<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div>Kedves Listások,</div><div>egy forrás:</div><div><a href="https://parbeszedhaza.hu/blog/kelle-felnunk-az-iszlamtol-">https://parbeszedhaza.hu/blog/kelle-felnunk-az-iszlamtol-</a></div><div>Részemről - NC.<br></div><div>ÜdvözletteL.<br></div><div><br></div><div>**********************<br></div><div><br></div><div>
<h3>Kell-e félnünk az iszlámtól?</h3>
<div><a href="https://parbeszedhaza.hu/common/uploads/migrated/images/front_page_image/borito_1.jpg" class="gmail-fancybox-js"><img class="gmail-img-responsive" src="https://parbeszedhaza.hu/common/uploads/thumbs/borito_1-319584b3365e465812b4b770c77f25b0.jpg" alt=""></a></div>
<div>
<p>Annyi mindentől félünk, félhetünk: helyzetektől, természeti
katasztrófáktól, emberektől – akár önmagunktól is, s keresztényként
használjuk az istenfélelem szót is. Lehet-e a félelem valami jó forrása?
A Szív júniusi száma, amely <i>A félelemben erő rejlik</i> alcímet
viseli, ennek ered nyomába. A Valentino Cottini atyával, az Arab és
Iszlám Tudományok Pápai Intézetének elnökével készített interjúból
idézünk, amely az iszlám vallás természetét igyekszik megközelíteni.</p> </div>
<div>
<p><b>Annyi mindentől félünk, félhetünk: helyzetektől,
természeti katasztrófáktól, emberektől – akár önmagunktól is, s
keresztényként használjuk az istenfélelem szót is. Lehet-e a félelem
valami jó forrása? A Szív júniusi száma, amely <i>A félelemben erő rejlik</i>
alcímet viseli, ennek ered nyomába. A Valentino Cottini atyával, az
Arab és Iszlám Tudományok Pápai Intézetének elnökével készített
interjúból idézünk, amely az iszlám vallás természetét igyekszik
megközelíteni.</b></p><p>/…/</p><p><b>Az arab kultúra és az iszlám vallás magukban hordozzák az erőszak csíráit? A népek térítésekor az erőszak is eszköz lehet?</b></p><p>Itt
nagyon fontos elkülöníteni a kultúrát a vallástól. Az arab kultúrában
élő muzulmánok ugyanis csupán az egyötödét teszik ki a világban élő
muzulmán közösségnek. Természetesen az iszlámot alapító könyvekben
találhatunk utalásokat az erőszakra – mint ahogyan a Bibliában is
léteznek erre utaló részek – de a jóság, a béke és az irgalmasság is
nyomon követhető. Ha pedig a vallás erőszakos megnyilvánulásaira
gondolunk, akkor azt hiszem, hogy egyetlen vallás sem mondhatja magát
ártatlannak.</p><p>Azt azonban mindenképpen el kell ismernünk, hogy egy
erőszakos vonal valóban jelen van az iszlám vallásban már a kezdetek,
azaz az alapítása óta. A valódi probléma azonban nem is ebben keresendő,
hanem a szövegek hermeneutikájának egyéni, szabad értelmezésében. Azt
is nagyon fontos pontosítani, hogy a szunnita iszlám ágának (amelyhez a
világ muzulmánjainak 90%-a tartozik) nincs mindenki által elismert
tekintélyes vezetője. Más szavakkal: az iszlám fundamentalisták muzulmán
vallásúak, nem csupán azért, mert annak vallják magukat, hanem azért
is, mert valós „ortodox” bázisokra támaszkodnak – mindezek ellenére
azonban nem azonosíthatjuk őket a muzulmán közösséggel.</p><p> </p><p><b>Ön</b><b>szerint fontos elkülöníteni a muzulmán vallást a fundamentalizmustól?</b></p><p>A
vallási fundamentalizmus egy olyan jelenség, amely nem csupán az
iszlámban, hanem minden nagy vallásban fellelhető, de nem minden esetben
hordozza az erőszak jegyeit. Az új-fundamentaliznus formái, amelyek az
erőszakra és a terrorra épülnek, a globalizáció időszakában alakultak ki
és terjedtek el a világ különböző pontjain, azzal a lehetetlen
elképzeléssel, hogy megőrizzék identitásuk, a vallási irodalom szelektív
értelmezésén keresztül. A fundamentalizmus mindenképpen egy
válságállapot mutatója, amely annak kifejeződése, hogy egy csoport
képtelen a változó kornak megfelelően újragondolni és megélni saját
vallását.</p><p>A legkomolyabb fenyegető veszélyt én abban látom, hogy
mind a muzulmán, mind a nyugati média úgy mutatja a wahhabiták,
szalafiták és Muszlim Testvériség csoportosulásait, mint az igazi iszlám
vallást. Fontos azonban tudnunk, hogy ezek az ágak csupán szekták –
amelyek az iszlámot használják szélsőséges nézeteik terjesztésére.</p><p>A
kialakult helyzetért elsősorban az Öböl-térség országait terheli a
felelősség, akik gazdasági hatalmukat ezen radikális iszlám csoportok
terjesztésére használták.</p><p> </p><p><b>Honnan származik és hogyan fejlődött az iszlám radikalizmus?</b></p><p>Nem
tagadhatjuk, hogy egy szélsőséges és az erőszakra támaszkodó vallási
irányzat már a kezdetektől jelen van az iszlámban. A jelenlegi
szélsőségek erre az antik vonalra épülnek, amelyek a 18. században
Szaud-Arábiában jöttek létre, <i>wahhabiyya</i> néven lettek ismertek,
a 19. század folyamán tovább fejlődtek, míg meg nem érlelődtek a
jelenlegi szintre. Végül pedig társadalmi, politikai mozgalmakkal
vegyültek, gyarmatosításellenes és nyugatellenes érzelmekkel telítődtek.
A muzulmán új-fundamentalizmus robbanásszerű elterjedése szorosan
összefügg a modernizmus érkezésével, amely arra kényszerített és
kényszerít a mai napig minden nagy vallást, hogy kutassa gyökereit, és
mélységében vizsgálja meg önmagát. A muzulmán fundamentalisták egy
modern iszlám járható útját keresik, amelyben a társadalmi és politikai
aspektusok nem távolodnak el a vallástól. Az erőszakos szektásodó
csoportosulások csupán hamis reformtörekvések, amelyek elsősorban a
muzulmán hívő közösséget támadják, és azzal vádolják őket, hogy nem elég
hűségesek a Korán és Sunna alapító iratokhoz.</p><p> </p><p>/…/</p><p><b>Milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek az idegen népeknek az európai kultúrára?</b></p><p>Először
is el kell fogadnunk azt a tényt, hogy Európa egy pár évtized múlva nem
lesz már az, ami ma. A napjainkban végbemenő tömeges bevándorlás
lényegesen megváltoztatja az országok társadalmi összetételét és
kultúráját. A bizonytalanságok és az elveszettség korában élünk, amelyre
nem vagyunk felkészülve, és amelyet nehezen kezelünk. Európa egy szép
és gazdag kontinens, de ugyanakkor öreg és megcsömörlött, gyenge és
törékeny az európai közösségek felépítése, nemzeti egoizmusok és
individualizmusok áldozata, ahol komoly válságban vannak a mindenki
által elfogadott értékek. Azt hiszem, hogy ez ideális környezet lehet
fiatal és tettre kész energiák számára, akik segíthetnek kilábalni ebből
a megragadt helyzetből. Ez a megrázkódtatás hasznára lehet Európának,
hogy újra öntudatára ébredjen. Fontos, hogy felfedezze az évszázadokon
keresztül érlelt értékeit, az európai kultúrát és alapvetően keresztény
gyökereit, amely az emberi jogok alapját képezik. Felmerül azonban a
kérdés, hogy képes lesz-e befogadni és integrálni – gettósítás és
elsöprés nélkül – az idegen kultúrákat és a más vallásokat, amelyek
lényegesen másképp gondolkodnak az emberről és a társadalomról. Ez olyan
összetett kérdés, amelyre magam sem szívesen válaszolnék. Mint
keresztény és mint pap azonban erősen bizakodom, abban a tudatban, hogy
Európa már sikeresen átélt hasonló történelmi kihívásokat.</p><p><a href="http://www.wallpaperfo.com/thumbnails/detail/20120428/children%20islam%20mosque%20prayer%20pray%20namaz%201600x1237%20wallpaper_www.wallpaperfo.com_21.jpg"><i>Borítókép forrása</i></a></p></div>
</div><div><br></div></div><br></div>