[Grem] Magyar dúlás: a magy. parasztság felszámolása a kényszerkollektivizálás által / Szilvay G.

2020. Május. 20., Sze, 14:13:34 CEST

Parasztság felszámolása ma is folyik, nem politikai, hanem más, 
gazdasági, törvényi eszközökkel.

Eszméletlen a birtok koncentráció.

Egyszerű képlet, parasztra szabadítják a más feltételekkel termelő eu-t 
és a világot, egyedül hagyják, tőkéje, nincsen, piaca nincsen, ez a 
gazdasági eszköz.

A paraszt tönkre megy, és apró pénzért felvásárolják földjeit a 
törvényileg helyzetbe hozottak.

Tény. Ma 2020-ban a Balaton-felvidéken fele annyiba kerül a 
mezőgazdasági terület mint 15 évvel ezelőtt...

A

U.i: A tények makacs dolgok, csöndben maradunk, nem adunk muníciót az 
ellenfélnek, de két év múlva, félünk, h a vidék is mást színt fog ölteni.

2020. 05. 20. 12:56 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>
>
>   Magyar dúlás: így állt ellen a kollektivizálásnak a magyar
>   parasztság
>   <https://mandiner.hu/cikk/20200518_kollektivizalas_magyar_parasztsag>
>
> 2020. május 18. 8:45
> *Írta: Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely> *
> *Az önálló identitású parasztság az utolsó olyan társadalmi réteg 
> volt, amelyik még saját tulajdonnal rendelkezett, így potenciálisan 
> ellenfele lehetett* *a kommunista diktatúrának. **Ezért**vált tömeges 
> állami erőszak áldozatává 1958–1962 között, ez pedig a mai napig 
> kibeszéletlen traumá*ja a magyar társadalomnak. Írásunk *a NEB új 
> történelmi tanulmánykötetéről*.
>
> /Nyitókép: Nagygyűlés a téeszesítés idején Szabadszálláson (forrás: 
> Indafoto 
> <http://indafoto.hu/damdadam/image/24087006-5fbea1c0?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202005>)/
>
> *Mindenki számára szabadon letölthetővé tette honlapján kiadványait a 
> Nemzeti Emlékezet Bizottsága 
> <https://neb.hu/hu?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202005> 
> (NEB). *Ennek kapcsán kértük fel az egyik legújabb, a_*/Magyar dúlás – 
> Tanulmányok a kényszerkollektivizálás történetéből /című kötet 
> társszerkesztőjét, Galambos Istvánt a könyv bemutatására*_.
>
> A Magyar dúlás című kötet a magyar parasztság szovjet mintára 
> megszervezett termelőszövetkezetekbe kényszerítésének történetét 
> mutatja be,alulnézetből, a társadalmi tapasztalatra helyezve a 
> hangsúlyt– mondja Galambos István szerkesztő. A cím beszédes, egy 1960 
> eleji panaszos levél szófordulata. A plasztikus képet festő szerző*a 
> kényszerkollektivizálási kampány*ban a magyarok által magyaroknak 
> okozott szenvedéseket és károkat csak *a török pusztításokhoz tudta 
> hasonlítani. *
>
> Hozzáteszi: *a kommunisták célja a hagyományos magyar paraszti 
> társadalom felszámolása volt*. *A folyamat már 1945-ben elkezdődött, 
> majd 1948-tól a szovjet kolhozrendszer bevezetésével és a kuláküldözés 
> meghirdetésével folytatódott. *A kollektivizálásnak nevezett 
> téeszszervezési kampányban a kezdetektől*fizikai erőszakot és lelki 
> kényszert alkalmazva *akarták rábírni a gazdálkodókat *a belépési 
> nyilatkozat aláírására*. A kommunista párt egyfajta hadműveletnek 
> tekintette már az első téeszszervezési kampányt is, amely során *a 
> Jászság bizonyult az egyik „legkeményebb harci területnek”*, ahogy ez 
> Csikós Gábor tanulmányából kiviláglik.
>
> *A megalakult termelőszövetkezetek gyakran gazdaságtalanul működtek, 
> és a párt által előírt tervek *sem voltak mindig – eufemisztikusan 
> fogalmazva – észszerűek.*Az erőltetett gyapottermesztés Békés megyei 
> sajátosságai*t Balogh Dorottya mutatta be tanulmányában.
>
> A magyar gyapot kudarca egyfajta jelképe a szocialista 
> mezőgazdaság-politikának, az állami kényszernek, az 
> átgondolatlanságnak és a gazdasági racionalitás teljes hiányának.
>
> *Az 1956-os forradalom hatására **az addigi termelőszövetkezetek nagy 
> részekártyavárként hullott szét* – mondja a társszerkesztő. *A Kádár 
> János vezetésével újjászervezett kommunista párt azonban 1958–1962 
> között egy koncentrált és precízen megszervezett kampánnyal 
> végrehajtotta, ami Rákosiéknak nem sikerült maradéktalanul, *a 
> parasztság téeszekbe kényszerítését. A folyamat végére 1,6 millióról 
> 150 ezer alá csökkent az egyéni gazdálkodók száma. Ennek hátterét 
> megvilágítva: 1956-ig a földek nagyobb része egyéni gazdálkodók 
> tulajdonában maradt, még az is előfordult, hogy a téeszektől is 
> béreltek-földet.
>
> Az 1945-tel kezdődött folyamatot mutatja be röviden a NEB /Apáink 
> földje /című rövidfilmje, amelyben archív felvételek mellett 
> megszólalnak benne a korszak szemtanúi, az események elszenvedői is.
>
> A szerkesztő megjegyzi:*a parasztokat **a téeszekbe kényszerítő 
> brutalitás és erőszak Kádár idején semmivel nem maradt el a 
> Rákosi-korszaktól.*
>
> A fő módszerek az *erőszakos agitálás (gyakran éjszaka), a verések, a 
> családtagokkal való zsarolás* – például a gyerekek továbbtanulásának 
> lehetősége – és egyéb *rafinált, ávós módszerek* – például *kályha 
> melletti izzasztás nagykabátban *– voltak. Soós Viktor Attila 
> tanulmányából ugyanakkor az is kiderül, hogyan kívánták *felhasználni 
> a kommunista állammal együttműködő békepapságot a termelőszövetkezeti 
> kampányok támogatására.*
>
> A Magyar dúlás a NEB és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont közös 
> Vidéktörténeti Témacsoportjának munkája nyomán, több szerző tollából 
> származó tanulmányokból összeálló kötet.
>
> A céljuk, hogy egyfajta paradigmaváltást valósítsanak meg – hívja fel 
> a figyelmet Galambos. A történészek 1990 előtt főleg a téeszesítés 
> eredményeivel foglalkoztak, míg a témacsoport kutatói a helyi 
> forrásokra, valamint visszaemlékezésekre támaszkodva a társadalom 
> tapasztalatára helyezi a hangsúlyt. Így a kötetben Káli Csaba a Zala, 
> Czetz Balázs a Fejér, Cseh Géza a Szolnok megyei tapasztalatait 
> foglalta össze a kényszerkollektivizálás második hullámának. Ö. Kovács 
> József összefoglaló tanulmánya pedig nem csak egyedül a téeszesítést 
> vizsgálja, hanem azt egy folyamat részeként mutatja be, mint*a 
> kommunista ideológiának és politikánaka vidéki társadalom elleni 
> stratégiáját, ami a földosztással kezdődik, a végeredménye pedig a 
> magyar paraszti társadalom, a hagyományos életmód felszámolása.* 
> Horváth Gergely Krisztián, a kötet másik szerkesztőjének tanulmánya 
> azért is érdekes, mert a korabeli szociográfusok reflexióit elemzi a 
> kuláküldözésről és kollektivizálásról, s egyúttal azt is bemutatja, 
> miként lehetett erről beszélni a diktatúrában.
>
> /Vita a téeszesítésről Mérgesen/
>
>  Galambos István elmondja: a tabu oldása volt a célja a NEB és az 
> Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságának 
> együttműködésében készített /Sorsfordítás – A paraszti társadalom 
> felszámolása, 1945–1962/ című vándorkiállításnak, amelyet több vidéki 
> helyszínen is bemutattak*. /„Az egyes vidéki helyszíneken 
> rádöbbentünk,mennyire kibeszéletlen ez a korszak, többen elsírták 
> magukat, újra átélve az akkori traumát, és hálásak voltak, hogy valaki 
> foglalkozik a témával. Olyan dolgokat meséltek, amiket nem mondtak el 
> évtizedek óta senkinek.” /*
>
> A kötet másik újdonsága, hogy több tanulmány foglalkozik az ellenállás 
> kérdéskörével. Az 1990 előtt született munkákban megfogalmazott 
> álláspont szerint – amely a rendszerváltozás után is érezteti hatását 
> –, *ha volt is ellenkezés, a gazdálkodók* h*amar belátták, hogy 
> boldogulásuk letéteményese a közös gazdálkodás. *A kötetben publikált 
> kutatási eredmények ellentmondanak ennek a narratívának.
>
> A parasztság Galambosék kutatásai szerint *igenis sokféle módon 
> igyekezett ellenállni*,*előfordult, hogy a gazda elbujdokolt* a 
> téeszszervezők elöl, *vagy próbált alkudozni, számos helyen volt 
> tiltakozás, sokan panaszleveleket írtak* a párt vezetőinek, az 
> újságoknak vagy a rádiónak. Ilyen leveleket is idéz tanulmányában a 
> Kecskemét környéki tapasztaltakról beszámoló Rigó Róbert. Az 
> ellenállás egyik sajátos példája *a nyírcsaholyi asszonytüntetés volt 
> 1960. február 26-án,* amelyről Farkas Györgyi írt tanulmányt a kötetbe.
>
> A kollektivizálás egyik legsúlyosabb következménye – erről szintén 
> kevés szó esik a korábbi munkákban –, hogy*látványos elvándorlás 
> indult a falvakbólaz ipari központokba. **1949 és 1966 között 
> Szabolcs-Szatmár megye népessége például 146, Bács-Kiskuné pedig 86 
> ezer fővel csökkent*. A téeszszervezés során átélt*erőszak, 
> megfélemlítés miatt megnőtt az öngyilkosságok és az alkoholizmusba 
> menekülők száma*, sőt – mutat rá Galambos István *– új kórképként 
> jelent meg *a kollektivizálás traumájának leírására *az 
> ún./„tsz-pszichózis”/. *
>
>  Az önálló identitású parasztság az utolsó olyan társadalmi réteg 
> volt, amelyik még saját tulajdonnal rendelkezett, így potenciálisan 
> ellenfele lehetett a kommunista diktatúrának. Ezért vált tömeges 
> állami erőszak áldozatává 1958–1962 között, ez pedig a mai napig 
> kibeszéletlen traumája a magyar társadalomnak.
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200520/31f6c3cf/attachment.html>