[Grem] Kell-e félnünk az iszlámtól?

2020. Sze. 30., Sze, 16:45:18 CEST

Szerintem az interjúalany nem a valóságnak megfelelően nyilatkozik, amikor
a következőt állítja:
*"A legkomolyabb fenyegető veszélyt én abban látom, hogy mind a muzulmán,
mind a nyugati média úgy mutatja a wahhabiták, szalafiták és Muszlim
Testvériség csoportosulásait, mint az igazi iszlám vallást." ,*
hiszen tudtommal a nyugati és a nyugati katolikus média is az ellenkező
irányba ferdít. A W.Kilpatrick és a Boulad atya által kárhoztatott
katolikus egyházbeli és nyugati  az iszlám valós arcát szépítő
polkorrektséget tükrözi tehát szerintem a fenti interjú is.

Ezzel nem szeretném tagadni, hogy számos muzulmán egyén, amint ateista, v.
liberális egyén is személyiségileg viselheti magán a békeszeretet és
irgalom, szeretet, tolerancia vonásait is, míg keresztény egyének is
lehetnek valóban nehéz, hibákkal terhelt személyiségúek is.

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

On Wed, Sep 30, 2020 at 1:06 PM Levente Vihar <lvihar at gmail.com> wrote:

> Kedves Listások,
> egy forrás:
> https://parbeszedhaza.hu/blog/kelle-felnunk-az-iszlamtol-
> Részemről - NC.
> ÜdvözletteL.
>
> **********************
>
> Kell-e félnünk az iszlámtól?
>
> <https://parbeszedhaza.hu/common/uploads/migrated/images/front_page_image/borito_1.jpg>
>
> Annyi mindentől félünk, félhetünk: helyzetektől, természeti
> katasztrófáktól, emberektől – akár önmagunktól is, s keresztényként
> használjuk az istenfélelem szót is. Lehet-e a félelem valami jó forrása? A
> Szív júniusi száma, amely *A félelemben erő rejlik* alcímet viseli, ennek
> ered nyomába. A Valentino Cottini atyával, az Arab és Iszlám Tudományok
> Pápai Intézetének elnökével készített interjúból idézünk, amely az iszlám
> vallás természetét igyekszik megközelíteni.
>
> *Annyi mindentől félünk, félhetünk: helyzetektől, természeti
> katasztrófáktól, emberektől – akár önmagunktól is, s keresztényként
> használjuk az istenfélelem szót is. Lehet-e a félelem valami jó forrása? A
> Szív júniusi száma, amely A félelemben erő rejlik alcímet viseli, ennek
> ered nyomába. A Valentino Cottini atyával, az Arab és Iszlám Tudományok
> Pápai Intézetének elnökével készített interjúból idézünk, amely az iszlám
> vallás természetét igyekszik megközelíteni.*
>
> /…/
>
> *Az arab kultúra és az iszlám vallás magukban hordozzák az erőszak
> csíráit? A népek térítésekor az erőszak is eszköz lehet?*
>
> Itt nagyon fontos elkülöníteni a kultúrát a vallástól. Az arab kultúrában
> élő muzulmánok ugyanis csupán az egyötödét teszik ki a világban élő
> muzulmán közösségnek. Természetesen az iszlámot alapító könyvekben
> találhatunk utalásokat az erőszakra – mint ahogyan a Bibliában is léteznek
> erre utaló részek – de a jóság, a béke és az irgalmasság is nyomon
> követhető. Ha pedig a vallás erőszakos megnyilvánulásaira gondolunk, akkor
> azt hiszem, hogy egyetlen vallás sem mondhatja magát ártatlannak.
>
> Azt azonban mindenképpen el kell ismernünk, hogy egy erőszakos vonal
> valóban jelen van az iszlám vallásban már a kezdetek, azaz az alapítása
> óta. A valódi probléma azonban nem is ebben keresendő, hanem a szövegek
> hermeneutikájának egyéni, szabad értelmezésében. Azt is nagyon fontos
> pontosítani, hogy a szunnita iszlám ágának (amelyhez a világ muzulmánjainak
> 90%-a tartozik) nincs mindenki által elismert tekintélyes vezetője. Más
> szavakkal: az iszlám fundamentalisták muzulmán vallásúak, nem csupán azért,
> mert annak vallják magukat, hanem azért is, mert valós „ortodox” bázisokra
> támaszkodnak – mindezek ellenére azonban nem azonosíthatjuk őket a muzulmán
> közösséggel.
>
>
>
> *Ön**szerint fontos elkülöníteni a muzulmán vallást a
> fundamentalizmustól?*
>
> A vallási fundamentalizmus egy olyan jelenség, amely nem csupán az
> iszlámban, hanem minden nagy vallásban fellelhető, de nem minden esetben
> hordozza az erőszak jegyeit. Az új-fundamentaliznus formái, amelyek az
> erőszakra és a terrorra épülnek, a globalizáció időszakában alakultak ki és
> terjedtek el a világ különböző pontjain, azzal a lehetetlen elképzeléssel,
> hogy megőrizzék identitásuk, a vallási irodalom szelektív értelmezésén
> keresztül. A fundamentalizmus mindenképpen egy válságállapot mutatója,
> amely annak kifejeződése, hogy egy csoport képtelen a változó kornak
> megfelelően újragondolni és megélni saját vallását.
>
> A legkomolyabb fenyegető veszélyt én abban látom, hogy mind a muzulmán,
> mind a nyugati média úgy mutatja a wahhabiták, szalafiták és Muszlim
> Testvériség csoportosulásait, mint az igazi iszlám vallást. Fontos azonban
> tudnunk, hogy ezek az ágak csupán szekták – amelyek az iszlámot használják
> szélsőséges nézeteik terjesztésére.
>
> A kialakult helyzetért elsősorban az Öböl-térség országait terheli a
> felelősség, akik gazdasági hatalmukat ezen radikális iszlám csoportok
> terjesztésére használták.
>
>
>
> *Honnan származik és hogyan fejlődött az iszlám radikalizmus?*
>
> Nem tagadhatjuk, hogy egy szélsőséges és az erőszakra támaszkodó vallási
> irányzat már a kezdetektől jelen van az iszlámban. A jelenlegi szélsőségek
> erre az antik vonalra épülnek, amelyek a 18. században Szaud-Arábiában
> jöttek létre, *wahhabiyya* néven lettek ismertek, a 19. század folyamán
> tovább fejlődtek, míg meg nem érlelődtek a jelenlegi szintre. Végül pedig
> társadalmi, politikai mozgalmakkal vegyültek, gyarmatosításellenes és
> nyugatellenes érzelmekkel telítődtek. A muzulmán új-fundamentalizmus
> robbanásszerű elterjedése szorosan összefügg a modernizmus érkezésével,
> amely arra kényszerített és kényszerít a mai napig minden nagy vallást,
> hogy kutassa gyökereit, és mélységében vizsgálja meg önmagát. A muzulmán
> fundamentalisták egy modern iszlám járható útját keresik, amelyben a
> társadalmi és politikai aspektusok nem távolodnak el a vallástól. Az
> erőszakos szektásodó csoportosulások csupán hamis reformtörekvések, amelyek
> elsősorban a muzulmán hívő közösséget támadják, és azzal vádolják őket,
> hogy nem elég hűségesek a Korán és Sunna alapító iratokhoz.
>
>
>
> /…/
>
> *Milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek az idegen népeknek az európai
> kultúrára?*
>
> Először is el kell fogadnunk azt a tényt, hogy Európa egy pár évtized
> múlva nem lesz már az, ami ma. A napjainkban végbemenő tömeges bevándorlás
> lényegesen megváltoztatja az országok társadalmi összetételét és
> kultúráját. A bizonytalanságok és az elveszettség korában élünk, amelyre
> nem vagyunk felkészülve, és amelyet nehezen kezelünk. Európa egy szép és
> gazdag kontinens, de ugyanakkor öreg és megcsömörlött, gyenge és törékeny
> az európai közösségek felépítése, nemzeti egoizmusok és individualizmusok
> áldozata, ahol komoly válságban vannak a mindenki által elfogadott értékek.
> Azt hiszem, hogy ez ideális környezet lehet fiatal és tettre kész energiák
> számára, akik segíthetnek kilábalni ebből a megragadt helyzetből. Ez a
> megrázkódtatás hasznára lehet Európának, hogy újra öntudatára ébredjen.
> Fontos, hogy felfedezze az évszázadokon keresztül érlelt értékeit, az
> európai kultúrát és alapvetően keresztény gyökereit, amely az emberi jogok
> alapját képezik. Felmerül azonban a kérdés, hogy képes lesz-e befogadni és
> integrálni – gettósítás és elsöprés nélkül – az idegen kultúrákat és a más
> vallásokat, amelyek lényegesen másképp gondolkodnak az emberről és a
> társadalomról. Ez olyan összetett kérdés, amelyre magam sem szívesen
> válaszolnék. Mint keresztény és mint pap azonban erősen bizakodom, abban a
> tudatban, hogy Európa már sikeresen átélt hasonló történelmi kihívásokat.
>
> *Borítókép forrása*
> <http://www.wallpaperfo.com/thumbnails/detail/20120428/children%20islam%20mosque%20prayer%20pray%20namaz%201600x1237%20wallpaper_www.wallpaperfo.com_21.jpg>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200930/e6bfab8e/attachment.html>