzulmán országból származik különben.<br /><br /><br />On Thu, 15 Apr 2021, KEA wrote:<br /><br />>> Fegyőréknél és a Momentumnál pedig a magyar kormány szerintem messze <br />>> demokratikusabb<br />>> szellemű. *Arról írtam, hogy az ilyen primitív cikk leginkább annak <br />>> használ, akit támad<br />>> (Piszkos Fred effektus)*<br />><br />> Akkor lássuk Howard professzor hivatkozott esettanulmányából a vonatkzó <br />> részleteket:<br />><br />> * * *<br />><br />> - Ez az ember le akart ütni ólmosbottal!<br />><br />> Az ivóban tartózkodók (igen sokan elmentek, amikor a herceget belökték a Nagy <br />> Bivalyhoz)<br />> vigyorogtak.<br />><br />> - Azt akartam, hogy megnézzétek, mielőtt szétlapítom!<br />><br />> - Azt mondta, hogy ismer téged... - jegyezte meg a kocsmáros.<br />><br />> A Nagy Bivaly megfogta a herceg nyakát.<br />><br />> - Majd mondd a halaknak is...<br />><br />> - Én a Piszkos Fredhez jöttem...! - kiáltotta kétségbeesetten, mert érezte, <br />> hogy a nagy marok<br />> egyetlen szorítására vége lesz.<br />><br />> Nagy Bivaly szomorú, kegyetlen szemei egy pillanatnyi szünetet jeleztek.<br />><br />> - Mi?... Te ismered... Fredet?...<br />><br />> - Csak úgy, ahogy téged - jegyezte meg a vendéglős.<br />><br />> - Ez tévedés - mondta valaki, aki most lépett be a helyiségbe, de nem vették <br />> észre. - A kölyök<br />> csakugyan jól ismer, és ne merd megölni, Bivaly!<br />><br />> Piszkos Fred állt az ajtóban.<br />><br />> A herceg agyában tótágast állt minden. Gyermekkori barátai letagadják, hogy <br />> ismerik. Piszkos<br />> Fred, akit sohasem látott, kijelenti, hogy jó ismerősök.<br />><br />> De a Nagy Bivaly keze egy hajszálnyit sem engedett a szorításból. Úgy nézett <br />> Piszkos Fredre,<br />> hogy néhány gyengébb idegzetű rablógyilkos megborzadt. Zöldesfényű, <br />> vérszomjas gyűlölet izzott a<br />> tekintetében.<br />><br />> * * *<br />><br />> A Nagy Bivaly szorította a herceg nyakát.<br />><br />> - A fiút nem ölheted meg - mondta Fred.<br />><br />> - Úgy. És miért?<br />><br />> - Mert én ölöm meg! És aki ebben megakadályoz, az mehet a fiú után.<br />><br />> A mesztic óriás bambán nézett egy másodpercig.<br />><br />> - Ez a gazember a Honolulu-Staron utazott - kezdte vészjósló arccal a <br />> kapitány. - Tudta, hogy<br />> egy ládában voltam a hajófenékben, és mielőtt kikötött a hajó, ez a kölyök <br />> felfordította a<br />> bőröndöt, és rátett egy csomó nehéz poggyászt.<br />><br />> - Kérem ez tévedés... - mondta a herceg - fogalmam sem volt róla, hogy ön is <br />> a hajón van, Mr.<br />> Piszkos.<br />><br />> - Hazudsz! Te voltál! Éjfélig feküdtem a fedelére borított bőröndben!... <br />> Majdnem megfulladtam!...<br />><br />> - Ha-ha-ha...<br />><br />> A Nagy Bivaly felkacagott, és amikor Piszkos Fred nagy léptekkel megindult, <br />> hogy jogos áldozatát<br />> követelje, eléje állt.<br />><br />> - Ez a fiú mától kezdve a barátom! Értetted?<br />><br />> - A fiút én megölöm!<br />><br />> Feszült várakozás.<br />><br />> - Verekedni akarsz?<br />><br />> - Végezni akarok veled! Ez a suhanc, aki bolondot csinált belőled, tetszik <br />> nekem! Jaj annak, aki<br />> hozzányúl...<br />><br />> A kapitány lassan át- meg áthúzta csúf kecskekörmeit a szakállán. Arca ezer <br />> ráncba vonult egy<br />> gúnyos vigyor köré:<br />><br />> - Itt mindenki fél tőled, mert nem tudják, hogy buta vagy. Olyan buta, hogy <br />> az erőd sem számít.<br />> De én elbánok veled Bivaly! Tudhatod!<br />><br />> A toprongyos, szakállas, kissé öreg Piszkos Fred úgy beszélt Szingapur <br />> rémével, mintha egy<br />> jámbor kecskegidát szánna, mert ostobán a sínekre tévedt. Mi volt az, ami <br />> mégis visszatartotta<br />> ezt a kolosszust, hogy szétlapítsa egyetlen csapással a gondozatlan, ősz <br />> kapitányt? Talán a<br />> szennyes kezek egyike, a bal, amelyet hanyagul a nadrágzsebébe süllyesztett, <br />> miközben jobbjával<br />> a szakállát cirógatta.<br />><br />> Az a bal kéz egy kést vagy pisztolyt szorongat, és Piszkos Fred nem szokott <br />> habozni.<br />><br />> - A fiút nem bántod, vén fecsegő bolond.<br />><br />> - A fiúval végzek, te élő marhakonzerv!<br />><br />> "Csak tudná az ember, hogy mit szorongat ott, ahol az ököl formája <br />> kidudorodik a zsebében" -<br />> gondolta a Nagy Bivaly, és fújt dühében.<br />><br />> - A fiú sehová nem megy nélkülem.<br />><br />> - Az nagyon okos lesz - vetette közbe Tulipán, és bekötött fejéhez nyúlt. Az <br />> igazi Trebitsch is<br />> helyeslően bólogatott egy nedves rongy alól, amelyet feldagadt arcára <br />> borított.<br />><br />> - A Vadsuhanc megérdemelne egy kis "hideget" - mondta a vendéglős -, leütötte <br />> a Tulipánt,<br />> összetörte Buzgó Mócsingot, rátámadt a Nagy Bivalyra, és kikezdett veled is, <br />> kapitány.<br />><br />> - Csakugyan szorgalmas fiú - jegyezte meg Piszkos Fred összehúzott fél <br />> szemmel. - Azért mégis<br />> végzek vele.<br />><br />> A Nagy Bivaly szinte rávetette már magát, de Piszkos Fred zsebében még jobban <br />> kipúposodott az a<br />> kés vagy valami, ahogy megszorította.<br />><br />> A Nagy Bivaly kihúzta magát.<br />><br />> - Nekem ez a fiú tetszik! - mondta végül is határozottan. - Nemcsak azért, <br />> mert kicsúfolt egy<br />> vén bolondot, hanem azért is, mert nem ijedt meg itt senkitől... Vadsuhanc! A <br />> barátom vagy! Menj<br />> a szobámba! Ezentúl együtt lakunk, és senki sem fog bántani!<br />><br />> Általános megdöbbenést idézett elő a kijelentés. Az embergyűlölő Nagy Bivaly <br />> lakótársat vesz<br />> magához? Egy kölyköt?<br />><br />> - Csak fecsegj. Minél többet beszélsz, annál nevetségesebbé teszed magad, <br />> mert a fiúval végzek -<br />> dörmögte Piszkos Fred, és leült a földre. Miután a Nagy Bivaly elment <br />> őfelségével, a kapitány<br />> még mindenfélét morgott magában halkan, azután a vendéglőshöz fordult:<br />><br />> - Egy átkozott detektív elkobozta a kikötőben a revolveremet, de ami <br />> rosszabb: a késemet is.<br />> Kinek van egy bicskája?<br />><br />> És előhúzta bal kezét a zsebéből, a kidudorodó valamivel.<br />><br />> Egy alma volt nála mindössze.<br />><br />> * * *<br />><br />> - Mikor szabadítottad meg az én kezeimből a Vadsu... őfelségét?!<br />><br />> - Amikor meg akartad fojtani. Éppen akkor érkeztem a Négy Bölcs Sintérhez. <br />> Azt mondtam, hogy<br />> őfelsége nevetségessé tett és gyűlölöm, erre azonnal védelmedbe vetted, és <br />> ezt akartam... Azért<br />> ne fejeztesse le kétszer, felség. Elég lesz egyszer is. Nekem van szívem.<br />><br />> - Azt akarja mondani... - kérdezte a herceg - hogy az én érdekemben tette?<br />><br />> - Ezt a politikát űztem végig. Amikor elvitték önt megölni, én addig örültem, <br />> amíg<br />> visszahozatták, csak azért, hogy én megpukkadjak a méregtől. Azután elkezdtem <br />> a Vöröskarmot<br />> szeretni, és addig szerettem, amíg elhidegült tőle mindenki, és fellázadtak <br />> ellene. Mert az én<br />> szeretetem öl, butít és nyomorba dönt.<br />><br />> - Gratulálok - kiáltotta nevetve a király. - Zseniális munka volt. De miért <br />> állt az én oldalamra?<br />><br />> - Mert tudtam, hogy Bob Warins meghalt.<br />><br />> - Mit mond?!... Mikor halt meg?<br />><br />> - Amikor leszúrtam.<br />><br />><br />> -- <br />><br />> Üdvrivalgással:<br />> KEA.<br />> _______________________________________________<br />> Grem mailing list<br />> Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br />>Keves Mindenki!<br />Nem Piszkos Fredre, hanem az előző cikkre (Gyurcsányról) szeretnék <br />reagálni, de azt már kitöröltem.<br />Küldöldi hallgatók már a szocializmusban is tanultak magyar egyetemeken, <br />azóta is folyamatosan. Ez az egyetemeknek bevételt és kapcsolatépítést is <br />jelentett. Egy egyetem idehívása ehhez képest minőségi különbség, és sokan <br />attól tartanak, hogy pont ellenkező hatást fog elérni (azaz elszívja a <br />hallgatókat ahelyett, hogy idehozná őket). <br />Sziasztok         Rita<br />U.i. A külföldi hallgatók száma egyébként pont az Orbán kormány(ok) alatt <br />nőtt meg, az új ösztöndíjprogramnak köszönhetően. Túlnyomó többségük <br />muzulmán országból származik különben.<br /><br /><br />On Thu, 15 Apr 2021, KEA wrote:<br /><br />>> Fegyőréknél és a Momentumnál pedig a magyar kormány szerintem messze <br />>> demokratikusabb<br />>> szellemű. *Arról írtam, hogy az ilyen primitív cikk leginkább annak <br />>> használ, akit támad<br />>> (Piszkos Fred effektus)*<br />><br />> Akkor lássuk Howard professzor hivatkozott esettanulmányából a vonatkzó <br />> részleteket:<br />><br />> * * *<br />><br />> - Ez az ember le akart ütni ólmosbottal!<br />><br />> Az ivóban tartózkodók (igen sokan elmentek, amikor a herceget belökték a Nagy <br />> Bivalyhoz)<br />> vigyorogtak.<br />><br />> - Azt akartam, hogy megnézzétek, mielőtt szétlapítom!<br />><br />> - Azt mondta, hogy ismer téged... - jegyezte meg a kocsmáros.<br />><br />> A Nagy Bivaly megfogta a herceg nyakát.<br />><br />> - Majd mondd a halaknak is...<br />><br />> - Én a Piszkos Fredhez jöttem...! - kiáltotta kétségbeesetten, mert érezte, <br />> hogy a nagy marok<br />> egyetlen szorítására vége lesz.<br />><br />> Nagy Bivaly szomorú, kegyetlen szemei egy pillanatnyi szünetet jeleztek.<br />><br />> - Mi?... Te ismered... Fredet?...<br />><br />> - Csak úgy, ahogy téged - jegyezte meg a vendéglős.<br />><br />> - Ez tévedés - mondta valaki, aki most lépett be a helyiségbe, de nem vették <br />> észre. - A kölyök<br />> csakugyan jól ismer, és ne merd megölni, Bivaly!<br />><br />> Piszkos Fred állt az ajtóban.<br />><br />> A herceg agyában tótágast állt minden. Gyermekkori barátai letagadják, hogy <br />> ismerik. Piszkos<br />> Fred, akit sohasem látott, kijelenti, hogy jó ismerősök.<br />><br />> De a Nagy Bivaly keze egy hajszálnyit sem engedett a szorításból. Úgy nézett <br />> Piszkos Fredre,<br />> hogy néhány gyengébb idegzetű rablógyilkos megborzadt. Zöldesfényű, <br />> vérszomjas gyűlölet izzott a<br />> tekintetében.<br />><br />> * * *<br />><br />> A Nagy Bivaly szorította a herceg nyakát.<br />><br />> - A fiút nem ölheted meg - mondta Fred.<br />><br />> - Úgy. És miért?<br />><br />> - Mert én ölöm meg! És aki ebben megakadályoz, az mehet a fiú után.<br />><br />> A mesztic óriás bambán nézett egy másodpercig.<br />><br />> - Ez a gazember a Honolulu-Staron utazott - kezdte vészjósló arccal a <br />> kapitány. - Tudta, hogy<br />> egy ládában voltam a hajófenékben, és mielőtt kikötött a hajó, ez a kölyök <br />> felfordította a<br />> bőröndöt, és rátett egy csomó nehéz poggyászt.<br />><br />> - Kérem ez tévedés... - mondta a herceg - fogalmam sem volt róla, hogy ön is <br />> a hajón van, Mr.<br />> Piszkos.<br />><br />> - Hazudsz! Te voltál! Éjfélig feküdtem a fedelére borított bőröndben!... <br />> Majdnem megfulladtam!...<br />><br />> - Ha-ha-ha...<br />><br />> A Nagy Bivaly felkacagott, és amikor Piszkos Fred nagy léptekkel megindult, <br />> hogy jogos áldozatát<br />> követelje, eléje állt.<br />><br />> - Ez a fiú mától kezdve a barátom! Értetted?<br />><br />> - A fiút én megölöm!<br />><br />> Feszült várakozás.<br />><br />> - Verekedni akarsz?<br />><br />> - Végezni akarok veled! Ez a suhanc, aki bolondot csinált belőled, tetszik <br />> nekem! Jaj annak, aki<br />> hozzányúl...<br />><br />> A kapitány lassan át- meg áthúzta csúf kecskekörmeit a szakállán. Arca ezer <br />> ráncba vonult egy<br />> gúnyos vigyor köré:<br />><br />> - Itt mindenki fél tőled, mert nem tudják, hogy buta vagy. Olyan buta, hogy <br />> az erőd sem számít.<br />> De én elbánok veled Bivaly! Tudhatod!<br />><br />> A toprongyos, szakállas, kissé öreg Piszkos Fred úgy beszélt Szingapur <br />> rémével, mintha egy<br />> jámbor kecskegidát szánna, mert ostobán a sínekre tévedt. Mi volt az, ami <br />> mégis visszatartotta<br />> ezt a kolosszust, hogy szétlapítsa egyetlen csapással a gondozatlan, ősz <br />> kapitányt? Talán a<br />> szennyes kezek egyike, a bal, amelyet hanyagul a nadrágzsebébe süllyesztett, <br />> miközben jobbjával<br />> a szakállát cirógatta.<br />><br />> Az a bal kéz egy kést vagy pisztolyt szorongat, és Piszkos Fred nem szokott <br />> habozni.<br />><br />> - A fiút nem bántod, vén fecsegő bolond.<br />><br />> - A fiúval végzek, te élő marhakonzerv!<br />><br />> "Csak tudná az ember, hogy mit szorongat ott, ahol az ököl formája <br />> kidudorodik a zsebében" -<br />> gondolta a Nagy Bivaly, és fújt dühében.<br />><br />> - A fiú sehová nem megy nélkülem.<br />><br />> - Az nagyon okos lesz - vetette közbe Tulipán, és bekötött fejéhez nyúlt. Az <br />> igazi Trebitsch is<br />> helyeslően bólogatott egy nedves rongy alól, amelyet feldagadt arcára <br />> borított.<br />><br />> - A Vadsuhanc megérdemelne egy kis "hideget" - mondta a vendéglős -, leütötte <br />> a Tulipánt,<br />> összetörte Buzgó Mócsingot, rátámadt a Nagy Bivalyra, és kikezdett veled is, <br />> kapitány.<br />><br />> - Csakugyan szorgalmas fiú - jegyezte meg Piszkos Fred összehúzott fél <br />> szemmel. - Azért mégis<br />> végzek vele.<br />><br />> A Nagy Bivaly szinte rávetette már magát, de Piszkos Fred zsebében még jobban <br />> kipúposodott az a<br />> kés vagy valami, ahogy megszorította.<br />><br />> A Nagy Bivaly kihúzta magát.<br />><br />> - Nekem ez a fiú tetszik! - mondta végül is határozottan. - Nemcsak azért, <br />> mert kicsúfolt egy<br />> vén bolondot, hanem azért is, mert nem ijedt meg itt senkitől... Vadsuhanc! A <br />> barátom vagy! Menj<br />> a szobámba! Ezentúl együtt lakunk, és senki sem fog bántani!<br />><br />> Általános megdöbbenést idézett elő a kijelentés. Az embergyűlölő Nagy Bivaly <br />> lakótársat vesz<br />> magához? Egy kölyköt?<br />><br />> - Csak fecsegj. Minél többet beszélsz, annál nevetségesebbé teszed magad, <br />> mert a fiúval végzek -<br />> dörmögte Piszkos Fred, és leült a földre. Miután a Nagy Bivaly elment <br />> őfelségével, a kapitány<br />> még mindenfélét morgott magában halkan, azután a vendéglőshöz fordult:<br />><br />> - Egy átkozott detektív elkobozta a kikötőben a revolveremet, de ami <br />> rosszabb: a késemet is.<br />> Kinek van egy bicskája?<br />><br />> És előhúzta bal kezét a zsebéből, a kidudorodó valamivel.<br />><br />> Egy alma volt nála mindössze.<br />><br />> * * *<br />><br />> - Mikor szabadítottad meg az én kezeimből a Vadsu... őfelségét?!<br />><br />> - Amikor meg akartad fojtani. Éppen akkor érkeztem a Négy Bölcs Sintérhez. <br />> Azt mondtam, hogy<br />> őfelsége nevetségessé tett és gyűlölöm, erre azonnal védelmedbe vetted, és <br />> ezt akartam... Azért<br />> ne fejeztesse le kétszer, felség. Elég lesz egyszer is. Nekem van szívem.<br />><br />> - Azt akarja mondani... - kérdezte a herceg - hogy az én érdekemben tette?<br />><br />> - Ezt a politikát űztem végig. Amikor elvitték önt megölni, én addig örültem, <br />> amíg<br />> visszahozatták, csak azért, hogy én megpukkadjak a méregtől. Azután elkezdtem <br />> a Vöröskarmot<br />> szeretni, és addig szerettem, amíg elhidegült tőle mindenki, és fellázadtak <br />> ellene. Mert az én<br />> szeretetem öl, butít és nyomorba dönt.<br />><br />> - Gratulálok - kiáltotta nevetve a király. - Zseniális munka volt. De miért <br />> állt az én oldalamra?<br />><br />> - Mert tudtam, hogy Bob Warins meghalt.<br />><br />> - Mit mond?!... Mikor halt meg?<br />><br />> - Amikor leszúrtam.<br />><br />><br />> -- <br />><br />> Üdvrivalgással:<br />> KEA.<br />> _______________________________________________<br />> Grem mailing list<br />> Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br />>_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</blockquote></div></div>