[Grem] H. Boulad atya 2020. aug. egyiptomi szentbeszéde a II. Vatikáni Zsinatról

2020. Okt. 6., K, 20:11:47 CEST

Vajon egzakt módon kimutatható-e, hogy egy olyan összetett rendszernek, mint pl. a társadalom (itt: a nyugati kultúrkörbe tartozó társadalmak javarésze) ill. az abba beágyazott szintén összetett rendszerek (itt: a katolikus egyház ill. szervezete) válsága mire vezethető vissza?  Az még nehezebbé teszi az ítélethozatalt, hogy a válság tart.

Még a jóval egyszerűbb, mintegy „triviális” esetekben -- pl. az emberi test működése és a COVID -- is fényesen látszik, hogy milyen lélegzetelállítóan keveset tud az ember annak ellenére, hogy vannak látványos részeredmények (holdraszállás, szervátültetések, informatika, stb.)

A zsinat kontra válság témában:

Olyan érveléssel is találkoztam már, miszerint (az az egyházi tengelytörés amit) a II. vatikáni zsinat (okozott, fémjelzett, v. szentesített) döntően hozzájárult a nyugati világ civilizációs szabadeséséhez.  És tényleg: ha egy lelki és lelkiismereti szinten megroggyanó világban a morális stabilitást legnagyobb befolyással képviselő szervezet konzervativizmusát feladva olajat kezd önteni a forradalmi újítók tüzére, az helyes?

Bouland atya érvelése -- miszerint a társadalmi és az egyházi válság együtt mélyültek-mélyülnek, tehát az akkori egyházi irányváltozás nem volt hibás -- nem racionálisabb, mint az előző bekezdés gondolata.  Ha pedig az „élet sója” elvet a társadalom szintján belekeverjüka képletbe, azaz az Egyházat a világ lelkiismereti iránytűjének (is) tekintjük, akkor Bouland atya zsinati mentegetőzése egyértelműen vesztésra fog állni.

És a lényegről még nem is beszéltünk.

Gy.

On Tue, 6 Oct 2020, Emoke Greschik wrote:

> Date: Tue, 6 Oct 2020 18:32:57 +0200
> From: Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> To: "grem at turul banki. hu" <grem at turul.banki.hu>,
>     Dorottya Mogyorósi <modor307 at gmail.com>,
>     Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
> Subject: [Grem] H. Boulad atya 2020. aug. egyiptomi szentbeszéde a II.
>     Vatikáni Zsinatról
> 
> 
> továbbított küldemény: 
> 
> Henri Boulad SJ: Tévedés volt a II. vatikáni zsinat?
> 
>  
> 
> https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=108880&v=1&img=c_IMG_2911.jpg
> 
> https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png 3
> 
> Az Egyiptomban élő (kopt rítusú) katolikus pap, jezsuita szerzetes, Henri
> Boulad az interneten hetente közzétett szentbeszéd-sorozatában értékes
> eszmefuttatást indított el a II. vatikáni zsinat és az Egyház mai megújulása
> témában. A 2020. augusztus 10-én elhangzott elmélkedését tesszük közzé.
> 
> Az Egyház szabadesésben van. Ezzel semmi újat nem mondok. A papnevelésben
> kevés a hivatás, a kongregációknak nincs utánpótlásuk, a templomokban nincs
> elég hívő; és teljes közömbösség, ellenérzés tapasztalható a keresztény
> hittel szemben. Nem jobb a helyzet a többi vallás esetében sem. Ám mi
> összpontosítsunk a mi Egyházunkra, amely zuhanásban van, és tegyük fel a
> kérdést: Miért e válság? Melyik volt az a pillanat, amikor minden
> megbillent? Sokat gondolkodtam ezen, s feltettem magamban a kérdést, hogy
> vajon mikor történt ez a billenés.
> 
> 1960? Igen, a hatvanas évekig az Egyház elismert volt, a kultuszhelyek pedig
> látogatottak. Tisztelet övezte, és okkal volt feltételezhető, hogy számban
> és jelentőségében is gyarapodni fog – ám ebben a pillanatban, puff, minden
> megbillent.
> 
> Sokan az utolsó zsinatot nevezik meg okként. Azaz szerintük a zsinat felelős
> a most tapasztalt válságért. De ne feledjük el, hogy ez a válság nemcsak az
> Egyháznak, hanem a nyugati társadalmaknak is és általában az egész világnak
> a válsága. Mert a hatvanas években a vatikáni zsinaton kívül ott volt 1968
> májusa is, amit nagy zűrzavar követett az értékek és elvek terén, és ez
> elbizonytalanította az embereket. Minden megkérdőjeleződött. Az értékek a
> visszájukra fordultak, az elveket kétségbe vonták. Feltűnt az elhíresült
> jelmondat: Tilos tiltani! A tekintély visszaszorult – nem csupán az
> Egyházban, hanem az egész társadalomban.
> 
> A társadalmak e válsága bizonyítja, hogy nem a II. vatikáni zsinat felelős
> az Egyház meggyengüléséért. Kétségtelen, hogy van időbeli egybeesés. Mert
> ettől az időtől kezdve kezdtek kiürülni a kultuszhelyek, csökkent a
> hivatások száma, és meggyengült a hit. Napjaink sok áramlata – mint például
> a szexuális forradalom, az LMBTQ – ekkortól számíthatja eredetét. És ebben
> az időben jelent meg Szent VI. Pál pápa Humanae vitae enciklikája a
> születésszabályozásról, amely nagy zavart okozott az Egyházban.
> 
> Ezért teszem fel a kérdést: A II. vatikáni zsinat tévedés volt? Az utolsó
> zsinat tévút volt? Igen – ezt mondják a tradicionalista áramlat hívei,
> élükön Lefebre-rel, továbbá a Szent X. Piusz Testvérület és egyéb mozgalmak,
> amelyek a tradicionalizmus és a konzervatizmus jegyében születtek. A II.
> vatikáni zsinat a bűnös, az ellenség! Szerintük vissza kellene térni a latin
> nyelvű misézéshez, melynek során a pap háttal áll a híveknek, és vissza kell
> térni a régi liturgiai, morális és vallási hagyományokhoz. Úgy vélik, hogy
> ezek révén fog az Egyház újjászületni. „Restaurációt” akarnak.
> 
> Hihetitek-e, hogy a régi Egyház visszaállításával elrendeződnek a dolgok?
> Akkor többen fogják látogatni a templomokat? Nos, józanodjatok ki! Idézek
> egy mondatot, melyet a II. vatikáni zsinat óta több pápa is ismételt: „A II.
> vatikáni zsinatnak nincs alternatívája.” Ne hátra, hanem előre nézzetek! Ez
> a konfliktus lényege, amely szembeállítja a progresszivizmust a
> tradicionalizmussal, a nyitottságot a konzervativizmussal.
> 
> Feltehetik a kérdést, hogy én melyik táborhoz tartozom. A megújítók és
> progresszivisták, az Egyház teljes megújulását várók táborához, a radikális
> „aggiornamento” értelmében, úgy, ahogyan azt XXIII. János pápa
> megfogalmazta. Határozottan állítom, hogy a II. vatikáni zsinat egyáltalán
> nem volt tévedés.
> 
> Hát akkor hol van a hiba? Gondolkodjunk egy kicsit! A hiba az, hogy a II.
> vatikáni zsinat négyszáz évet késett. Hogyan? Igen, a II. vatikáni zsinatot
> a 16. században kellett volna összehívni. Az Egyház nem értette meg, hogy a
> reneszánsz előcsalogatta egy teljesen új világ létrejöttének szükségességét.
> A trienti zsinat szellemében megrekedve, egy alapvetően hierarchikus,
> konstantini, birodalmi teológiához, pasztorációhoz, intézményhez
> ragaszkodott. Visszautasította a születőben lévő új világot, amelynek
> szimbólumává vált a Galilei-per. Galilei hiába ismételgette, hogy a Föld
> forog a Nap körül, és nem a Nap a Föld körül. Nem – válaszolta az Egyház – a
> Nap forog a Föld körül. Galilei hiába magyarázta, hogy megállapításai és a
> csillagászati megfigyelések ennek ellenkezőjét bizonyítják. Tehát az Egyház
> olyan elavult kozmológiai állításhoz ragaszkodott, amely teljesen
> meghaladott volt. Ezen a ponton megbukott, mivel nem észlelte a modernitást,
> az emberi szellem ezen ébredését. Nyomást gyakorolva a hívekre úgy vélte,
> hogy tekintélye növelésével és kiátkozások sorával jut el a szökőár
> megfékezéséhez. Híres Syllabusában, amely eretnekségek gyűjteménye, az
> Egyház hevesen tiltakozott a korszak bibliai, teológiai újításai ellen.
> Pedig éppen ezek az újítások kövezték ki az utat a II. vatikáni zsinat felé.
> Új szellőt és újító gondolatiságot hoztak az Egyháznak.
> 
> A II. vatikáni zsinat bajnokait szinte kivétel nélkül félretolta a zsinat
> előtti Katolikus Egyház. (Az olyanokat, mint de Lubac, Lagrange, Congar,
> Chenu, Teilhard de Chardin, Newman bíboros... Hosszú a lista.) Elítélések,
> kirohanások, kiátkozások sorával az Egyháznak sikerült űrt teremtenie maga
> körül. Hátat fordított a kortárs világnak. Lehet-e csodálkozni a nagy
> válságon?
> 
> A II. vatikáni zsinat a hibás? Vagy inkább az Egyház makacssága, amellyel
> következetesen visszautasít evidenciákat, belemerevedve egy olyan hitbe,
> melynek nyelvezete nem felel meg a ma valóságának. Ez az igazi oka a
> válságnak, amelynek ma tanúi vagyunk. A II. vatikáni zsinat nem tévedés
> volt, hanem mentőöv az elsodródott Egyház számára. Soha nem késő hozzálátni
> a feladathoz, és következetesen dolgozni a megújításon, amelyet az utolsó
> zsinat indított el.
> 
> Nincs vesztegetni való idő! Ne hátrafelé nézzünk, hanem arra, ami előttünk
> van! Isten a jövőből érkezik. A csillag fényét kell követni, a három
> királyok nyomában járva, hogy találkozhassunk a betlehemi gyermekkel. Ámen.
> 
> https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=108880&v=1&p=1&img=c_IMG_2847.jpg
> 
> Henri Boulad SJ az egész világon ismert lelkiségi író. Francia és angol
> publikációi mellett a legtöbb írását német és magyar nyelven közölték.
> Honfitársunk, hiszen három éve magyar állampolgárságot kért és kapott.
> Szentbeszédei francia nyelven hetente láthatók és meghallgathatók a
> világhálón. Közismert, hogy elkötelezett az Egyház megújulása iránt. Idén
> augusztusban töltötte be a 89. életévét.
> 
>                                                                     
>               Fordította: Deme Erzsébet
> 
> Fotó (archív): Lambert Attila / Magyar Kurír
> 
> 
> [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
> 
>