[Grem] Méhek

[László Baják]

Úgy tudom, hogy sok helyen (természetvédelmi területek, nemzeti területek,
vizes élőhelyek környéke, stb) nem vegyi, hanem csak biológiai szúnyogirtás
van. Az arányokat sajnos nem ismerem. Amikor én az OKI-nál dolgoztam még
piretroidokkal meg nikotinoidokkal kísérleteztünk, amelyek természetes
hatóanyagok. Azóta engedélyeztek volna mutagén hatású idegmérget ??

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>

Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2020. márc. 30.,
H, 16:06):

> " Hazánkban jelenleg döntő részben kémiai úton végzik a
> szúnyoggyérítéseket. Az ezekhez használt vegyszerek hatóanyaga szinte
> kivétel nélkül a *deltamethrin nevű idegméreg, amely minden nem melegvérű
> állatra káros*. A szúnyogirtások során elenyészően kevés csípőszúnyog
> pusztul el, míg a méhek, a katicák és az egyéb rovarok pusztulása a
> szúnyogokénak akár több százszorosa is lehet. De a felhasznált vegyszer *kiemelten
> veszélyes a vízi szervezetekre (halakra, kétéltűekre) és a hüllőkre is*.
> Az embereknél mutagén hatása van, az arra érzékenyebbek fizikai tüneteket
> észlelnek magukon mind a permetezést követően a levegővel érintkezés által,
> mind a vegyszermaradványokat tartalmazó táplálékok (zöldség, gyümölcs)
> bevitelével."
>
> Részlet a Nem kérünk vegyi szúnyogirtást Pákozdon!
> <https://www.peticiok.com/235454>petícióból, amihez ITT lehet csatlakozni.
> <https://www.peticiok.com/235454>
>
>
>
>
> "László Baják" <laszlo.bajak at gmail.com> írta:
>
> Teljesen egyet értek. Nálam a kert vegyszermentes, így rengeteg apró állat
> él benne. Hosszabb távon a kártevők és a kártevők ellenségei szabályozzák
> egymás populációit, és kialakul az egyensúly.  Problémát csak az
> idegenhonos, behurcolt fajok okozhatnak, amelyeknek nincsenek helyi
> ellenségei, (vándorpoloska, puszpángmoly, lepkekabóca, stb)
>
>
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avast.com
> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>
> Adrienn1 <adrienn.bisztray at googlemail.com> ezt írta (időpont: 2020. márc.
> 30., H, 14:44):
>
>> Bármiféle vegyszerezés, szúnyogirtás, gyomirtózás véleményem szerint
>> minden kis apró soklábúra hatással van, tehát tök mindegy, h mikor szórunk.
>>
>> A teljes ökoszisztémát kellene védenünk, támogatnunk.
>>
>> Gond, h nincs, vagy alig katica bogár, fülbemászó, stb. Erre elkezdünk
>> (helyettük) dolgozni, védekezni, és már megint tonna számra borítjuk a
>> vegyszereket.
>>
>> Valóban, szúnyogirtás nyáron történik, akkor a méhek éppen a nyári
>> virágokon vannak, (ahol nem tárcsázzák be őket) és nem az emberek
>> gyümölcsöseiben, de érintettek. A fecskékről nem is beszélve.
>>
>> Valahogy nagyon észre kellene térnünk.
>>
>> Mellékletben, március elején öreg szőlőkéreg alól előbújó katica (én is
>> segítettem neki a törzstisztítással, remélem nem fázott meg :)
>>
>> A
>> 2020. 03. 30. 11:48 keltezéssel, László Baják írta:
>>
>> Csak megerősíteni tudom Adrienn tapasztalatát. 2019 tavaszán általában
>> szokatlanul kevés beporzó rovart (legyek, méhek, darazsak, stb) lehetett
>> látni. Ennek megfelelően, bár a legtöbb gyümölcsfa szépen virágzott, alig
>> termett valamit. Mivel azonban némely fa mégis rendesen termett,
>> gyaníthatóan a beporzók számát nemcsak a vegyszerezés, de az időjárás is
>> erősen befolyásolta. A hűvös, esős időben ugyanis a beporzók nem repülnek,
>> azaz ha egy fa virágzása hűvös, esős időre esik úgy a megtermékenyülés is
>> csekély lesz. Az utóbbi években többször is előfordult, hogy a tél végén
>> egy melegebb időszak volt, amit kora tavasszal rossz idő követett. A korán,
>> de nem túl korán virágzó fák így előnyösebb helyzetbe kerültek a viszonylag
>> később virágzókkal szemben. A vegyszerezés  főleg a nagyüzemi
>> gyümölcsösöknél jelenthet veszélyt. A szúnyogirtás viszont a csapadékos
>> nyarakon jellemző, amikor már nem virágzanak a gyümölcsfák.
>>
>>
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
>> a vírusoktól. www.avast.com
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> Teljesen egyet értek. Nálam a kert vegyszermentes, így rengeteg apró állat él benne. Hosszabb távon a kártevők és a kártevők ellenségei szabályozzák egymás populációit, és kialakul az egyensúly.  Problémát csak az idegenhonos, behurcolt fajok okozhatnak, amelyeknek nincsenek helyi ellenségei, (vándorpoloska, puszpángmoly, lepkekabóca, stb)
>
>
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>
>
> Adrienn1 adrienn.bisztray at googlemail.com
> > ezt írta (időpont: 2020. márc. 30., H, 14:44):
>
>
>
>
>     Bármiféle vegyszerezés, szúnyogirtás, gyomirtózás véleményem
>       szerint minden kis apró soklábúra hatással van, tehát tök mindegy,
>       h mikor szórunk.
>
>     A teljes ökoszisztémát kellene védenünk, támogatnunk.
>     Gond, h nincs, vagy alig katica bogár, fülbemászó, stb. Erre
>       elkezdünk (helyettük) dolgozni, védekezni, és már megint tonna
>       számra borítjuk a vegyszereket.
>     Valóban, szúnyogirtás nyáron történik, akkor a méhek éppen a
>       nyári virágokon vannak, (ahol nem tárcsázzák be őket) és nem az
>       emberek gyümölcsöseiben, de érintettek. A fecskékről nem is
>       beszélve.
>     Valahogy nagyon észre kellene térnünk.
>     Mellékletben, március elején öreg szőlőkéreg alól előbújó katica
>       (én is segítettem neki a törzstisztítással, remélem nem fázott meg
>       :)
>
>     A
>
>     2020. 03. 30. 11:48 keltezéssel, László
>       Baják írta:
>
>
>
>       Csak megerősíteni tudom Adrienn tapasztalatát. 2019
>         tavaszán általában szokatlanul kevés beporzó rovart (legyek,
>         méhek, darazsak, stb) lehetett látni. Ennek megfelelően, bár a
>         legtöbb gyümölcsfa szépen virágzott, alig termett valamit. Mivel
>         azonban némely fa mégis rendesen termett, gyaníthatóan a
>         beporzók számát nemcsak a vegyszerezés, de az időjárás is erősen
>         befolyásolta. A hűvös, esős időben ugyanis a beporzók nem
>         repülnek, azaz ha egy fa virágzása hűvös, esős időre esik úgy a
>         megtermékenyülés is csekély lesz. Az utóbbi években többször is
>         előfordult, hogy a tél végén egy melegebb időszak volt, amit
>         kora tavasszal rossz idő követett. A korán, de nem túl korán
>         virágzó fák így előnyösebb helyzetbe kerültek a viszonylag
>         később virágzókkal szemben. A vegyszerezés  főleg a nagyüzemi
>         gyümölcsösöknél jelenthet veszélyt. A szúnyogirtás viszont a
>         csapadékos nyarakon jellemző, amikor már nem virágzanak a
>         gyümölcsfák.
>
>
>
>
>
>               Mentes
>                 a vírusoktól. www.avast.com
>
>
>
>
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200330/7d0af41f/attachment.html>