[Grem] Kell-e félnünk az iszlámtól?

[Levente Vihar]

Kedves Listások,
egy forrás:
https://parbeszedhaza.hu/blog/kelle-felnunk-az-iszlamtol-
Részemről - NC.
ÜdvözletteL.

**********************

Kell-e félnünk az iszlámtól?
<https://parbeszedhaza.hu/common/uploads/migrated/images/front_page_image/borito_1.jpg>

Annyi mindentől félünk, félhetünk: helyzetektől, természeti
katasztrófáktól, emberektől – akár önmagunktól is, s keresztényként
használjuk az istenfélelem szót is. Lehet-e a félelem valami jó forrása? A
Szív júniusi száma, amely *A félelemben erő rejlik* alcímet viseli, ennek
ered nyomába. A Valentino Cottini atyával, az Arab és Iszlám Tudományok
Pápai Intézetének elnökével készített interjúból idézünk, amely az iszlám
vallás természetét igyekszik megközelíteni.

*Annyi mindentől félünk, félhetünk: helyzetektől, természeti
katasztrófáktól, emberektől – akár önmagunktól is, s keresztényként
használjuk az istenfélelem szót is. Lehet-e a félelem valami jó forrása? A
Szív júniusi száma, amely A félelemben erő rejlik alcímet viseli, ennek
ered nyomába. A Valentino Cottini atyával, az Arab és Iszlám Tudományok
Pápai Intézetének elnökével készített interjúból idézünk, amely az iszlám
vallás természetét igyekszik megközelíteni.*

/…/

*Az arab kultúra és az iszlám vallás magukban hordozzák az erőszak csíráit?
A népek térítésekor az erőszak is eszköz lehet?*

Itt nagyon fontos elkülöníteni a kultúrát a vallástól. Az arab kultúrában
élő muzulmánok ugyanis csupán az egyötödét teszik ki a világban élő
muzulmán közösségnek. Természetesen az iszlámot alapító könyvekben
találhatunk utalásokat az erőszakra – mint ahogyan a Bibliában is léteznek
erre utaló részek – de a jóság, a béke és az irgalmasság is nyomon
követhető. Ha pedig a vallás erőszakos megnyilvánulásaira gondolunk, akkor
azt hiszem, hogy egyetlen vallás sem mondhatja magát ártatlannak.

Azt azonban mindenképpen el kell ismernünk, hogy egy erőszakos vonal
valóban jelen van az iszlám vallásban már a kezdetek, azaz az alapítása
óta. A valódi probléma azonban nem is ebben keresendő, hanem a szövegek
hermeneutikájának egyéni, szabad értelmezésében. Azt is nagyon fontos
pontosítani, hogy a szunnita iszlám ágának (amelyhez a világ muzulmánjainak
90%-a tartozik) nincs mindenki által elismert tekintélyes vezetője. Más
szavakkal: az iszlám fundamentalisták muzulmán vallásúak, nem csupán azért,
mert annak vallják magukat, hanem azért is, mert valós „ortodox” bázisokra
támaszkodnak – mindezek ellenére azonban nem azonosíthatjuk őket a muzulmán
közösséggel.



*Ön**szerint fontos elkülöníteni a muzulmán vallást a fundamentalizmustól?*

A vallási fundamentalizmus egy olyan jelenség, amely nem csupán az
iszlámban, hanem minden nagy vallásban fellelhető, de nem minden esetben
hordozza az erőszak jegyeit. Az új-fundamentaliznus formái, amelyek az
erőszakra és a terrorra épülnek, a globalizáció időszakában alakultak ki és
terjedtek el a világ különböző pontjain, azzal a lehetetlen elképzeléssel,
hogy megőrizzék identitásuk, a vallási irodalom szelektív értelmezésén
keresztül. A fundamentalizmus mindenképpen egy válságállapot mutatója,
amely annak kifejeződése, hogy egy csoport képtelen a változó kornak
megfelelően újragondolni és megélni saját vallását.

A legkomolyabb fenyegető veszélyt én abban látom, hogy mind a muzulmán,
mind a nyugati média úgy mutatja a wahhabiták, szalafiták és Muszlim
Testvériség csoportosulásait, mint az igazi iszlám vallást. Fontos azonban
tudnunk, hogy ezek az ágak csupán szekták – amelyek az iszlámot használják
szélsőséges nézeteik terjesztésére.

A kialakult helyzetért elsősorban az Öböl-térség országait terheli a
felelősség, akik gazdasági hatalmukat ezen radikális iszlám csoportok
terjesztésére használták.



*Honnan származik és hogyan fejlődött az iszlám radikalizmus?*

Nem tagadhatjuk, hogy egy szélsőséges és az erőszakra támaszkodó vallási
irányzat már a kezdetektől jelen van az iszlámban. A jelenlegi szélsőségek
erre az antik vonalra épülnek, amelyek a 18. században Szaud-Arábiában
jöttek létre, *wahhabiyya* néven lettek ismertek, a 19. század folyamán
tovább fejlődtek, míg meg nem érlelődtek a jelenlegi szintre. Végül pedig
társadalmi, politikai mozgalmakkal vegyültek, gyarmatosításellenes és
nyugatellenes érzelmekkel telítődtek. A muzulmán új-fundamentalizmus
robbanásszerű elterjedése szorosan összefügg a modernizmus érkezésével,
amely arra kényszerített és kényszerít a mai napig minden nagy vallást,
hogy kutassa gyökereit, és mélységében vizsgálja meg önmagát. A muzulmán
fundamentalisták egy modern iszlám járható útját keresik, amelyben a
társadalmi és politikai aspektusok nem távolodnak el a vallástól. Az
erőszakos szektásodó csoportosulások csupán hamis reformtörekvések, amelyek
elsősorban a muzulmán hívő közösséget támadják, és azzal vádolják őket,
hogy nem elég hűségesek a Korán és Sunna alapító iratokhoz.



/…/

*Milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek az idegen népeknek az európai
kultúrára?*

Először is el kell fogadnunk azt a tényt, hogy Európa egy pár évtized múlva
nem lesz már az, ami ma. A napjainkban végbemenő tömeges bevándorlás
lényegesen megváltoztatja az országok társadalmi összetételét és
kultúráját. A bizonytalanságok és az elveszettség korában élünk, amelyre
nem vagyunk felkészülve, és amelyet nehezen kezelünk. Európa egy szép és
gazdag kontinens, de ugyanakkor öreg és megcsömörlött, gyenge és törékeny
az európai közösségek felépítése, nemzeti egoizmusok és individualizmusok
áldozata, ahol komoly válságban vannak a mindenki által elfogadott értékek.
Azt hiszem, hogy ez ideális környezet lehet fiatal és tettre kész energiák
számára, akik segíthetnek kilábalni ebből a megragadt helyzetből. Ez a
megrázkódtatás hasznára lehet Európának, hogy újra öntudatára ébredjen.
Fontos, hogy felfedezze az évszázadokon keresztül érlelt értékeit, az
európai kultúrát és alapvetően keresztény gyökereit, amely az emberi jogok
alapját képezik. Felmerül azonban a kérdés, hogy képes lesz-e befogadni és
integrálni – gettósítás és elsöprés nélkül – az idegen kultúrákat és a más
vallásokat, amelyek lényegesen másképp gondolkodnak az emberről és a
társadalomról. Ez olyan összetett kérdés, amelyre magam sem szívesen
válaszolnék. Mint keresztény és mint pap azonban erősen bizakodom, abban a
tudatban, hogy Európa már sikeresen átélt hasonló történelmi kihívásokat.

*Borítókép forrása*
<http://www.wallpaperfo.com/thumbnails/detail/20120428/children%20islam%20mosque%20prayer%20pray%20namaz%201600x1237%20wallpaper_www.wallpaperfo.com_21.jpg>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200930/245ca10f/attachment.html>