[Grem] Támogatni kell a magyar méhészeket / Ha a méhek eltűnnek az emberiség is lehanyatlik!

[Emoke Greschik]

 Minden harmadik falatunk a méhek beporzó munkájától függ Ha eltűnnek az
emberiség is lehanyatlik
https://vasarnap.hu/2020/09/05/minden-harmadik-falatunk-a-mehek-beporzo-munkajatol-fugg/

„Tudjuk, hogy a gondolkodás átalakítása mindig hosszú időt vesz igénybe, de
egyes technológiai és módszertani változtatásokat már nem lehet tovább
halogatni. *Ha a méhek eltűnnek – vagy a számuk egy szint alá csökken –,
akkor onnan már nem lehet többé helyreállítani a természet egyensúlyát. *Ezt
a forgatókönyvet el kell kerülni! *Nemcsak beszélni kell a fenntartható
mezőgazdaságról, hanem végre meg is kell azt valósítani” - nyilatkozta
lapunknak adott interjújában Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti
Egyesület elnöke.*


*– Milyen veszélyeknek van ma kitéve a magyarországi méhpopuláció? *
– A jelen problémáit két irányból lehet megközelíteni: egyrészt a
táplálékhiány, másrészt a minden beporzónak egyre nagyobb gondot jelentő
vegyszeres növényvédelem felől. A tél elmúltával az életre kelő méhcsaládok
elkezdik építeni a fészküket. A növekedéshez sok fehérjére, szénhidrátra és
zsírra van szükségük, ezért már március közepétől táplálékforrásként
felhasználható növényeket kell találniuk.

*Sajnálatos módon arról kell beszámolnom, hogy Magyarországon a
biodiverzitás – azaz a faji sokszínűség – jelentősen lecsökkent az elmúlt
harminc év során.*

*Ennek hatásaként vannak olyan területek az országban, ahol a méhek
hetekig, sőt hónapokig nem jutnak semmilyen tápanyaghoz.* *A táplálékhiány
több okból eredeztethető: részint a klímaváltozásból, részint pedig a
területek „tisztán tartásából”, mely alatt a kertes házban élő emberek és
többnyire az önkormányzatok is azt értik, hogy mindent le kell kaszálni…*
Ezzel a tevékenységgel azonban *elpusztítják* *a vadvirágokat, így többek
között a méhek táplálékforrását* is.

A kaszálással „zöld sivatagok” jönnek létre, amelyek talán esztétikusnak
tűnnek, azonban számos élőlényt megfosztanak a táplálékától.

Egy területet úgy is tisztán lehet tartani, hogy meghagyjuk rajta a virágok
egy részét. Szemléletbéli változásra lenne szükség; fel kellene ismernünk,
hogy *nem csak a milliméteresre lenyírt zöld gyep lehet a szép és a jó…*
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/08/bees-4845211_1280.jpg>

Méhek. Képünk illusztráció. (Forrás: Pixabay.com)

*– A mezőgazdasági termelés hogyan érinti a méhek életmódját?*

– Óriási problémát jelent a nagyüzemi mezőgazdaság térnyerése is, melynek
eredményeképpen mára hatalmas egybefüggő parcellák alakultak ki. Régen több
kilométeres bekötőutak, rézsűutak tagolták a szántókat, amelyek mellett
virágok és fák sorakoztak. Ezeket az elmúlt évtizedekben beszántották,
holott a fák virágpora is fontos nektárforrás volt.

Az út melletti zöldterületek nemcsak a rovarvilág, hanem a kisállatok
számára is alapvető szükségletet jelentettek.

*Sok helyen megszüntették a madarak fészkelő- és búvóhelyeit is.* A
madarászok nem véletlenül számolnak be arról, hogy* a fogoly – mint egykori
jellegzetes hazai madár –* *gyakorlatilag eltűnt az országból; az erdősorok
megszűnésével ugyanis már nincs hol fészkelnie, elvetté*k *tőle az
életteret*. Ha ezen a gazdálkodási szemléleten nem változtatunk, akkor
további állatok is eltűnhetnek a Kárpát-medencéből.

*– A növényvédő szerek mennyire hatnak károsan a beporzók életére?*

– Ma Magyarországon összesen 4,6 millió hektáron termesztenek növényeket,
és ezen területek túlnyomó többségén vegyszeres növényvédelmet alkalmaznak.
A kemikáliák alkalmazása a nagyobb terméshozam elérése miatt történik, ám *a
felhasznált vegyi anyagok miatt a növények ellenálló képessége is
folyamatosan csökken*, így *már nem is* * tudnak önmaguk védekezni** a
károkozók** ellen. *A nagy szántóföldi területeken viszont egyre nagyobb az
esélye, hogy egy bizonyos károkozó megtámadja a védtelenné váló
kultúrnövényt. Ebbe az ördögi körbe kerülve választják a gazdák a
vegyszerekkel történő „egészségben” tartást – holott egyetlen növénynek sem
kedvez a folyamatos mérgezés.

Mindezek ellenére* a magyar szántóföldi növénykultúra kétharmada még vonzó
a méhek számára, ugyanakkor ezek a növények csak nyáron virágoznak –
korábban a méheknek más táplálék után kell nézniük. A repce és a napraforgó
– mely az országos szántóterület közel egynegyedén tenyészik –, valamint az
olajretek, a mustár, de még a kukorica is jó tápanyagforrása lehet a
méheknek.*

Noha a szántóföldi növénykultúra tápanyaggal látja el a méheket, *a táblák
permetezése óriási károkat okoz** a beporzók életébe**n. Már több ízben
javasoltuk a kormánynak a nappali permetezések megszüntetését, **mivel a
munkafolyamat sokkal kisebb környezetkárosítással megoldható lenne este –
amikor a méhek hazatértek kaptárjaikba* –, ennek a technikai feltételei is
adottak a gazdaságokban.

*Ma sok minden akarat és szándék kérdése.*

A nyugati országrészeken már tudunk olyan példákról, ahol a gazdák
összefogtak, és csak napnyugta után permeteznek, mert pontosan tudják, hogy
beporzók nélkül nekik sem lesz termésük.
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/08/bees-4845211_1280.jpg>

Méhek,a fontos beporzók. (Forrás: Pixabay.com)


*– Magyarországon az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekszik az
erdőterület. Mit jelent ez a méhekre és a méhtartókra nézve? *
– Egyértelmű, hogy nemcsak a beporzók, hanem* az egész emberiség számára is
pozitív, ha nő a hazai erdők területe*. Viszont ha az erdőterület
vágásérett lesz, akkor a rajta álló faállomány letermelésre kerül. Hiába
ültetik újra a fákat – ami a statisztika szerint erdőnek minősül –, az a
méheknek hosszú éveken keresztül nem lesz megfelelő. Például az akác
telepítése csak tíz év után számít erdőnek a méhek szempontjából, mert
addig alig hoz virágot, így csak minimális tápanyagot nyújt a
méhcsaládoknak.


*– Különböző információk szerint a mobiltelefon, a 4G, 5G károsítja a
méheket, megzavarja a tájékozódásukat. Ez valóban így van? *
– Azt hiszem, ez egy kicsit hit kérdése is. Ki miben hisz? Méhészként nem
vagyok az 5G-hálózat szakembere, nem ismerem az erre vonatkozó kutatási
eredményeket, mindenesetre az a véleményem, hogy mindez csupán egyetlen egy
a méheket érő ezer kedvezőtlen hatásból. Ez önmagában nem pusztítja el a
méheket – de a számtalan kedvezőtlen hatás, összeadódva, komoly károkat
okoz a beporzók populációjában.


*– Hogyan lehetne elérni, hogy ne csökkenjen a méhek száma? *
–* Az első, egyre égetőbb feladat a szemléletváltás. A lakosságnak meg kell
értenie, hogy vizeink, erdeink és a beporzók védelme elemi szükséglet:*

*nélkülük tényleg nem lesz* *élet a Földön, sem a méhek, sem pedig az
emberek számára! Minden harmadik falatunk a méhek beporzó munkájától függ!*

Ugyanez igaz a globális élelmiszeripar több mint 70%-ára.

Társadalmi nyomásgyakorlásra van szükség ahhoz, hogy a világ politikusai új
belátásokhoz, összegzésekhez jussanak a döntéseik meghozatalánál. Hiába a
növényvédő szerek engedélyező okiratai – a valóság azt mutatja, hogy a
permetezések nagy károkat képesek okozni. A vegyszergyártó cégek
profitszerzésénél sokkal fontosabb, hogy egy fenntartható bolygón éljünk,
ehhez viszont jelentősen nagyobb figyelmet kell szentelnünk a méheknek,
segítenünk kell őket a túlélésben.
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/08/honey-752145_1280.jpg>

Mézes kenyér. Képünk illusztráció. (Forrás: Pixabay.com)

*Igenis megvannak a megoldások! Létezhet vegyszer nélküli mezőgazdaság –
természetesen az átállás egy teljesen más gondolkodást és mezőgazdasági
gyakorlatot is feltételez. Ez tehát egy hosszú folyamat, de minél előbb el
kell kezdeni*, *különben pár évtized múlva már nem lesz mit megvédeni. **Mi,
méhészek közel két évtizede egyre hangosabban állunk ki a környezetkímélő
mezőgazdasági módszerek bevezetése mellett.*

Tudjuk, a gondolkodás átalakítása hosszú időt vesz igénybe, de egyes
technológiai és módszertani változtatásokat már nem lehet tovább halogatni.

*Ha a méhek eltűnnek – vagy a számuk egy bizonyos szint alá csökken –,
akkor onnan már nem lehet újra helyrehozni a természet egyensúlyát*. Ezt a
forgatókönyvet el kell kerülni. Nemcsak beszélni kell a fenntartható
mezőgazdaságról, hanem végre meg is kell azt valósítani. Magyarország mint
mezőgazdasági ország igazi példaképpé válhatna ezen a téren, mégpedig
nemcsak a szomszédjaink, hanem az egész Európai Unióban előtt is.


*– Jóllehet a mezőgazdasági termelés kérdései nem tartoznak a városi ember
kompetenciái közé… Mit tehetünk otthonaikban a méhekért? *
– *A legfontosabb, amit a városi ember a méhek és beporzók megmentéséért
tehet, hogy magyar mézet vásárol.* Ez nem a reklám helye, de* ha valaki
termelői mézet vesz, akkor olyan embert támogat, aki méhcsaládokat tart, és
így áttételesen a méhek védelmét szolgálja az elköltött összeg.*

Fontos lenne, hogy *a méz mellett fogyasszunk több virágport, propoliszt és
pempőt is, melyeknek igen kedvező az élettani hatása.*

*Szintén segítséget jelentene, ha a városlakók évelő növényeket, fűszer- és
gyógynövényeket tartanának az erkélyeiken, az ablakpárkányaikon* – még ha
nem is áll rendelkezésükre ehhez túl nagy tér. Ma már egyre több kertészeti
áruházban kapni olyan vadvirág magokat, melyeket elszórva gyönyörű szép
balkonládát tudunk kialakítani. *Ami tehát nemcsak a szemet gyönyörködti,
hanem a beporzóknak is hasznos. A kiskertek tulajdonosainak azt javasoljuk,
hogy* ne mindenhol vágják le a füvet. A kerítés mellett igen, mert ezzel
hosszabb életű lesz a kerítésük, de *a telken belül hagyjanak meg néhány
négyzetméteres részeket! Nagyon sok értékes vadvirág, pillangós fog ott
kialakulni. Gondolkozásmód-váltással, apró, de jó szándékkal tett
lépéssekkel számos eredmény elérhető – amik által a méhek, beporzók
életkörülményei is jobbá válhatnak.*

*Tóth Gábor*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200906/5a0c6481/attachment.html>