<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Parasztság felszámolása ma is folyik, nem politikai, hanem más,
gazdasági, törvényi eszközökkel.</p>
<p>Eszméletlen a birtok koncentráció.</p>
<p>Egyszerű képlet, parasztra szabadítják a más feltételekkel
termelő eu-t és a világot, egyedül hagyják, tőkéje, nincsen, piaca
nincsen, ez a gazdasági eszköz.</p>
<p>A paraszt tönkre megy, és apró pénzért felvásárolják földjeit a
törvényileg helyzetbe hozottak.</p>
<p>Tény. Ma 2020-ban a Balaton-felvidéken fele annyiba kerül a
mezőgazdasági terület mint 15 évvel ezelőtt...</p>
<p>A</p>
<p>U.i: A tények makacs dolgok, csöndben maradunk, nem adunk
muníciót az ellenfélnek, de két év múlva, félünk, h a vidék is
mást színt fog ölteni.<br>
</p>
<p><br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020. 05. 20. 12:56 keltezéssel, Emoke
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CALP0BwN9sF-xzc+GAAPodCSR18Afi1J-q4jgfUO7qLww+1ppVQ@mail.gmail.com">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
<div dir="ltr">
<div><span><img
src="https://mandiner.hu/attachment/0376/375471_tsz2.jpg"
title="" style="margin-right:0px" moz-do-not-send="true"
width="188" height="106"> </span> </div>
<div>
<h1><a
href="https://mandiner.hu/cikk/20200518_kollektivizalas_magyar_parasztsag"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Magyar dúlás: így
állt ellen a kollektivizálásnak a magyar parasztság</a></h1>
<div style="margin:10px 0px">2020. május 18. 8:45</div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"> <b>Írta: <a
href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Szilvay Gergely</a>
</b></div>
<div>
<div> </div>
</div>
<div id="m_-7081037023048986581gmail-articlecontent">
<div> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az
önálló identitású parasztság az utolsó olyan
társadalmi réteg volt, amelyik még saját tulajdonnal
rendelkezett, így potenciálisan ellenfele lehetett</b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
kommunista diktatúrának. </b></span><span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ezért<span
style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>vált
tömeges állami erőszak áldozatává 1958–1962 között, ez
pedig a mai napig kibeszéletlen traumá</b></span>ja a
magyar társadalomnak. Írásunk <span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a NEB új
történelmi tanulmánykötetéről</b></span>.</div>
<div>
<p style="text-align:right"><i>Nyitókép: Nagygyűlés a
téeszesítés idején Szabadszálláson (forrás: <a
href="http://indafoto.hu/damdadam/image/24087006-5fbea1c0?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202005"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Indafoto</a>)</i></p>
<p> </p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mindenki
számára szabadon letölthetővé tette <a
href="https://neb.hu/hu?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202005"
target="_blank" moz-do-not-send="true">honlapján
kiadványait a Nemzeti Emlékezet Bizottsága</a>
(NEB). </b></span>Ennek kapcsán kértük fel az egyik
legújabb, a<span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b> <i>Magyar
dúlás – Tanulmányok a kényszerkollektivizálás
történetéből </i>című kötet társszerkesztőjét,
Galambos Istvánt a könyv bemutatására</b></u></span>.</p>
<p>A Magyar dúlás című kötet a magyar parasztság szovjet
mintára megszervezett termelőszövetkezetekbe
kényszerítésének történetét mutatja be,alulnézetből, a
társadalmi tapasztalatra helyezve a hangsúlyt– mondja
Galambos István szerkesztő. A cím beszédes, egy 1960
eleji panaszos levél szófordulata. A plasztikus képet
festő szerző<span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
kényszerkollektivizálási kampány</b></span>ban a
magyarok által magyaroknak okozott szenvedéseket és
károkat csak <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a török
pusztításokhoz tudta hasonlítani.
</b></span>
</p>
<p>Hozzáteszi: <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
kommunisták célja <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">a
hagyományos magyar paraszti társadalom</span>
felszámolása volt</b></span>. <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
folyamat már 1945-ben elkezdődött, majd 1948-tól a
szovjet kolhozrendszer bevezetésével és a <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">kulák</span>üldözés
meghirdetésével folytatódott. </b></span>A
kollektivizálásnak nevezett téeszszervezési kampányban a
kezdetektől<span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> fizikai
erőszakot és lelki kényszert alkalmazva </b></span>akarták
rábírni a gazdálkodókat <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
belépési nyilatkozat aláírására</b></span>. A
kommunista párt egyfajta hadműveletnek tekintette már az
első téeszszervezési kampányt is, amely során <span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Jászság
bizonyult az egyik „legkeményebb harci területnek”</b></span>,
ahogy ez Csikós Gábor tanulmányából kiviláglik.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
megalakult termelőszövetkezetek gyakran
gazdaságtalanul működtek, és a párt által előírt
tervek </b></span>sem voltak mindig –
eufemisztikusan fogalmazva – észszerűek.<span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Az
erőltetett gyapottermesztés Békés megyei
sajátosságai</b></span>t Balogh Dorottya mutatta be
tanulmányában.</p>
<div>A magyar gyapot kudarca egyfajta jelképe a
szocialista mezőgazdaság-politikának, az állami
kényszernek, az átgondolatlanságnak és a gazdasági
racionalitás teljes hiányának.</div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az
1956-os forradalom hatására </b></span><span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az addigi
termelőszövetkezetek nagy része<span
style="background-color:rgb(217,234,211)">
kártyavárként hullott szét</span></b></span> –
mondja a társszerkesztő. <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A Kádár
János vezetésével újjászervezett kommunista párt
azonban 1958–1962 között egy koncentrált és precízen
megszervezett kampánnyal végrehajtotta, ami
Rákosiéknak nem sikerült maradéktalanul, </b></span>a
parasztság téeszekbe kényszerítését. A folyamat végére
1,6 millióról 150 ezer alá csökkent az egyéni
gazdálkodók száma. Ennek hátterét megvilágítva: 1956-ig
a földek nagyobb része egyéni gazdálkodók tulajdonában
maradt, még az is előfordult, hogy a téeszektől is
béreltek-földet. </p>
<p>Az 1945-tel kezdődött folyamatot mutatja be röviden a
NEB <i>Apáink földje </i>című rövidfilmje, amelyben
archív felvételek mellett megszólalnak benne a korszak
szemtanúi, az események elszenvedői is.</p>
<p>A szerkesztő megjegyzi:<span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
parasztokat </b></span><span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
téeszekbe kényszerítő brutalitás és erőszak Kádár
idején semmivel nem maradt el a Rákosi-korszaktól.</b></span></p>
<p>A fő módszerek az <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>erőszakos
agitálás (gyakran éjszaka), a verések, a <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">családtagok</span>kal
való zsarolás</b></span> – például a gyerekek
továbbtanulásának lehetősége – és egyéb <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>rafinált,
ávós módszerek</b></span> – például <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kályha
melletti izzasztás nagykabátban </b></span>–
voltak. Soós Viktor Attila tanulmányából ugyanakkor az
is kiderül, hogyan kívánták <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>felhasználni
a kommunista állammal együttműködő békepapságot a
termelőszövetkezeti kampányok támogatására.</b></span></p>
<p>A Magyar dúlás a NEB és a Bölcsészettudományi
Kutatóközpont közös Vidéktörténeti Témacsoportjának
munkája nyomán, több szerző tollából származó
tanulmányokból összeálló kötet. </p>
<p>A céljuk, hogy egyfajta paradigmaváltást valósítsanak
meg – hívja fel a figyelmet Galambos. A történészek 1990
előtt főleg a téeszesítés eredményeivel foglalkoztak,
míg a témacsoport kutatói a helyi forrásokra, valamint
visszaemlékezésekre támaszkodva a társadalom
tapasztalatára helyezi a hangsúlyt. Így a kötetben Káli
Csaba a Zala, Czetz Balázs a Fejér, Cseh Géza a Szolnok
megyei tapasztalatait foglalta össze a
kényszerkollektivizálás második hullámának. Ö. Kovács
József összefoglaló tanulmánya pedig nem csak egyedül a
téeszesítést vizsgálja, hanem azt egy folyamat részeként
mutatja be, mint<span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
kommunista ideológiának és politikának<span
style="background-color:rgb(255,242,204)"> a
vidéki társadalom</span> elleni stratégiáját, ami
a földosztással kezdődik, a végeredménye pedig a <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">magyar
paraszti társadalom, a hagyományos életmód </span>felszámolása.</b></span>
Horváth Gergely Krisztián, a kötet másik szerkesztőjének
tanulmánya azért is érdekes, mert a korabeli
szociográfusok reflexióit elemzi a kuláküldözésről és
kollektivizálásról, s egyúttal azt is bemutatja, miként
lehetett erről beszélni a diktatúrában. <img alt=""
src="https://mandiner.hu/gallery/2020/05/58.1380.2.tif"
style="margin-right: 0px;" moz-do-not-send="true"
width="472" height="339"></p>
<p style="text-align:center"><img alt=""
src="https://mandiner.hu/gallery/2020/04/Akos/berlin/teeszesites.jpg"
style="margin-right: 0px;" moz-do-not-send="true"
width="472" height="266"></p>
<p style="text-align:center"><i>Vita a téeszesítésről
Mérgesen</i></p>
<p> Galambos István elmondja: a tabu oldása volt a célja a
NEB és az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és
Közművelődési Igazgatóságának együttműködésében
készített <i>Sorsfordítás – A paraszti társadalom
felszámolása, 1945–1962</i> című vándorkiállításnak,
amelyet több vidéki helyszínen is bemutattak<span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>. <i>„Az
egyes vidéki helyszíneken rádöbbentünk,<span
style="background-color:rgb(234,209,220)">
mennyire kibeszéletlen ez a korszak, többen
elsírták </span>magukat, újra átélve az akkori
traumát, és hálásak voltak, hogy valaki
foglalkozik a témával. Olyan dolgokat meséltek,
amiket nem mondtak el évtizedek óta senkinek.” </i></b></span></p>
<p>A kötet másik újdonsága, hogy több tanulmány
foglalkozik az ellenállás kérdéskörével. Az 1990 előtt
született munkákban megfogalmazott álláspont szerint –
amely a rendszerváltozás után is érezteti hatását –, <span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ha volt
is ellenkezés, a gazdálkodók</b></span> h<span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>amar
belátták, hogy boldogulásuk letéteményese a közös
gazdálkodás. </b></span>A kötetben publikált
kutatási eredmények ellentmondanak ennek a narratívának.</p>
<div>A parasztság Galambosék kutatásai szerint <span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>igenis
sokféle módon igyekezett ellenállni</b></span>,<span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
előfordult, hogy a gazda elbujdokolt</b></span> a
téeszszervezők elöl, <span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>vagy
próbált alkudozni, számos helyen volt tiltakozás,
sokan panaszleveleket írtak</b></span> a párt
vezetőinek, az újságoknak vagy a rádiónak. Ilyen
leveleket is idéz tanulmányában a Kecskemét környéki
tapasztaltakról beszámoló Rigó Róbert. Az ellenállás
egyik sajátos példája <span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
nyírcsaholyi asszonytüntetés volt 1960. február
26-án,</b></span> amelyről Farkas Györgyi írt
tanulmányt a kötetbe. </div>
<p><img alt=""
src="https://mandiner.hu/gallery/2020/05/132.jpg"
style="margin-right: 0px;" moz-do-not-send="true"
width="472" height="362"></p>
<p>A kollektivizálás egyik legsúlyosabb következménye –
erről szintén kevés szó esik a korábbi munkákban –, hogy<span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
látványos elvándorlás indult a <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">falvak</span>ból<span
style="background-color:rgb(217,234,211)"> az
ipari </span><span
style="background-color:rgb(217,234,211)">központok</span>ba.
</b><b>1949 és 1966 között <span
style="background-color:rgb(217,234,211)">Szabolcs-Szatmár
megye népessége </span>például 146, <span
style="background-color:rgb(217,234,211)">Bács-Kiskuné</span>
pedig 86 ezer fővel csökkent</b></span>. A
téeszszervezés során átélt<span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> erőszak,
megfélemlítés miatt megnőtt az öngyilkosságok és az
alkoholizmusba menekülők száma</b></span>, sőt –
mutat rá Galambos István <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>– új
kórképként jelent meg </b></span>a kollektivizálás
traumájának leírására <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az ún.<i>
„tsz-pszichózis”</i>. </b></span></p>
<p> Az önálló identitású parasztság az utolsó olyan
társadalmi réteg volt, amelyik még saját tulajdonnal
rendelkezett, így potenciálisan ellenfele lehetett a
kommunista diktatúrának. Ezért vált tömeges állami
erőszak áldozatává 1958–1962 között, ez pedig a mai
napig kibeszéletlen traumája a magyar társadalomnak.</p>
</div>
</div>
</div>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>