<div><div><p><a href="https://magyarnarancs.hu/belpol/verszivok-120880">egy nyári cikk a védekezésről</a></p><p> </p><p>Még ennél is komolyabb kifogás a hazai védekezéssel szemben a <span style="color:#c0392b">kémiai módszer csaknem kizárólagos használata. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnökének lényegében beismerte, hogy a védekezést a cégérdekek vezérlik</span>, mondván, a „jogi, hatósági kontroll nem irányulhat arra, hogy a forgalmazói szándék – külföldi és magyar gyártókat is beleértve – befolyásoló hatását kiiktassuk, és ez egyértelműen a deltametrin hatóanyagú készítmények dominanciáját jelenti”. Ez azért különösen szomorú, mert a deltametrin rendkívül mérgező a vízi élőlényekre, ökológiai rendszerekre, más rovarokra, és az sem kizárt, hogy az emberi szervezetet is károsíthatja. Az állami forrásból finanszírozott szúnyoggyérítés mégis a deltametrin hatóanyagú szerek szétpermetezését preferálja a biológiai módszerekkel szemben.</p><p> </p><p>A katasztrófavédelemnek rendszeresen szakértőként dolgozó Fekete Gábor, a deltametrintartalmú szúnyogirtót, a Coratrint forgalmazó Corax-Bioner Zrt. üzletág-igazgatója a <i>Magyar Nemzet</i>nek azt mondta, hogy szó sincs összeférhetetlenségről, hiszen biológiai lárvairtó szert is forgalmaznak, de a deltametrinre van nagyobb igény.</p><p> </p><p>„(..)</p><p> </p><p>Az MTA több kutatóműhelye tavaly (..)  javasolta a hazai csípőszúnyogok országos monitorozásának megszervezését, a begyűjtött egyedek folyamatos vizsgálatát, valamint a gyérítési gyakorlat modernizálását, a deltametrin használatának jelentős mértékű csökkentését, mivel a szigorúan specifikus, szúnyoglárvát irtó biológiai szerekkel célirányosabb védekezés érhető el, egyúttal a nem célszervezetek károsítása is sokkal csekélyebb mértékű. <span style="color:#c0392b">Arra is felhívják a figyelmet, hogy Európa más országaiban már a biológiai gyérítés került előtérbe.</span></p><p> </p><p>A fővárosi irtásért felelős Rovért most semmivel nem permetez többször, mint tavaly. Risinger Mátyás ugyanis nem tartja jó ötletnek a lakosság további terhelését kémiai szerekkel. Biológiai irtást is végeznek, de ez sokkal többe kerül és igen bonyolult. A biológiai védekezés elterjedéséhez szerinte a hazai gyártó- és irtócégeknek teljesen át kellene alakítani, le kellene cserélni a gépparkot és a szakembereket is. Ez pedig nagyon költséges.</p><p> </p><p>Szegeden viszont már tíz éve alkalmazzák a biológiai módszert. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. szakemberei a város 21 pontján mérik hetente a csípésszámot, és meg is állapítják a befogott egyedek faját. Meghatározták a csípőszúnyogok keltetőit, és célzottan, még lárvakorukban pusztítják el ezeket. Ezt csak ritkán, mint például a mostani árvíz utáni időszakban kell kémiai légi irtással kiegészíteni – magyarázza a cég vezetője, Makrai László. Ilyenkor is lehetne egyébként biológiai módszerrel, jéggranulátumokba zárt, fehérjealapú hatóanyaggal gyéríteni, de ezt a szert Magyarországon nem forgalmazzák. A cég korábban Culinex szúnyogirtó tablettát is osztogatott a lakosságnak, ezt a szert a kerti vizekbe kellett beledobni, de közben lejárt az engedélye, és egy gyártónak sem éri meg újra lefuttatni az engedélyeztetését. <span style="color:#c0392b">A biológiai irtásra a város évi 30 milliót költ, miközben egyetlen légi permetezés 11 millióba kerül.</span> De utóbbi az egyszerűbb. Sokszor az emberek már attól megnyugszanak, hogy látják a gépet körözni. Amíg az állam nem kötelezi el magát a biológiai védekezés mellett, addig a piaci érdekek és a lakossági elvárások szerint alakul a szúnyogirtás.</p></div><div><br />"László Baják" <laszlo.bajak@gmail.com> írta:<blockquote style="border-left:3px solid lightGray;padding-left:3px;"><div dir="ltr">Úgy tudom, hogy sok helyen (természetvédelmi területek, nemzeti területek, vizes élőhelyek környéke, stb) nem vegyi, hanem csak biológiai szúnyogirtás van. Az arányokat sajnos nem ismerem. Amikor én az OKI-nál dolgoztam még piretroidokkal meg nikotinoidokkal kísérleteztünk, amelyek természetes hatóanyagok. Azóta engedélyeztek volna mutagén hatású idegmérget ??    </div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> <table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:18px"><a target="_blank" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"><img alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29" src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" /></a></td><td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" style="color:#4453ea" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail">www.avast.com</a></td></tr></tbody></table></div> <div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Sziklay Levente <<a href="javascript:fm.eMailClicked.raise('lsziklay@freemail.hu');">lsziklay@freemail.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. márc. 30., H, 16:06):</div><blockquote style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex" class="gmail_quote"><div><div>" Hazánkban jelenleg döntő részben kémiai úton végzik a szúnyoggyérítéseket. Az ezekhez használt vegyszerek hatóanyaga szinte kivétel nélkül a <b>deltamethrin nevű idegméreg, amely minden nem melegvérű állatra káros</b>. A szúnyogirtások során elenyészően kevés csípőszúnyog pusztul el, míg a méhek, a katicák és az egyéb rovarok pusztulása a szúnyogokénak akár több százszorosa is lehet. De a felhasznált vegyszer <b>kiemelten veszélyes a vízi szervezetekre (halakra, kétéltűekre) és a hüllőkre is</b>. Az embereknél mutagén hatása van, az arra érzékenyebbek fizikai tüneteket észlelnek magukon mind a permetezést követően a levegővel érintkezés által, mind a vegyszermaradványokat tartalmazó táplálékok (zöldség, gyümölcs) bevitelével."</div><div> </div><div><div>Részlet a <a target="_blank" href="https://www.peticiok.com/235454">Nem kérünk vegyi szúnyogirtást Pákozdon! </a>petícióból, amihez <a target="_blank" href="https://www.peticiok.com/235454">ITT lehet csatlakozni.</a></div><div> </div><div> </div><div> </div><div><br />"László Baják" <<a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('laszlo.bajak@gmail.com');">laszlo.bajak@gmail.com</a>> írta:</div><blockquote style="border-left:3px solid lightgray;padding-left:3px"><div dir="ltr">Teljesen egyet értek. Nálam a kert vegyszermentes, így rengeteg apró állat él benne. Hosszabb távon a kártevők és a kártevők ellenségei szabályozzák egymás populációit, és kialakul az egyensúly.  Problémát csak az idegenhonos, behurcolt fajok okozhatnak, amelyeknek nincsenek helyi ellenségei, (vándorpoloska, puszpángmoly, lepkekabóca, stb) </div><div id="gmail-m_-1189543288894111452DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:18px"><a target="_blank" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"><img alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29" src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" /></a></td><td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" style="color:rgb(68,83,234)" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail">www.avast.com</a></td></tr></tbody></table></div> <div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Adrienn1 <<a>adrienn.bisztray@googlemail.com</a>> ezt írta (időpont: 2020. márc. 30., H, 14:44):</div><blockquote style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex" class="gmail_quote"><div><p>Bármiféle vegyszerezés, szúnyogirtás, gyomirtózás véleményem szerint minden kis apró soklábúra hatással van, tehát tök mindegy, h mikor szórunk.</p><p>A teljes ökoszisztémát kellene védenünk, támogatnunk.</p><p>Gond, h nincs, vagy alig katica bogár, fülbemászó, stb. Erre elkezdünk (helyettük) dolgozni, védekezni, és már megint tonna számra borítjuk a vegyszereket.</p><p>Valóban, szúnyogirtás nyáron történik, akkor a méhek éppen a nyári virágokon vannak, (ahol nem tárcsázzák be őket) és nem az emberek gyümölcsöseiben, de érintettek. A fecskékről nem is beszélve.</p><p>Valahogy nagyon észre kellene térnünk.</p><p>Mellékletben, március elején öreg szőlőkéreg alól előbújó katica (én is segítettem neki a törzstisztítással, remélem nem fázott meg :)</p><p>A</p><div>2020. 03. 30. 11:48 keltezéssel, László Baják írta:</div><blockquote type="cite"><div dir="ltr">Csak megerősíteni tudom Adrienn tapasztalatát. 2019 tavaszán általában szokatlanul kevés beporzó rovart (legyek, méhek, darazsak, stb) lehetett látni. Ennek megfelelően, bár a legtöbb gyümölcsfa szépen virágzott, alig termett valamit. Mivel azonban némely fa mégis rendesen termett, gyaníthatóan a beporzók számát nemcsak a vegyszerezés, de az időjárás is erősen befolyásolta. A hűvös, esős időben ugyanis a beporzók nem repülnek, azaz ha egy fa virágzása hűvös, esős időre esik úgy a megtermékenyülés is csekély lesz. Az utóbbi években többször is előfordult, hogy a tél végén egy melegebb időszak volt, amit kora tavasszal rossz idő követett. A korán, de nem túl korán virágzó fák így előnyösebb helyzetbe kerültek a viszonylag később virágzókkal szemben. A vegyszerezés  főleg a nagyüzemi gyümölcsösöknél jelenthet veszélyt. A szúnyogirtás viszont a csapadékos nyarakon jellemző, amikor már nem virágzanak a gyümölcsfák.   </div><div id="gmail-m_-1189543288894111452gmail-m_832337597075801686DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:18px"><a target="_blank" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"><img alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29" src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" /></a></td><td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" style="color:rgb(68,83,234)" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail">www.avast.com</a></td></tr></tbody></table></div></blockquote></div>_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a rel="noreferrer" target="_blank" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div>Teljesen egyet értek. Nálam a kert vegyszermentes, így rengeteg apró állat él benne. Hosszabb távon a kártevők és a kártevők ellenségei szabályozzák egymás populációit, és kialakul az egyensúly.  Problémát csak az idegenhonos, behurcolt fajok okozhatnak, amelyeknek nincsenek helyi ellenségei, (vándorpoloska, puszpángmoly, lepkekabóca, stb)  <br /><br />      <br />Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" href="http://www.avast.com">www.avast.com</a> <br /><br /><br />Adrienn1 <a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('adrienn.bisztray@googlemail.com');">adrienn.bisztray@googlemail.com</a>> ezt írta (időpont: 2020. márc. 30., H, 14:44):<br />  <br />    <br />  <br />  <br />    Bármiféle vegyszerezés, szúnyogirtás, gyomirtózás véleményem<br />      szerint minden kis apró soklábúra hatással van, tehát tök mindegy,<br />      h mikor szórunk.<br />    <br />    A teljes ökoszisztémát kellene védenünk, támogatnunk.<br />    Gond, h nincs, vagy alig katica bogár, fülbemászó, stb. Erre<br />      elkezdünk (helyettük) dolgozni, védekezni, és már megint tonna<br />      számra borítjuk a vegyszereket.<br />    Valóban, szúnyogirtás nyáron történik, akkor a méhek éppen a<br />      nyári virágokon vannak, (ahol nem tárcsázzák be őket) és nem az<br />      emberek gyümölcsöseiben, de érintettek. A fecskékről nem is<br />      beszélve.<br />    Valahogy nagyon észre kellene térnünk.<br />    Mellékletben, március elején öreg szőlőkéreg alól előbújó katica<br />      (én is segítettem neki a törzstisztítással, remélem nem fázott meg<br />      :)<br />    <br />    A<br />    <br />    2020. 03. 30. 11:48 keltezéssel, László<br />      Baják írta:<br />    <br />    <br />      <br />      Csak megerősíteni tudom Adrienn tapasztalatát. 2019<br />        tavaszán általában szokatlanul kevés beporzó rovart (legyek,<br />        méhek, darazsak, stb) lehetett látni. Ennek megfelelően, bár a<br />        legtöbb gyümölcsfa szépen virágzott, alig termett valamit. Mivel<br />        azonban némely fa mégis rendesen termett, gyaníthatóan a<br />        beporzók számát nemcsak a vegyszerezés, de az időjárás is erősen<br />        befolyásolta. A hűvös, esős időben ugyanis a beporzók nem<br />        repülnek, azaz ha egy fa virágzása hűvös, esős időre esik úgy a<br />        megtermékenyülés is csekély lesz. Az utóbbi években többször is<br />        előfordult, hogy a tél végén egy melegebb időszak volt, amit<br />        kora tavasszal rossz idő követett. A korán, de nem túl korán<br />        virágzó fák így előnyösebb helyzetbe kerültek a viszonylag<br />        később virágzókkal szemben. A vegyszerezés  főleg a nagyüzemi<br />        gyümölcsösöknél jelenthet veszélyt. A szúnyogirtás viszont a<br />        csapadékos nyarakon jellemző, amikor már nem virágzanak a<br />        gyümölcsfák.   <br />      <br />        <br />          <br />            <br />              <br />              Mentes<br />                a vírusoktól. <a target="_blank" href="http://www.avast.com">www.avast.com</a> <br />            <br />          <br />        <br />      <br />    <br />  <br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a target="_blank" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a target="_blank" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div></div>_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a target="_blank" rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div>Úgy tudom, hogy sok helyen (természetvédelmi területek, nemzeti területek, vizes élőhelyek környéke, stb) nem vegyi, hanem csak biológiai szúnyogirtás van. Az arányokat sajnos nem ismerem. Amikor én az OKI-nál dolgoztam még piretroidokkal meg nikotinoidokkal kísérleteztünk, amelyek természetes hatóanyagok. Azóta engedélyeztek volna mutagén hatású idegmérget ??     <br /><br />      <br />Mentes a vírusoktól. www.avast.com <br /><br /><br />Sziklay Levente lsziklay@freemail.hu> ezt írta (időpont: 2020. márc. 30., H, 16:06):&quot; Hazánkban jelenleg döntő részben kémiai úton végzik a szúnyoggyérítéseket. Az ezekhez használt vegyszerek hatóanyaga szinte kivétel nélkül a deltamethrin nevű idegméreg, amely minden nem melegvérű állatra káros. A szúnyogirtások során elenyészően kevés csípőszúnyog pusztul el, míg a méhek, a katicák és az egyéb rovarok pusztulása a szúnyogokénak akár több százszorosa is lehet. De a felhasznált vegyszer kiemelten veszélyes a vízi szervezetekre (halakra, kétéltűekre) és a hüllőkre is. Az embereknél mutagén hatása van, az arra érzékenyebbek fizikai tüneteket észlelnek magukon mind a permetezést követően a levegővel érintkezés által, mind a vegyszermaradványokat tartalmazó táplálékok (zöldség, gyümölcs) bevitelével.&quot; Részlet a Nem kérünk vegyi szúnyogirtást Pákozdon! petícióból, amihez ITT lehet csatlakozni.   &quot;László Baják&quot; laszlo.bajak@gmail.com> írta:Teljesen egyet értek. Nálam a kert vegyszermentes, így rengeteg apró állat él benne. Hosszabb távon a kártevők és a kártevők ellenségei szabályozzák egymás populációit, és kialakul az egyensúly.  Problémát csak az idegenhonos, behurcolt fajok okozhatnak, amelyeknek nincsenek helyi ellenségei, (vándorpoloska, puszpángmoly, lepkekabóca, stb)  Mentes a vírusoktól. www.avast.com Adrienn1 adrienn.bisztray@googlemail.com> ezt írta (időpont: 2020. márc. 30., H, 14:44):Bármiféle vegyszerezés, szúnyogirtás, gyomirtózás véleményem szerint minden kis apró soklábúra hatással van, tehát tök mindegy, h mikor szórunk.A teljes ökoszisztémát kellene védenünk, támogatnunk.Gond, h nincs, vagy alig katica bogár, fülbemászó, stb. Erre elkezdünk (helyettük) dolgozni, védekezni, és már megint tonna számra borítjuk a vegyszereket.Valóban, szúnyogirtás nyáron történik, akkor a méhek éppen a nyári virágokon vannak, (ahol nem tárcsázzák be őket) és nem az emberek gyümölcsöseiben, de érintettek. A fecskékről nem is beszélve.Valahogy nagyon észre kellene térnünk.Mellékletben, március elején öreg szőlőkéreg alól előbújó katica (én is segítettem neki a törzstisztítással, remélem nem fázott meg :)A2020. 03. 30. 11:48 keltezéssel, László Baják írta:Csak megerősíteni tudom Adrienn tapasztalatát. 2019 tavaszán általában szokatlanul kevés beporzó rovart (legyek, méhek, darazsak, stb) lehetett látni. Ennek megfelelően, bár a legtöbb gyümölcsfa szépen virágzott, alig termett valamit. Mivel azonban némely fa mégis rendesen termett, gyaníthatóan a beporzók számát nemcsak a vegyszerezés, de az időjárás is erősen befolyásolta. A hűvös, esős időben ugyanis a beporzók nem repülnek, azaz ha egy fa virágzása hűvös, esős időre esik úgy a megtermékenyülés is csekély lesz. Az utóbbi években többször is előfordult, hogy a tél végén egy melegebb időszak volt, amit kora tavasszal rossz idő követett. A korán, de nem túl korán virágzó fák így előnyösebb helyzetbe kerültek a viszonylag később virágzókkal szemben. A vegyszerezés  főleg a nagyüzemi gyümölcsösöknél jelenthet veszélyt. A szúnyogirtás viszont a csapadékos nyarakon jellemző, amikor már nem virágzanak a gyümölcsfák.    Mentes a vírusoktól. www.avast.com_______________________________________________Grem mailing listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/gremTeljesen egyet értek. Nálam a kert vegyszermentes, így rengeteg apró állat él benne. Hosszabb távon a kártevők és a kártevők ellenségei szabályozzák egymás populációit, és kialakul az egyensúly.  Problémát csak az idegenhonos, behurcolt fajok okozhatnak, amelyeknek nincsenek helyi ellenségei, (vándorpoloska, puszpángmoly, lepkekabóca, stb)        Mentes a vírusoktól. www.avast.com Adrienn1 adrienn.bisztray@googlemail.com> ezt írta (időpont: 2020. márc. 30., H, 14:44):              Bármiféle vegyszerezés, szúnyogirtás, gyomirtózás véleményem      szerint minden kis apró soklábúra hatással van, tehát tök mindegy,      h mikor szórunk.        A teljes ökoszisztémát kellene védenünk, támogatnunk.    Gond, h nincs, vagy alig katica bogár, fülbemászó, stb. Erre      elkezdünk (helyettük) dolgozni, védekezni, és már megint tonna      számra borítjuk a vegyszereket.    Valóban, szúnyogirtás nyáron történik, akkor a méhek éppen a      nyári virágokon vannak, (ahol nem tárcsázzák be őket) és nem az      emberek gyümölcsöseiben, de érintettek. A fecskékről nem is      beszélve.    Valahogy nagyon észre kellene térnünk.    Mellékletben, március elején öreg szőlőkéreg alól előbújó katica      (én is segítettem neki a törzstisztítással, remélem nem fázott meg      :)        A        2020. 03. 30. 11:48 keltezéssel, László      Baják írta:                    Csak megerősíteni tudom Adrienn tapasztalatát. 2019        tavaszán általában szokatlanul kevés beporzó rovart (legyek,        méhek, darazsak, stb) lehetett látni. Ennek megfelelően, bár a        legtöbb gyümölcsfa szépen virágzott, alig termett valamit. Mivel        azonban némely fa mégis rendesen termett, gyaníthatóan a        beporzók számát nemcsak a vegyszerezés, de az időjárás is erősen        befolyásolta. A hűvös, esős időben ugyanis a beporzók nem        repülnek, azaz ha egy fa virágzása hűvös, esős időre esik úgy a        megtermékenyülés is csekély lesz. Az utóbbi években többször is        előfordult, hogy a tél végén egy melegebb időszak volt, amit        kora tavasszal rossz idő követett. A korán, de nem túl korán        virágzó fák így előnyösebb helyzetbe kerültek a viszonylag        később virágzókkal szemben. A vegyszerezés  főleg a nagyüzemi        gyümölcsösöknél jelenthet veszélyt. A szúnyogirtás viszont a        csapadékos nyarakon jellemző, amikor már nem virágzanak a        gyümölcsfák.                                                                   Mentes                a vírusoktól. www.avast.com                                           _______________________________________________Grem mailing listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem_______________________________________________Grem mailing listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</blockquote></div></div>