[Grem] Nincs mese
csakany
csakany at cs.bme.hu
2020. Okt. 16., P, 00:52:28 CEST
Kedves Mindenki!
Egy pár megjegyzés:
A magyar Nemzet cikkében ugyan a homoszexualitást a korai fejlődéshez köti
a Buda Béla-féle cikk, de abban a túl szoros anyai kötésről, és az
apaminta hiányáról van szó. Ezek egyike sem függ össze a mesekönyvekkel.
Másrészt, ha egy szülő véletlenül nem is veszi észre, hogy mit vesz meg a
boltban, a legkésőbb akkor rá kell jönnie, amikor elkezdi felolvasni a
gyermekének. Ekkor még korrigálhatja a dolgot, ez tehát a szülő
felelőssége.
Természetesen az államnak is van azért felelőssége, mégpedig az, hogy az
érzékenyítés ne legyen kötelező anyag a bölcsődékben (sőt, az óvodákban,
de még alsóban sem, bár ez utóbbi helyekre már 3 éves kor felett járnak a
gyerekek).
Mielőtt bárki megkövezne, elmondom, hogy én sem örülök a homoszexualitás
iránti érzékenyítés erőltetésének egyáltalán, sőt, még a petíciót is
aláírtam, de itt a listán folyó diszkusszió hatására azért elgondolkodtam
néhány dologról.
Sziasztok Rita
On Thu, 15 Oct 2020, Laszlo Goczan wrote:
>
> Felvetődik a szakmaiságon kívül néhány gyakorlatias kérdés. Mégis hogyan olvashatta el már most
> több mint 1000 pszichológus ezt a könyvet – ráadásul egy részük külföldön írt alá –, hogy
> szakértői alapon eldönthessék, ezek a szövegek alkalmasak nyelvezetükben és történeteikben a
> gyerekek érzékenyítésére? Talán mindannyian online változatot kértek és kaptak a kiadótól?
>
> Vagy ez az aláírás csak ideológiai és szakmai tüntetés a Bagdy Emőke által képviselt
> értékrend ellen, és szó sincs gyerekeink érdekeiről?!
>
>
>
>
>
>
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>
> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. okt. 15., Cs, 19:35):
>
> Meseország: mit mond a tudomány?
>
> A pedofíliát az áldozat életkora teszi bűncselekménnyé, nem a hetero-
> vagy homoszexualitás
>
> Németh György
>
> https://magyarnemzet.hu/velemeny/meseorszag-mit-mond-a-tudomany-8794952/?utm_source=napi_hirlev
> el&utm_medium=email&utm_campaign=2020.10.12.
>
> Meseország mindenkié címmel megjelent egy könyv, amelynek kapcsán a
> miniszterelnök fontosnak tartotta kijelenteni, hogy Magyarország „a
> homoszexualitás tekintetében egy toleráns, türelmes ország”, ám a
> toleranciának és a türelemnek van határa, van egy átléphetetlen vörös vonal. E
> könyv – s kiadásával a Labrisz Leszbikus Egyesület – átlépte a vörös vonalat,
> „és én ebben összegzem a véleményemet: hagyják békén a gyerekeinket”. (2020.
> október 3., Kossuth rádió.)
>
> A baloldali-liberális-progresszív véleményközeg, mint az várható volt,
> felháborodott. A jobboldali-konzervatív véleményközeg is, csak éppen azon
> okból, mint a miniszterelnök. Ám egyetlen baloldali-liberális-progresszív
> felháborodó sem szólt, és jobboldali-konzervatív sem, hogy a tudomány mai
> állása szerint mi a homoszexualitás oka, mi írja felül a genetikai szinten
> kódolt, biológiai reprodukciót eredményező szexuális késztetést. Pedig a
> válasz, ha nem is régóta, nagyjából-egészéből tudható, még ha számos
> részletkérdés tisztázásra, pontosításra szorul is. Az pedig, hogy a fenti
> kérdésre mi a tudományosan megalapozott válasz, mégiscsak perdöntő abban a
> kérdésben, hogy kiknek a felháborodása jogos és kiknek álságos.
>
> A Science a világ vezető tudományos ismeretterjesztő lapja, amelybe szerzőként
> vagy hivatkozottként bekerülni szakmai világhírnevet jelent. E lap 2019.
> augusztus 30-i száma Brendan P. Zietsch és húsz szerzőtársa – köztük egy
> kutatócsoport – a homoszexualitás genetikai hátterét feltáró kutatásának
> eredményét tette közzé. A tanulmány (hozzáférhető az interneten) csupán nyolc
> oldal, ám 85 oldalas mellékletben írják le az általuk használt definíciókat és
> kifejlesztett módszertant, s közreadnak hét ábrát és huszonkét táblázatot.
>
> E kutatás különös jelentőségét az elemszám adja, amely két nagyságrenddel
> halad meg minden eddigit: közel félmillió (pontosan 477 522) 40 és 69 év
> közötti személy teljes génállományát vizsgálták át. Közülük a férfiak 4,1, a
> nők 2,8 százalékának volt azonos neművel szexuális kapcsolata. (Az arány
> egyenletesen növekvő – az 1960-as évek végén született férfiak esetén közel
> van a hét százalékhoz –, ám a nemek közötti különbség stabil.) Emellett saját
> módszertanukkal újravizsgáltak három régebbi (2308, 4755 és 8093 elemszámú)
> kutatást, azt elemezve, hogy eredményeik mennyiben lesznek azonosak a régebbi
> eredményekkel. (Nem találtak lényeges eltérést.) E helyütt természetesen csak
> a legfontosabb eredmények ismertetésére van mód.
>
> A legfontosabb, hogy nem találtak „homoszexuális gént”, pedig az ikerkutatások
> alapján valószínűsítették a létezését. Ellenben találtak öt homoszexualitásra
> hajlamosító gént, amelyből kettő „közös”, kettő csak férfiakban, egy csak a
> nőkben „működött”. A 2+2 férfi és a 2+1 női gén azonban együttesen is csak a
> homoszexualitás 8-25 százalékát volt képes magyarázni. Genetikai hasonlóság
> esetén – ez az elemszám kevesebb mint negyede esetén volt kimondható – 32,4
> százalékot. Vagyis a környezeti hatásnál csak elvétve bírnak nagyobb
> fontossággal a genetikai okok. Fontos hangsúlyozni, hogy gének vizsgálatával
> nem lehet megmondani, hogy ki vagy ki lesz homoszexuális, a kapcsolat nem
> ok-okozati, hanem valószínűségek vannak, s a genetikai okok ebben is csak
> elvétve erősebbek a környezeti hatásoknál.
>
> A homoszexualitás nem pontos fogalom. A tanulmány a szexuális aktivitás hét
> fokozatát különbözteti meg. A két végponton azok vannak, akiknek csak más nemű
> (7.), illetve csak azonos nemű (1.) szexuális partnerük volt. A középső
> fokozatba (4.) azokat sorolták, akik esetén azok száma közel egyenlő. A
> homoszexualitás inkább „férfidolog”: a homoszexuális férfiak közel 37,7
> százalékának csak férfipartnere volt, a nők esetében ez csupán hét százalék.
> Túlnyomórészt, de nem kizárólagosan azonos neműekkel volt kapcsolata a
> homoszexuális férfiak 62,2 százalékának, ez a nők esetében csak 17,2 százalék
> (6–7.). Csak elvétve volt azonos neműekkel is szexuális kapcsolata – ez ritka
> vagy kivételes, akár csak egyszeri homoerotikus kalandot jelent – a férfiak
> 28,5, a nők 60,3 százalékának (2.). A „tiszta” biszexualitás ritka: a
> homoszexuális férfiak 2,4, a nők 5,9 százaléka (4.), tágabban értelmezve 9,3,
> illetve 22,5 százalék (3–5.) sorolható ide.
> A kutatás kiterjedt arra is, hogy a homoszexualitásra hajlamosító gének
> jelenléte milyen mértékben van kapcsolatban az egyes jellemzőkkel. A
> homoszexuálisok a heteroszexuálisoknál magányosabbak, bár nyitottabbak, s
> hajlamosabbak a depresszióra és a skizofréniára. Utóbbi kettőre inkább a nők,
> mint a férfiak, ha nem is sokkal. Viszont sokkal inkább fogyasztanak
> marihuánát és sokkal több a szexuális partnerük.
>
> Mindebből elsősorban az következik, hogy a homoszexualitás kialakulásában –
> kevés kivétellel – a környezeti hatások szerepe jócskán felülmúlja a genetikai
> okokat. Kevés az olyan kivétel, ahol a genetikai okok súlya a nagyobb, de ott
> sem okvetlenül százszázalékos. 2013-ban, nem sokkal halála előtt nyilatkozta
> Buda Béla, korának legismertebb pszichiátere-pszichoterapeutája, hogy ő még
> olyan homoszexuális férfit nem látott, akinél „ne lett volna túl szoros anyai
> kötés, és ne alakult volna ki komoly, nőkkel szembeni fóbia”, sokuknál pedig
> „nem volt apaminta a szűkebb vagy tágabb családban”. Azt biztosnak mondta,
> hogy „a pszichoszexuális fejlődés során történik valami”. (Heti Válasz, 2013.
> június 13.)
>
> A kérdés az, hogy van-e valamiféle társadalmi-politikai felelősség abban,
> megfogalmazható-e államérdek azzal kapcsolatban, hogy e vonatkozásban milyen
> hatás éri a gyermekeket. Három álláspont lehetséges:
>
> 1. olyan környezet alakítandó ki és tartandó fenn, amely nem járul hozzá a
> homoszexuálissá váláshoz, mert a heteroszexualitás az ember biológiai
> lényegéhez tartozik, amit nincs ok megkérdőjelezni, a homoszexualitás nem
> másság, hanem sajnálatosság, amelyet az ember nem maga választ, hanem vétlenül
> örököl és/vagy környezete hatására válik azzá. Az előbbi ellen nincs mit
> tenni, ám az utóbbi ellen tehetünk, s tennünk is kell.
>
> 2. A homoszexuálissá válás támogatandó, mert a homoszexualitás nem pusztán
> személyes tény, hanem érték.
>
> Végül: 3. a semlegesség – tegye mindenki azt, amit jónak lát, e téren nem
> létezik társadalmi-politikai felelősség, államérdek még kevésbé.
>
> A miniszterelnök „hagyják békén a gyerekeinket” felszólítása az első
> álláspont elfogadása. Tudományos értelemben kizárólag ez megalapozott,
> erkölcsileg magam is csak ezt tartom elfogadhatónak. De vajon ez miért nem
> magától értetődő, természetes, részletesebb kifejtést nem igénylő,
> konszenzusos álláspont? Talán azért, mert a baloldali-liberális-progresszív
> véleményközeget a tudatlanság fátyla lengi körül. Le vannak maradva néhány
> brosúrával. Nem ismerik vagy nem fogadják el a tudomány eredményeit. Még
> mindig azt gondolják – ez megnyilatkozásaik rejtett, de jól érzékelhető
> kiindulópontja –, hogy van „meleggén”, az a fogantatástól adott vagy nem
> adott, a fogantatással minden eldől, akiben ez megvan, az homoszexuális lesz,
> akiben meg nincs, az heteroszexuális. A szexuális irányultság a fogantatás
> pillanatában eleve elrendeltetett, s ezen változtatni semmiféle és mégoly nagy
> erőfeszítéssel sem lehet.
> Ezen az állásponton azonban a tudomány régen túllépett: a homoszexualitás
> komplex jelenség, az a (negatív) környezeti hatások és a genetikai okok – és a
> kettő közül az előbbi a döntő! – bonyolult összjátékaként alakul ki. Mivel
> pedig a gyermekek nincsenek abban a helyzetben, hogy képesek legyenek a
> negatív környezeti hatások kivédésére, a társadalom és a politika, a kormány
> és a törvényhozás feladata, hogy elérje: hagyják békén a gyerekeinket azok,
> akik meg akarják akadályozni az alapismeretek, a biztonságot adó
> egyértelműségek erős bevésését. (Ezek hiánya miatt a gyermekek
> személyiségfejlődésében okozott károkról Bagdy Emőke pszichológus professzor
> beszélt a lapnak: Magyar Nemzet, 2020. október 8.)
>
> A Meseország mindenkié című könyvet a pedofíliához, a Labrisz Leszbikus
> Egyesületet pedig egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélnünk. Mert
> végül is erről van szó. A pedofíliát az áldozat életkora teszi
> bűncselekménnyé, nem a hetero- vagy homoszexualitás. A jobboldali-konzervatív
> véleményközegnek ezt kell képviselnie, ezt kell szembeállítania a
> baloldali-liberális-progresszív véleményközeg gyűlölködésről, uszításról,
> alkotmányos jogok sárba tiprásáról, az igazságosság és az egyenlőség
> sérelméről, a „kisebbség” idejekorán történő megértéséről és elfogadásáról
> történő beszédével.
>
> Csak azért teszik, hogy ne lebbenjen fel a rájuk borult tudatlanság fátyla.
> Idővel majd meghátrálnak. Ahogy meghátráltak abban a kérdésben – legalábbis
> nagy nyilvánosság előtt és nagy erővel már nem képviselik –, hogy a pedofília
> ne legyen büntethető, mert nem árt a gyermeknek az, ha valaki szereti. S a
> pedofil végtére is szereti a gyerekeket…
>
> A szerző szociológus, közgazdász
>
>
>
>
> [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
>
> [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
>
> [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
>
> [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról