<div dir="ltr">
<div class="entry-heading gmail-cat-meta-line"><h2 class="entry-title">Minden harmadik falatunk a méhek beporzó munkájától függ</h2>
<h3 class="entry-title">Ha eltűnnek az emberiség is lehanyatlik</h3><div><a href="https://vasarnap.hu/2020/09/05/minden-harmadik-falatunk-a-mehek-beporzo-munkajatol-fugg/">https://vasarnap.hu/2020/09/05/minden-harmadik-falatunk-a-mehek-beporzo-munkajatol-fugg/</a></div> </div>
<div class="gmail-cikk-lead">
<p>„Tudjuk, hogy a gondolkodás átalakítása mindig
hosszú időt vesz igénybe, de egyes technológiai és módszertani
változtatásokat már nem lehet tovább halogatni. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ha a méhek eltűnnek –
vagy a számuk egy szint alá csökken –, akkor onnan már nem lehet többé
helyreállítani a természet egyensúlyát. </b></span>Ezt a forgatókönyvet el kell
kerülni! <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nemcsak beszélni kell a fenntartható mezőgazdaságról, hanem
végre meg is kell azt valósítani” - nyilatkozta lapunknak adott
interjújában Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.</b></span></p>
</div>
<div class="gmail-content">
<p><strong>– Milyen veszélyeknek van ma kitéve a magyarországi méhpopuláció?<br>
</strong><br>
– A jelen problémáit két irányból lehet megközelíteni: egyrészt a
táplálékhiány, másrészt a minden beporzónak egyre nagyobb gondot jelentő
vegyszeres növényvédelem felől. A tél elmúltával az életre kelő
méhcsaládok elkezdik építeni a fészküket. A növekedéshez sok fehérjére,
szénhidrátra és zsírra van szükségük, ezért már március közepétől
táplálékforrásként felhasználható növényeket kell találniuk.</p>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Sajnálatos módon arról kell beszámolnom, hogy Magyarországon a
biodiverzitás – azaz a faji sokszínűség – jelentősen lecsökkent az
elmúlt harminc év során.</b></span></p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span></blockquote><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ennek hatásaként vannak olyan területek az országban, ahol a méhek
hetekig, sőt hónapokig nem jutnak semmilyen tápanyaghoz.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A táplálékhiány
több okból eredeztethető: részint a klímaváltozásból, részint pedig a
területek „tisztán tartásából”, mely alatt a kertes házban élő emberek
és többnyire az önkormányzatok is azt értik, hogy mindent le kell
kaszálni…</b></span> Ezzel a tevékenységgel azonban <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elpusztítják</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a vadvirágokat,
így többek között a méhek táplálékforrását</b></span> is.</p>
<blockquote>
<p>A kaszálással „zöld sivatagok” jönnek létre, amelyek talán
esztétikusnak tűnnek, azonban számos élőlényt megfosztanak a
táplálékától.</p>
</blockquote>
<p>Egy területet úgy is tisztán lehet tartani, hogy meghagyjuk rajta a
virágok egy részét. Szemléletbéli változásra lenne szükség; fel kellene
ismernünk, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem csak a milliméteresre lenyírt zöld gyep lehet a szép
és a jó…</b></span></p>
<div id="gmail-attachment_123810" style="width:833px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/08/bees-4845211_1280.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img class="gmail-wp-image-123810" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/08/bees-4845211_1280-1024x641.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="188" height="118"></a><p id="gmail-caption-attachment-123810" class="gmail-wp-caption-text">Méhek. Képünk illusztráció. (Forrás: Pixabay.com)</p></div>
<p><strong>– A mezőgazdasági termelés hogyan érinti a méhek életmódját?</strong></p>
<p>– Óriási problémát jelent a nagyüzemi mezőgazdaság térnyerése is,
melynek eredményeképpen mára hatalmas egybefüggő parcellák alakultak ki.
Régen több kilométeres bekötőutak, rézsűutak tagolták a szántókat,
amelyek mellett virágok és fák sorakoztak. Ezeket az elmúlt évtizedekben
beszántották, holott a fák virágpora is fontos nektárforrás volt.</p>
<blockquote>
<p>Az út melletti zöldterületek nemcsak a rovarvilág, hanem a kisállatok számára is alapvető szükségletet jelentettek.</p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Sok helyen megszüntették <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a madarak fészkelő- és búvóhelyeit is.</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b></span>A
madarászok nem véletlenül számolnak be arról, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a fogoly – mint
egykori jellegzetes hazai madár –</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>gyakorlatilag eltűnt az országból; az
erdősorok megszűnésével ugyanis már nincs hol fészkelnie, elvetté</b></span>k<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> <b>tőle
az életteret</b></span>. Ha ezen a gazdálkodási szemléleten nem változtatunk, akkor
további állatok is eltűnhetnek a Kárpát-medencéből.</p>
<p><strong>– A növényvédő szerek mennyire hatnak károsan a beporzók életére?</strong></p>
<p>– Ma Magyarországon összesen 4,6 millió hektáron termesztenek
növényeket, és ezen területek túlnyomó többségén vegyszeres
növényvédelmet alkalmaznak. A kemikáliák alkalmazása a nagyobb
terméshozam elérése miatt történik, ám <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a felhasznált vegyi anyagok miatt
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">a növények ellenálló képessége</span> is folyamatosan csökken</b></span>, így <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>már nem is</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
tudnak önmaguk védekezni</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a károkozók</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ellen. </b></span>A nagy szántóföldi
területeken viszont egyre nagyobb az esélye, hogy egy bizonyos károkozó
megtámadja a védtelenné váló kultúrnövényt. Ebbe az ördögi körbe kerülve
választják a gazdák a vegyszerekkel történő „egészségben” tartást –
holott egyetlen növénynek sem kedvez a folyamatos mérgezés.</p>
<p>Mindezek <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ellenére</span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a magyar szántóföldi növénykultúra kétharmada még
vonzó a méhek számára, ugyanakkor ezek a növények csak nyáron virágoznak
– korábban a méheknek más táplálék után kell nézniük. A repce és a
napraforgó – mely az országos szántóterület közel egynegyedén tenyészik
–, valamint az olajretek, a mustár, de még a kukorica is jó
tápanyagforrása lehet a méheknek.</span></b></span></p>
<p>Noha a szántóföldi növénykultúra tápanyaggal látja el a méheket, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
táblák permetezése óriási károkat okoz</b></span><span style="background-color:rgb(217,210,233)"><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a beporzók életébe</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>n. Már több
ízben javasoltuk a kormánynak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a nappali permetezések</span> megszüntetését,
</b><b>mivel a munkafolyamat sokkal kisebb környezetkárosítással megoldható
lenne este – amikor a méhek hazatértek kaptárjaikba</b></span> –, ennek a technikai
feltételei is adottak a gazdaságokban.</p>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ma sok minden <span style="background-color:rgb(255,242,204)">akarat és szándék</span> kérdése.</b></span></p>
</blockquote>
<p>A nyugati országrészeken már tudunk olyan példákról, ahol a gazdák
összefogtak, és csak napnyugta után permeteznek, mert pontosan tudják,
hogy beporzók nélkül nekik sem lesz termésük.</p>
<div id="gmail-attachment_123810" style="width:836px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/08/bees-4845211_1280.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img class="gmail-wp-image-123810" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/08/bees-4845211_1280-1024x641.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="188" height="118"></a><p id="gmail-caption-attachment-123810" class="gmail-wp-caption-text">Méhek,a fontos beporzók. (Forrás: Pixabay.com)</p></div>
<p><strong>– Magyarországon az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekszik az erdőterület. Mit jelent ez a méhekre és a méhtartókra nézve?<br>
</strong><br>
– Egyértelmű, hogy nemcsak a beporzók, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">hanem</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az egész emberiség számára
is pozitív, ha nő a hazai erdők területe</b></span></span>. <span style="background-color:rgb(255,255,255)">Viszont ha az erdőterület
vágásérett lesz, akkor a rajta álló faállomány letermelésre kerül. Hiába
ültetik újra a fákat – ami a statisztika szerint erdőnek minősül –, az a
méheknek hosszú éveken keresztül nem lesz megfelelő. Például az akác
telepítése csak tíz év után számít erdőnek a méhek szempontjából, mert
addig alig hoz virágot, így csak minimális tápanyagot nyújt </span>a
méhcsaládoknak. </p>
<p><strong>– Különböző információk szerint a mobiltelefon, a 4G, 5G károsítja a méheket, megzavarja a tájékozódásukat. Ez valóban így van?<br>
</strong><br>
– Azt hiszem, ez egy kicsit hit kérdése is. Ki miben hisz? Méhészként
nem vagyok az 5G-hálózat szakembere, nem ismerem az erre vonatkozó
kutatási eredményeket, mindenesetre az a véleményem, hogy mindez csupán
egyetlen egy a méheket érő ezer kedvezőtlen hatásból. Ez önmagában nem
pusztítja el a méheket – de a számtalan kedvezőtlen hatás, összeadódva,
komoly károkat okoz a beporzók populációjában.</p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Hogyan lehetne elérni, hogy ne csökkenjen a méhek száma?<br>
</span></strong><br>
–<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b> Az első, egyre égetőbb feladat a szemléletváltás. A lakosságnak meg
kell értenie, hogy vizeink, erdeink és a beporzók védelme elemi
szükséglet:</b></u></span></p>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nélkülük tényleg nem lesz</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>élet a Földön, sem a méhek, sem pedig az
emberek számára! Minden harmadik falatunk a méhek beporzó munkájától
függ!</b></span></p>
</blockquote>
<p>Ugyanez igaz a globális élelmiszeripar több mint 70%-ára.</p>
<p>Társadalmi nyomásgyakorlásra van szükség ahhoz, hogy a világ
politikusai új belátásokhoz, összegzésekhez jussanak a döntéseik
meghozatalánál. Hiába a növényvédő szerek engedélyező okiratai – a
valóság azt mutatja, hogy a permetezések nagy károkat képesek okozni. A
vegyszergyártó cégek profitszerzésénél sokkal fontosabb, hogy egy
fenntartható bolygón éljünk, ehhez viszont jelentősen nagyobb figyelmet
kell szentelnünk a méheknek, segítenünk kell őket a túlélésben.</p>
<div id="gmail-attachment_123811" style="width:867px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/08/honey-752145_1280.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img class="gmail-wp-image-123811" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/08/honey-752145_1280-1024x682.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="188" height="125"></a><p id="gmail-caption-attachment-123811" class="gmail-wp-caption-text">Mézes kenyér. Képünk illusztráció. (Forrás: Pixabay.com)</p></div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Igenis megvannak a megoldások! Létezhet vegyszer nélküli mezőgazdaság
– természetesen az átállás egy teljesen más gondolkodást és
mezőgazdasági gyakorlatot is feltételez. Ez tehát egy hosszú folyamat,
de minél előbb el kell kezdeni</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>különben pár évtized múlva már nem lesz <span style="background-color:rgb(255,242,204)">
mit megvédeni. </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mi, méhészek közel két évtizede egyre hangosabban állunk
ki a környezetkímélő mezőgazdasági módszerek bevezetése mellett.</b></span></p>
<blockquote>
<p>Tudjuk, a gondolkodás átalakítása hosszú időt vesz igénybe, de egyes
technológiai és módszertani változtatásokat már nem lehet tovább
halogatni.</p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a méhek </span>eltűnnek – vagy a számuk egy bizonyos szint alá csökken –,
akkor onnan már nem lehet újra helyrehozni a természet egyensúlyát</b></span>. Ezt
a forgatókönyvet el kell kerülni. Nemcsak beszélni kell a fenntartható
mezőgazdaságról, hanem végre meg is kell azt valósítani. Magyarország
mint mezőgazdasági ország igazi példaképpé válhatna ezen a téren,
mégpedig nemcsak a szomszédjaink, hanem az egész Európai Unióban előtt
is.</p>
<p><strong>– Jóllehet a mezőgazdasági termelés kérdései nem tartoznak a
városi ember kompetenciái közé…<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Mit tehetünk otthonaikban a méhekért?</span><br>
</strong><br>
– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A legfontosabb, amit a városi ember a méhek és beporzók megmentéséért
tehet, hogy magyar mézet vásárol.</b></span> Ez nem a reklám helye, de<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ha valaki
termelői mézet vesz, akkor olyan embert támogat, aki méhcsaládokat tart,
és így áttételesen a méhek védelmét szolgálja az elköltött összeg.</b></span></p>
<blockquote>
<p>Fontos lenne, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a méz mellett fogyasszunk több virágport, propoliszt és pempőt is, melyeknek igen kedvező az élettani hatása.</b></span></p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szintén segítséget jelentene, ha a városlakók évelő növényeket,
fűszer- és gyógynövényeket tartanának az erkélyeiken, az
ablakpárkányaikon</b></span> – még ha nem is áll rendelkezésükre ehhez túl nagy
tér. Ma már egyre több kertészeti áruházban kapni olyan vadvirág
magokat, melyeket elszórva gyönyörű szép balkonládát tudunk kialakítani.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ami tehát nemcsak a szemet gyönyörködti, hanem a beporzóknak is
hasznos. A kiskertek tulajdonosainak azt javasoljuk, hogy</b></span> ne mindenhol
vágják le a füvet. A kerítés mellett igen, mert ezzel hosszabb életű
lesz a kerítésük, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a telken belül hagyjanak meg néhány négyzetméteres
részeket! Nagyon sok értékes vadvirág, pillangós fog ott kialakulni.
Gondolkozásmód-váltással, apró, de jó szándékkal tett lépéssekkel számos
eredmény elérhető – amik által a méhek, beporzók életkörülményei is
jobbá válhatnak.</b></span></p>
<p><strong>Tóth Gábor</strong></p></div>
</div>