[Grem] Méhek
Sziklay Levente
lsziklay at freemail.hu
2020. Már. 30., H, 17:23:00 CEST
egy nyári cikk a védekezésről
Még ennél is komolyabb kifogás a hazai védekezéssel szemben a kémiai módszer csaknem kizárólagos használata. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnökének lényegében beismerte, hogy a védekezést a cégérdekek vezérlik, mondván, a „jogi, hatósági kontroll nem irányulhat arra, hogy a forgalmazói szándék – külföldi és magyar gyártókat is beleértve – befolyásoló hatását kiiktassuk, és ez egyértelműen a deltametrin hatóanyagú készítmények dominanciáját jelenti”. Ez azért különösen szomorú, mert a deltametrin rendkívül mérgező a vízi élőlényekre, ökológiai rendszerekre, más rovarokra, és az sem kizárt, hogy az emberi szervezetet is károsíthatja. Az állami forrásból finanszírozott szúnyoggyérítés mégis a deltametrin hatóanyagú szerek szétpermetezését preferálja a biológiai módszerekkel szemben.
A katasztrófavédelemnek rendszeresen szakértőként dolgozó Fekete Gábor, a deltametrintartalmú szúnyogirtót, a Coratrint forgalmazó Corax-Bioner Zrt. üzletág-igazgatója a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy szó sincs összeférhetetlenségről, hiszen biológiai lárvairtó szert is forgalmaznak, de a deltametrinre van nagyobb igény.
„(..)
Az MTA több kutatóműhelye tavaly (..) javasolta a hazai csípőszúnyogok országos monitorozásának megszervezését, a begyűjtött egyedek folyamatos vizsgálatát, valamint a gyérítési gyakorlat modernizálását, a deltametrin használatának jelentős mértékű csökkentését, mivel a szigorúan specifikus, szúnyoglárvát irtó biológiai szerekkel célirányosabb védekezés érhető el, egyúttal a nem célszervezetek károsítása is sokkal csekélyebb mértékű. Arra is felhívják a figyelmet, hogy Európa más országaiban már a biológiai gyérítés került előtérbe.
A fővárosi irtásért felelős Rovért most semmivel nem permetez többször, mint tavaly. Risinger Mátyás ugyanis nem tartja jó ötletnek a lakosság további terhelését kémiai szerekkel. Biológiai irtást is végeznek, de ez sokkal többe kerül és igen bonyolult. A biológiai védekezés elterjedéséhez szerinte a hazai gyártó- és irtócégeknek teljesen át kellene alakítani, le kellene cserélni a gépparkot és a szakembereket is. Ez pedig nagyon költséges.
Szegeden viszont már tíz éve alkalmazzák a biológiai módszert. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. szakemberei a város 21 pontján mérik hetente a csípésszámot, és meg is állapítják a befogott egyedek faját. Meghatározták a csípőszúnyogok keltetőit, és célzottan, még lárvakorukban pusztítják el ezeket. Ezt csak ritkán, mint például a mostani árvíz utáni időszakban kell kémiai légi irtással kiegészíteni – magyarázza a cég vezetője, Makrai László. Ilyenkor is lehetne egyébként biológiai módszerrel, jéggranulátumokba zárt, fehérjealapú hatóanyaggal gyéríteni, de ezt a szert Magyarországon nem forgalmazzák. A cég korábban Culinex szúnyogirtó tablettát is osztogatott a lakosságnak, ezt a szert a kerti vizekbe kellett beledobni, de közben lejárt az engedélye, és egy gyártónak sem éri meg újra lefuttatni az engedélyeztetését. A biológiai irtásra a város évi 30 milliót költ, miközben egyetlen légi permetezés 11 millióba kerül. De utóbbi az egyszerűbb. Sokszor az emberek már attól megnyugszanak, hogy látják a gépet körözni. Amíg az állam nem kötelezi el magát a biológiai védekezés mellett, addig a piaci érdekek és a lakossági elvárások szerint alakul a szúnyogirtás.
"László Baják" <laszlo.bajak at gmail.com> írta:
>Úgy tudom, hogy sok helyen (természetvédelmi területek, nemzeti területek, vizes élőhelyek környéke, stb) nem vegyi, hanem csak biológiai szúnyogirtás van. Az arányokat sajnos nem ismerem. Amikor én az OKI-nál dolgoztam még piretroidokkal meg nikotinoidokkal kísérleteztünk, amelyek természetes hatóanyagok. Azóta engedélyeztek volna mutagén hatású idegmérget ?? Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2020. márc. 30., H, 16:06):
>>" Hazánkban jelenleg döntő részben kémiai úton végzik a szúnyoggyérítéseket. Az ezekhez használt vegyszerek hatóanyaga szinte kivétel nélkül a deltamethrin nevű idegméreg, amely minden nem melegvérű állatra káros. A szúnyogirtások során elenyészően kevés csípőszúnyog pusztul el, míg a méhek, a katicák és az egyéb rovarok pusztulása a szúnyogokénak akár több százszorosa is lehet. De a felhasznált vegyszer kiemelten veszélyes a vízi szervezetekre (halakra, kétéltűekre) és a hüllőkre is. Az embereknél mutagén hatása van, az arra érzékenyebbek fizikai tüneteket észlelnek magukon mind a permetezést követően a levegővel érintkezés által, mind a vegyszermaradványokat tartalmazó táplálékok (zöldség, gyümölcs) bevitelével." Részlet a Nem kérünk vegyi szúnyogirtást Pákozdon! petícióból, amihez ITT lehet csatlakozni.
>>"László Baják" <laszlo.bajak at gmail.com> írta:
>>>Teljesen egyet értek. Nálam a kert vegyszermentes, így rengeteg apró állat él benne. Hosszabb távon a kártevők és a kártevők ellenségei szabályozzák egymás populációit, és kialakul az egyensúly. Problémát csak az idegenhonos, behurcolt fajok okozhatnak, amelyeknek nincsenek helyi ellenségei, (vándorpoloska, puszpángmoly, lepkekabóca, stb) Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>> Adrienn1 <adrienn.bisztray at googlemail.com> ezt írta (időpont: 2020. márc. 30., H, 14:44):
>>>>Bármiféle vegyszerezés, szúnyogirtás, gyomirtózás véleményem szerint minden kis apró soklábúra hatással van, tehát tök mindegy, h mikor szórunk.
>>>>A teljes ökoszisztémát kellene védenünk, támogatnunk.
>>>>Gond, h nincs, vagy alig katica bogár, fülbemászó, stb. Erre elkezdünk (helyettük) dolgozni, védekezni, és már megint tonna számra borítjuk a vegyszereket.
>>>>Valóban, szúnyogirtás nyáron történik, akkor a méhek éppen a nyári virágokon vannak, (ahol nem tárcsázzák be őket) és nem az emberek gyümölcsöseiben, de érintettek. A fecskékről nem is beszélve.
>>>>Valahogy nagyon észre kellene térnünk.
>>>>Mellékletben, március elején öreg szőlőkéreg alól előbújó katica (én is segítettem neki a törzstisztítással, remélem nem fázott meg :)
>>>>A
>>>>2020. 03. 30. 11:48 keltezéssel, László Baják írta:
>>>>>Csak megerősíteni tudom Adrienn tapasztalatát. 2019 tavaszán általában szokatlanul kevés beporzó rovart (legyek, méhek, darazsak, stb) lehetett látni. Ennek megfelelően, bár a legtöbb gyümölcsfa szépen virágzott, alig termett valamit. Mivel azonban némely fa mégis rendesen termett, gyaníthatóan a beporzók számát nemcsak a vegyszerezés, de az időjárás is erősen befolyásolta. A hűvös, esős időben ugyanis a beporzók nem repülnek, azaz ha egy fa virágzása hűvös, esős időre esik úgy a megtermékenyülés is csekély lesz. Az utóbbi években többször is előfordult, hogy a tél végén egy melegebb időszak volt, amit kora tavasszal rossz idő követett. A korán, de nem túl korán virágzó fák így előnyösebb helyzetbe kerültek a viszonylag később virágzókkal szemben. A vegyszerezés főleg a nagyüzemi gyümölcsösöknél jelenthet veszélyt. A szúnyogirtás viszont a csapadékos nyarakon jellemző, amikor már nem virágzanak a gyümölcsfák. Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>>>_______________________________________________
>>>>Grem mailing list
>>>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>Teljesen egyet értek. Nálam a kert vegyszermentes, így rengeteg apró állat él benne. Hosszabb távon a kártevők és a kártevők ellenségei szabályozzák egymás populációit, és kialakul az egyensúly. Problémát csak az idegenhonos, behurcolt fajok okozhatnak, amelyeknek nincsenek helyi ellenségei, (vándorpoloska, puszpángmoly, lepkekabóca, stb)
>>>
>>>
>>>Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>>>
>>>
>>>Adrienn1 adrienn.bisztray at googlemail.com> ezt írta (időpont: 2020. márc. 30., H, 14:44):
>>>
>>>
>>>
>>>
>>> Bármiféle vegyszerezés, szúnyogirtás, gyomirtózás véleményem
>>> szerint minden kis apró soklábúra hatással van, tehát tök mindegy,
>>> h mikor szórunk.
>>>
>>> A teljes ökoszisztémát kellene védenünk, támogatnunk.
>>> Gond, h nincs, vagy alig katica bogár, fülbemászó, stb. Erre
>>> elkezdünk (helyettük) dolgozni, védekezni, és már megint tonna
>>> számra borítjuk a vegyszereket.
>>> Valóban, szúnyogirtás nyáron történik, akkor a méhek éppen a
>>> nyári virágokon vannak, (ahol nem tárcsázzák be őket) és nem az
>>> emberek gyümölcsöseiben, de érintettek. A fecskékről nem is
>>> beszélve.
>>> Valahogy nagyon észre kellene térnünk.
>>> Mellékletben, március elején öreg szőlőkéreg alól előbújó katica
>>> (én is segítettem neki a törzstisztítással, remélem nem fázott meg
>>> :)
>>>
>>> A
>>>
>>> 2020. 03. 30. 11:48 keltezéssel, László
>>> Baják írta:
>>>
>>>
>>>
>>> Csak megerősíteni tudom Adrienn tapasztalatát. 2019
>>> tavaszán általában szokatlanul kevés beporzó rovart (legyek,
>>> méhek, darazsak, stb) lehetett látni. Ennek megfelelően, bár a
>>> legtöbb gyümölcsfa szépen virágzott, alig termett valamit. Mivel
>>> azonban némely fa mégis rendesen termett, gyaníthatóan a
>>> beporzók számát nemcsak a vegyszerezés, de az időjárás is erősen
>>> befolyásolta. A hűvös, esős időben ugyanis a beporzók nem
>>> repülnek, azaz ha egy fa virágzása hűvös, esős időre esik úgy a
>>> megtermékenyülés is csekély lesz. Az utóbbi években többször is
>>> előfordult, hogy a tél végén egy melegebb időszak volt, amit
>>> kora tavasszal rossz idő követett. A korán, de nem túl korán
>>> virágzó fák így előnyösebb helyzetbe kerültek a viszonylag
>>> később virágzókkal szemben. A vegyszerezés főleg a nagyüzemi
>>> gyümölcsösöknél jelenthet veszélyt. A szúnyogirtás viszont a
>>> csapadékos nyarakon jellemző, amikor már nem virágzanak a
>>> gyümölcsfák.
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>> Mentes
>>> a vírusoktól. www.avast.com
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>_______________________________________________
>>>Grem mailing list
>>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>>>_______________________________________________
>>>Grem mailing list
>>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>_______________________________________________
>>Grem mailing list
>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>Úgy tudom, hogy sok helyen (természetvédelmi területek, nemzeti területek, vizes élőhelyek környéke, stb) nem vegyi, hanem csak biológiai szúnyogirtás van. Az arányokat sajnos nem ismerem. Amikor én az OKI-nál dolgoztam még piretroidokkal meg nikotinoidokkal kísérleteztünk, amelyek természetes hatóanyagok. Azóta engedélyeztek volna mutagén hatású idegmérget ??
>
>
>Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>
>
>Sziklay Levente lsziklay at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2020. márc. 30., H, 16:06):" Hazánkban jelenleg döntő részben kémiai úton végzik a szúnyoggyérítéseket. Az ezekhez használt vegyszerek hatóanyaga szinte kivétel nélkül a deltamethrin nevű idegméreg, amely minden nem melegvérű állatra káros. A szúnyogirtások során elenyészően kevés csípőszúnyog pusztul el, míg a méhek, a katicák és az egyéb rovarok pusztulása a szúnyogokénak akár több százszorosa is lehet. De a felhasznált vegyszer kiemelten veszélyes a vízi szervezetekre (halakra, kétéltűekre) és a hüllőkre is. Az embereknél mutagén hatása van, az arra érzékenyebbek fizikai tüneteket észlelnek magukon mind a permetezést követően a levegővel érintkezés által, mind a vegyszermaradványokat tartalmazó táplálékok (zöldség, gyümölcs) bevitelével." Részlet a Nem kérünk vegyi szúnyogirtást Pákozdon! petícióból, amihez ITT lehet csatlakozni. "László Baják" laszlo.bajak at gmail.com> írta:Teljesen egyet értek. Nálam a kert vegyszermentes, így rengeteg apró állat él benne. Hosszabb távon a kártevők és a kártevők ellenségei szabályozzák egymás populációit, és kialakul az egyensúly. Problémát csak az idegenhonos, behurcolt fajok okozhatnak, amelyeknek nincsenek helyi ellenségei, (vándorpoloska, puszpángmoly, lepkekabóca, stb) Mentes a vírusoktól. www.avast.com Adrienn1 adrienn.bisztray at googlemail.com> ezt írta (időpont: 2020. márc. 30., H, 14:44):Bármiféle vegyszerezés, szúnyogirtás, gyomirtózás véleményem szerint minden kis apró soklábúra hatással van, tehát tök mindegy, h mikor szórunk.A teljes ökoszisztémát kellene védenünk, támogatnunk.Gond, h nincs, vagy alig katica bogár, fülbemászó, stb. Erre elkezdünk (helyettük) dolgozni, védekezni, és már megint tonna számra borítjuk a vegyszereket.Valóban, szúnyogirtás nyáron történik, akkor a méhek éppen a nyári virágokon vannak, (ahol nem tárcsázzák be őket) és nem az emberek gyümölcsöseiben, de érintettek. A fecskékről nem is beszélve.Valahogy nagyon észre kellene térnünk.Mellékletben, március elején öreg szőlőkéreg alól előbújó katica (én is segítettem neki a törzstisztítással, remélem nem fázott meg :)A2020. 03. 30. 11:48 keltezéssel, László Baják írta:Csak megerősíteni tudom Adrienn tapasztalatát. 2019 tavaszán általában szokatlanul kevés beporzó rovart (legyek, méhek, darazsak, stb) lehetett látni. Ennek megfelelően, bár a legtöbb gyümölcsfa szépen virágzott, alig termett valamit. Mivel azonban némely fa mégis rendesen termett, gyaníthatóan a beporzók számát nemcsak a vegyszerezés, de az időjárás is erősen befolyásolta. A hűvös, esős időben ugyanis a beporzók nem repülnek, azaz ha egy fa virágzása hűvös, esős időre esik úgy a megtermékenyülés is csekély lesz. Az utóbbi években többször is előfordult, hogy a tél végén egy melegebb időszak volt, amit kora tavasszal rossz idő követett. A korán, de nem túl korán virágzó fák így előnyösebb helyzetbe kerültek a viszonylag később virágzókkal szemben. A vegyszerezés főleg a nagyüzemi gyümölcsösöknél jelenthet veszélyt. A szúnyogirtás viszont a csapadékos nyarakon jellemző, amikor már nem virágzanak a gyümölcsfák. Mentes a vírusoktól. www.avast.com_______________________________________________Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/gremTeljesen egyet értek. Nálam a kert vegyszermentes, így rengeteg apró állat él benne. Hosszabb távon a kártevők és a kártevők ellenségei szabályozzák egymás populációit, és kialakul az egyensúly. Problémát csak az idegenhonos, behurcolt fajok okozhatnak, amelyeknek nincsenek helyi ellenségei, (vándorpoloska, puszpángmoly, lepkekabóca, stb) Mentes a vírusoktól. www.avast.com Adrienn1 adrienn.bisztray at googlemail.com> ezt írta (időpont: 2020. márc. 30., H, 14:44): Bármiféle vegyszerezés, szúnyogirtás, gyomirtózás véleményem szerint minden kis apró soklábúra hatással van, tehát tök mindegy, h mikor szórunk. A teljes ökoszisztémát kellene védenünk, támogatnunk. Gond, h nincs, vagy alig katica bogár, fülbemászó, stb. Erre elkezdünk (helyettük) dolgozni, védekezni, és már megint tonna számra borítjuk a vegyszereket. Valóban, szúnyogirtás nyáron történik, akkor a méhek éppen a nyári virágokon vannak, (ahol nem tárcsázzák be őket) és nem az emberek gyümölcsöseiben, de érintettek. A fecskékről nem is beszélve. Valahogy nagyon észre kellene térnünk. Mellékletben, március elején öreg szőlőkéreg alól előbújó katica (én is segítettem neki a törzstisztítással, remélem nem fázott meg :) A 2020. 03. 30. 11:48 keltezéssel, László Baják írta: Csak megerősíteni tudom Adrienn tapasztalatát. 2019 tavaszán általában szokatlanul kevés beporzó rovart (legyek, méhek, darazsak, stb) lehetett látni. Ennek megfelelően, bár a legtöbb gyümölcsfa szépen virágzott, alig termett valamit. Mivel azonban némely fa mégis rendesen termett, gyaníthatóan a beporzók számát nemcsak a vegyszerezés, de az időjárás is erősen befolyásolta. A hűvös, esős időben ugyanis a beporzók nem repülnek, azaz ha egy fa virágzása hűvös, esős időre esik úgy a megtermékenyülés is csekély lesz. Az utóbbi években többször is előfordult, hogy a tél végén egy melegebb időszak volt, amit kora tavasszal rossz idő követett. A korán, de nem túl korán virágzó fák így előnyösebb helyzetbe kerültek a viszonylag később virágzókkal szemben. A vegyszerezés főleg a nagyüzemi gyümölcsösöknél jelenthet veszélyt. A szúnyogirtás viszont a csapadékos nyarakon jellemző, amikor már nem virágzanak a gyümölcsfák. Mentes a vírusoktól. www.avast.com _______________________________________________Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem_______________________________________________Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200330/030bdafe/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról