[Grem] Nincs mese
Adrienn1
adrienn.bisztray at googlemail.com
2020. Okt. 7., Sze, 16:14:18 CEST
Azért ezeket az írásokat, gondolatokat a
"Mindenki" Oscar díjas filmmel kapcsolatban is vártam már,
de úgy látszik már MINDENKINÉL az inger küszöb magasan áll.
Sajnos.
Adrienn
2020. 10. 07. 11:12 keltezéssel, lászló lénárt írta:
> https://www.youtube.com/watch?v=Z1_eOcgvhec
> <https://www.youtube.com/watch?v=Z1_eOcgvhec>
>
> Laszlo Goczan <goczan at gmail.com <mailto:goczan at gmail.com>> ezt írta
> (időpont: 2020. okt. 7., Sze, 6:13):
>
> Figyelemreméltó érvelés Pozsonyi Ádámtól:
> GLaci
>
>
> A mese nem mindenkié
>
> Pozsonyi Ádám
>
> 2020.10.06. 21:00
>
> HIRDETÉS
>
> A Meseország mindenkié címre hallgató propagandakiadvány akkora
> port vert fel, hogy a cikk és kommentháború frontvonalai
> kibogozhatatlanok.
>
> Haladóék egyik legfőbb érve, amit monomániásan ismételgetnek, így
> hangzik: „Miért ne lehetne ebben az életkorban beszélni erről?”
>
> Nos, jó kérdés. Pontosabban lényegre törő. De meg is mondom rá
> mindjárt a választ. Mert a működésképtelenséget reklámozni
> felesleges. Sőt, nem felesleges, bűn.
>
> Súlyos bűn és vétek.
>
> Tudniillik a mese lényege, hogy a végén happy end van, és a gyerek
> megtanulja, hogy mik az ideális és követni való struktúrák az
> életben. Mert a mesének funkciója van. Nem csak annyi, hogy
> koptassuk a szánk, vagy, hogy lefoglalja magát, míg mi az
> asszonnyal filmet nézünk a hálószobában.
>
> A mese tanít!
>
> És nem ezt kell megtanulnia elsőként a gyereknek, hogy a
> vízszerelő nem jön ki, és ha mégis, akkor rosszul szereli meg a
> vízcsapot, de elkéri a kiszállási díjat. Fenéket.
>
> Azt ráér később is megtapasztalni.
>
> Azt kell elsőként megtanulnia, hogy léteznek ideák, léteznek
> célok, a célokért küzdeni kell, és a célokért érdemes küzdeni.
> Mert a mese lényege ez. Nem véletlenül gúnyolódnak egyesek az
> olyan történeteken, amelyben nincs árulás, félrelépés, erőszak, és
> ocsmányság, hogy ez túl meseszerű. (A Grimm mesék például épp
> ezért nem is gyerekmesék a szó eredeti értelmében, ami nem is
> csoda, hisz a történetek nagy része pusztán a szájhagyomány útján
> terjedő népi történetek feldolgozása volt, amikből a későbbi
> kiadásokban vették ki a nemi utalásokat, meg az erőszakot – így is
> maradt belőlük.)
>
> Szóval az ocsmányságra az ember még bőven ráér, már csak azért is,
> mert mégiscsak ez a ritkább. A vízszerelő általában jól csinálja
> meg, és a szélsőséges esetek nagyságrendekkel ritkábban fordulnak
> elő. A szabályos és hasznos legyen az első, amit a gyereknek
> megtanít az ember. Nem a szabályszegés.
>
> Ahogy egy gitároktató is elmagyarázza az oktondi nebulónak, hogy
> először tanulja meg az alapokat, s ha már tud valamit, akkor lehet
> a formákat tagadni.
>
> Frank Zappa, Captain Beefheart, a King Crimson, a Public Image
> Limited vagy a VoiVod is úgy tagadta a megszokott formákat, hogy
> profi zenészek voltak, és a hagyományos formák a kisujjukban voltak.
>
> A Kraftwerk minimalizmusa mögött is ott volt a klasszikus zenei
> tudás (Esleben a remschiedi művészeti akadémián találkoztak
> először. Hütter orgonán, Schneider pedig fafúvósokon játszott.)
>
> Az nem úgy megy, hogy Lacika meglátja a gitárt és formabontóan
> elkezdi ütögetni, mert ő más, nem kommersz, újító, és egyénisége
> van. Abból csak közröhej lesz.
>
> De, ha már az „ebben a korban miért ne?”témakört feszegetik
> haladóék, akkor felmerült bennem valami.
>
> Ha azt tudnia kell egy három-négyévesnek, hogy vannak homokosok,
> drogosok, sérültek, és hasonlók, akkor nem árt tudnia azt is, hogy
> léteznek migránsok, akik idegen kultúrát hoznak be
> szeretett-féltett hazájukba, és ki akarják túrni az őslakosokat.
> Hogy a bűnözés 90 %-át idegen földrészről érkezett emberek adják,
> akik agresszívan állnak az őslakosokhoz. Nem árt azt sem
> tudatosítani egy három-négyévesbe, hogy vannak olyan falvak az
> országban, ahol, ha eléd ugrik egy gyerek, s véletlen nekikoccansz
> az autóddal, akkor tilos megállni, és még inkább kiszállni, mert
> az életedbe kerülhet. Ugyanis a falu lakói ötvenen vesznek körül,
> és addig rugdosnak, amíg meghalsz. Sorolhatnám még a példákat, de
> ha már egy óvodás érett a másság befogadására, akkor érett erre
> is, nem, kedves haladók?
>
> Legyenek olyan mesék, hogy Juliska épphogy megúszta a nemi
> erőszakot, mert rövid volt a szoknyája, és a frissen érkezett
> fekete vendégek meg akarták ölni? Gondolom, erre azt mondaná a
> libsi, hogy nem. Az megrontás lenne, az nem gyereknek való, az
> propaganda.
>
> Nos, akkor ebben egyetértünk. Szóval a mese nem mindenkié
>
>
>
> <tamas_godolle at hotmail.com <mailto:tamas_godolle at hotmail.com>> ezt
> írta (időpont: 2020. okt. 6., K, 20:08):
>
> Köszi! Ez nagyon teccik, szellemesen igaz.
>
> Tamás, a rolós
>
> KEA <kea at turul.banki.hu <mailto:kea at turul.banki.hu>> ezt írta
> (2020. okt. 6. 19:51):
>
> Nincs mese
> A mássággá átkeresztelt rossz először persze mindig
> szerény, és csak azért könyörög, hogy hadd létezzen ő is,
> hiszen ő
> is a világ része
>
> MH, 2020.10.06. -- Bogár László
> https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20201006-nincs-mese
> <https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20201006-nincs-mese>
>
> Nincs mese, eljött az ideje, hogy tisztázzuk, vajon kié is
> meseország. Eddig naiv módon úgy véltük, ha van olyan kérdés,
> amit nem kell feltennünk, az éppen ez, hisz annyira
> nyilvánvaló a válasz. És ez a nyilvánvaló válasz nem az, hogy
> meseország mindenkié. Nem, meseország nem mindenkié,
> csakis és kizárólag azoké, akik a rend és a rendezetlenség
> időben
> és térben végtelen küzdelmében a rend oldalán állnak.
> Minden mese erről a küzdelemről szól, nem szólhat másról,
> hisz az
> ember kizárólag e harc elbeszélhetőségére találta ki a
> mesét. A mese mindig arról szól tehát, hogy a világban rend
> uralkodik, és persze arról, hogy ezt a rendet mindig
> fenyegeti a rendezetlenség, ezért állandó a küzdelem.
> Félreértés ne
> essék, a mese azt is elbeszéli, talán leginkább éppen ezt,
> hogy a rend és rendezetlenség nemcsak a világ külső tereiben,
> hanem leginkább belül, a lelkünk legmélyebb zugaiban
> zajlik szüntelen. Ne féljünk kimondani, a mese a jó és rossz
> állandó, meg-megújuló összecsapásáról szól, arról, hogy
> ezernyi nehézséget és veszélyt vállalva miként győzi le a
> jó a
> rosszat. És a dolog legmélyebb természetéből adódóan a
> mese mindig a jó szemszögéből mutatja be a létezést, és
> lelki,
> erkölcsi, szellemi értelemben azért válhatott a mese az
> emberiség örök kísérőjévé, mert képes örök érvényűvé tenni
> azokat a legalapvetőbb tanításokat, amelyek lehetővé
> teszik, hogy megtanuljuk, hogy van jó és rossz, hogy
> miként kell
> választani a jó és rossz között, és miként kell küzdeni
> mindezért a magunkban és másokban is megbúvó rosszal. És
> attól,
> hogy világunkból látszólag „eltűnt” a rossz, és vonzó
> álnéven, szerényen „másságként” mutatkozik be nap mint
> nap, a mese
> tanítása még örök érvényű marad, sőt.
>
> A mássággá átkeresztelt rossz először persze mindig
> szerény, és csak azért könyörög, hogy hadd létezzen ő is,
> hiszen ő
> is a világ része. Aztán ha megesett rajta a jó szíve, a
> másság szintet lép, és azt kéri most már kicsit
> határozottabban,
> hogy tudod mit, jó, legyünk egyenlők, hisz minden és
> mindenki egyenlő, nem? Hisz végül is nem mindegy, hogy jó
> vagy
> rossz? Itt azért már meg kellene szólalnia bennünk az
> éppen a mesék tanításai alapján kialakult vészcsengőnek, hogy
> miként mondtad az imént, kedves másság, hogy egyenlő? Hát
> már hogy lehetne egyenlő a jó és a rossz, az élet és a halál,
> a barát és az ellenség? Ha így lenne, akkor mégis mi
> értelme van a mesék legmélyebb tanításának, miszerint jótett
> helyébe jót várj? Vagy akkor mégis mire épült egy „másik”
> nép „más” meséjének tanítása, miszerint szemet szemért, fogat
> fogért, amit talán úgy fordíthatnánk le, hogy rossz tett
> helyébe rosszat várj?
>
> Ám a másság még itt sem áll meg, mert ha egyenlőségi
> követelését, bár kissé rosszkedvűen és szemlesütve, de
> úgy-ahogy
> tudomásul vesszük, máris újabb szintre lép, és jön a
> Pride, a másság büszke deklarációja arról, hogy ő nem
> egyszerűen
> csak egyenlő, de még egyenlőbb, vagyis különb, mint a
> vacak, szimpla kis jó, vagyis jogos a Pride. Aztán végül –
> és a
> világ most lép be ebbe a fázisba – már egyre
> határozottabban követeli a mibenlétét most már büszkén és
> harsányan hirdető
> másság, hogy takarodjanak a világból azok, akik még mindig
> ezt az ósdi, maradi hagyományt követik, legyen vége a
> tévelygésnek, a múltat végkép eltörölve jöjjön el végre a
> másság totális (közben azért persze tök liberális) uralmára
> épülő, szép új világ.
>
> A Meseország mindenkié cím félrevezető módon, álságos
> gonoszan ezt a mindent elpusztítani igyekvő, végzetes
> létstratégiát készíti elő. A természet amúgy nagyon
> egyszerű módon tartja fenn a kozmikus rendet, vicces is
> volna, ha
> egy bonyolultan szervezett élőlény sejtjei a másság
> szabadsága nevében mindig azt csinálnák, amihez éppen
> kedvük van,
> identitásukat szabadon váltogatva, hisz az élő szervezet
> mindenkié, nem? Éppen ennek a kizárására jött létre
> százmillió
> évvel ezelőtt az apoptózis, a programozott sejthalál
> jelensége, ami nagyjából azt jelenti, hogy minden sejt
> felszámolja
> önmagát, amint érzékeli, hogy rendellenesen működik. A
> totális szabadságukra büszke ráksejtek első lépésben ezt
> kapcsolják ki. A második lépésben jön a neoangiogenezis,
> hisz el kell érniük, hogy az élő szervezet ne csak egyszerűen
> létezni engedje, hanem táplálni is kezdje a környező
> hajszálerekkel is dúsan átszőve. S aztán ehhez hasonló
> trükkök
> százaival vezetve félre a szervezet immunrendszerét, végül
> győz a másság totális és mindent elsöprő szabadsága, amibe
> aztán szépen bele is pusztul az élőlény. És igaz, hogy a
> végén a szervezettel együtt a rák is elpusztul, de ez
> akkor már
> elég gyenge vigasz az élőlénynek.
>
> Nem kívánok rosszat a támogató celebeknek, de kíváncsi
> lennék rá, hogy ha ők maguk vagy szeretteik rákosak lennének,
> akkor is ilyen türelmesen megengedők volnának szegény
> ráksejtekkel, akiknek a szabadsága ugyanolyan értékes,
> mint az
> egészséges sejteké, és élni és élni hagyni felkiáltással
> ezt szeretni s tisztelni illik. Az öregek, betegek,
> fogyatékkal
> élők elfogadásának érzékenyítése csak tetszetős
> reklámszatyor, amelyben a másság végzetesen mérgezett
> csokoládéit
> kínálnák most a kicsiknek. Hogy ez a liberális terror
> létében fenyegeti az emberi világot, azt nem én mondom,
> hanem a
> Wall Street Journal, amelynek vezércikke júniusban
> jakobinus terrornak nevezte a mindenki egyelő, de a
> feketék még
> egyenlőbbek BLM-mozgalom nyomán kibontakozó cancel
> culture-nek a múltat végképp eltörölni igyekvő káoszát. A
> Meseország
> mindenkié ezzel a brutális jakobinus terrorral próbálja
> most már nyíltan felszámolni a még mindig létező rend
> maradványait.
>
> (A szerző közgazdász)
>
> Üdvrivalgással:
> KEA.
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu <mailto:Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201007/b6712e15/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról