[Grem] El kell utasítani a kezdeményezéseket, amelyek megpróbálják az egyház és az állam együttműködését szétválasztani!

[Emoke Greschik]

 Célkeresztben az egyházak?
https://ma7.sk/tollhegyen/celkeresztben-az-egyhazak?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202009
2020. szeptember 2., 19:01

*Nemrégiben Richard Sulík, az SaS elnöke azzal a kijelentésével borzolta a
kedélyeket, hogy eljött az idő beszélni az egyház és az állam tényleges
szétválasztásáról. A liberális párt közösségi oldalán jelent meg először a
felvetés, amelyet a párt ifjúsági tagozata tett közzé. A cél pedig a
spórolás – mondják az ötletgazdák.*

*2012-ben Marek Maďarič akkori kulturális miniszter ugyancsak úgy
fogalmazott, hogy: „Bizonyosan megérett az állam és az egyház
szétválasztásának kérdése a társadalmi vitára.” *

Láthatjuk tehát, hogy időnként *fel-felvetődik egyes politikai körökből,
főleg a baloldali, liberális oldalon, hogy* *az államnak nem kellene olyan
mértékben törődnie az egyházakkal és teljesen felesleges akkora mértékű
támogatásban részesíteni őket*. De mennyi is az annyi? Ugyan miből
számolják ki? Adva vannak a népszámlálási adatok, amelyben a polgárok
megjelölik melyik felekezethez tartoznak. Bár ez ellen is tiltakoztak
egyesek, de egyelőre ez a mérvadó.

Sulíkék 52 millió euróról beszélnek, ez fáj nekik. De belegondol-e
egyáltalán abba valaki *milyen munkát végeznek el az egyházak és azt
lehet-e számszerűsíteni*? Vagy megfogalmazódott-e már, hogy ha mindent
visszaadnának az egyháznak, földet, épületeket, egyéb vagyont, akkor az
milyen összeget mutatna?

Mert ne felejtsük el, hogy* a kommunizmusban, amit csak lehetett, azt
elvettek, elkoboztak*. Ugyan *hogyan tudná az egyház fenntartani magát, ha
nincs neki miből? *Igen, *volt kárpótlás. Sok esetben lerobbant, leélt
épületeket, használhatatlan földterületeket kapott vissza* *az egyház.* *De
a közüzemi számlákat fizetni kell, a templomot, a plébániát, egyházi
óvodát, iskolát fenn kell tartani. * *Közben a Karitász szolgálata is jól
jön az államnak, illetve az egészségügyi intézményekben vállalt betegápolás
és még sorolhatnánk. *

Az egyházi óvodák, iskolák finanszírozásánál is tudjuk, hogy nem a teljes
összeget javasolják számukra, hanem csak a 88%-ot. Ez is egyfajta
diszkrimináció.

*Az oktatás-nevelés, a szociális gondoskodás, a társadalom formálása, az
emberi értékek megőrzése és továbbadása mind az egyházak „munkakörébe”
tartoznak*.

Rácz Kálmán *Az Esztergomi Érsekség és Csehszlovákia vagyoni vitája,
1919-1938* c. tanulmányában részletesen leírja az akkori vitákat, pereket -
vagyis azt, hogy *mivel nézett szembe a Trianon utáni magyar
egyházszervezet*. A leírásban szépen megtalálható mi minden tartozott az
érsekséghez, amelyet az új állam elkobzott.

A hercegprímás a csehszlovák felvidéki térfoglalás következményeként
szűkebb kormányzati egysége területének körülbelül 80 %-át veszítette el. A
főegyházmegye 493 plébániájából 404, birtokainak hozzávetőleg háromnegyede
került határon túlra. Mindezek következtében egy sor új kérdés, megoldandó
probléma merült fel. Először is egyházkormányzati gondok, vagyis milyen
formában történjen ezentúl az új határ által központjától elválasztott
egyházmegyerészek igazgatása, valamint mi lesz azokkal a birtokokkal,
melyekhez ettől kezdve a javadalmasok nem tudtak hozzáférni, nem láttak
azok jövedelméből semmit.

Láthatjuk, hogy ez a viszony nem volt felhőtlen, hiszen *jogosan követelte
a Magyar Egyház a jussait, ingatlanjait, földjeit, tulajdonait*. Most az
egykori magyar egyházszervezet területein kialakított szlovákiai
egyházmegyék látnák az új törvénytervezet kárát, köztük az itt élő több
százezres felvidéki magyar katolikus közösség.

*Az 1993-as egyházpolitika a kölcsönös tisztelet, az együttműködés
szempontjából pótolhatatlan erkölcsi potenciállal rendelkező szervezetekről
beszél.* Ennek jegyében* társadalmi és jogi tekintetben elismeri az
egyházak sui generis közszolgálati intézményi jellegét és a partneri
együttműködés alapelvei szerint  együttműködik velük. *A bejegyzett
egyházaknak és vallási közösségeknek gazdasági támogatást nyújt közhasznú
tevékenységeikhez, garantálja jogállásukat és közéleti tevékenységük
lehetőségét.

Úgy tűnik, *időről-időre jönnek olyan politikusok, akik nem kérnek* *az
egyház társadalmi **szerepvállalásá**ból*,* a hit**ből*,* a vallási *
*toleranciá**ból. Sok nekik, inkább csak a számokat lesik. Hol, mennyit
lehet spórolni és azt inkább kultúridegen szervezeteknek, csoportoknak vagy
ezek eszméinek a propagálásara lehet majd fordítani.*

*Mi, keresztény politikusok, nem nézhetjük **szó nélkül az ilyen jellegű
támadásokat.** „Az igazság és a szabadság vagy együtt járnak,* *vagy*
*mindkettő
**nyomorultul elvész”* – *írta Szent II. János Pál pápa.* „*Egy olyan
társadalomban, ahol az emberek nem hirdetik az igazságot és nem törekszenek
arra, hogy elnyerjék azt, ott a szabadságnak minden gyakorlatát
megszüntetik és megnyitják a szabadosság és a túlzott önzés útját, amely
árt a személy és az egész társadalom jólétének *- *fogalmaz **a 2003-ban
kiadott Hittani Kongregáció* *dokumentuma, amely* *a Katolikusok részvétele
és magatartása a politikai életben* *címmel jelent meg. *

Minden bizonnyal* a nyugatról érkező politikai és ideológiai hullámok
felkorbácsolják majd* *a hazai keresztény-konzervatív beállítottságú
országok* *mindennapjait*.* A keresztény kultúra megőrzése és megvédése
adhat erőt az itt élő nemzeteknek a krisztusi igazságosság és béke
megteremtéséhez.* Ezért viszont *el kell utasítani minden olyan
kezdeményezést, amely kísérletet tesz az együttműködés, jelen esetben az
egyház és az állam, **szétválasztására. *

*A szerző Dunaszerdahely alpolgármestere*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200906/4d547fe0/attachment.html>