[Grem] Mitől nő a pedagógushiány? / Gyenes V. iskolaigazgató, megbízott egyetemi és főiskolai előadó / Szilvay G.

2020. Már. 16., H, 20:04:16 CET

 Stressz, bérkérdés, pályaelhagyás – mitől nő a pedagógushiány?
<https://mandiner.hu/cikk/20200311_pedagogushiany>
https://mandiner.hu/cikk/20200311_pedagogushiany
*Írta: Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely> *
Papíron van pedagógus-utánpótlása a magyar óvodáknak és iskoláknak, ám a
végzősöket nagyon nehéz megtartani a pályán, nemsokára pedig
tanárnyugdíjazási hullám fogja csökkenteni a tanerői létszámot. A
pedagógushiány földrajzilag, szakterületileg és okozatilag is összetett
jelenség – egy tapasztalt szakértővel beszélgettünk a problémahalmaz
összetevőiről.

Lépten-nyomon azt hallani, hogy* nagy a pedagógushiány az országban. A
helyzetkép nem egységes, ugyanakkor nem is megnyugtató.*

Magyarországon több mint 170 ezer pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár)
dolgozik a köznevelésben, a KSH térképei szerint
<https://map.ksh.hu/timea/?locale=hu&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202003>
pedig az egy gyermekre jutó tanárszám tekintetében hazánk jól áll.

*Az egy pedagógusra jutó gyermekek arányszáma, amiben az ország elég jól
áll, Pest megyében és Győr-Moson-Sopronban a legjobb,* ahol ez tíz fő körül
mozog, a legkevésbé jó pedig a Nyugat- és Dél-Dunántúlon, ahol kilenc alá
csökken. Ez nem nagy különbség, ám nem nem tükrözi *a problémák*at.

*A 170 ezer pedagógusnak ugyanis több mint az egyharmada nyugdíjba megy
nyolc éven belül. *Igaz, hogy elvben elegen vannak a tanárképzésben ahhoz,
hogy ezt a kiesést pótolják,* ám a pályakezdők általában nagyon
gyorsan pályaelhagyók lesznek az alacsony kezdőfizetés, az összetett, nehéz
munka és egyéb okok miatt. *

*Tanárhiány: hol hiányzik és ki?*

Nem arról van szó, hogy ne lenne elég diplomás, szakképzett pedagógus az
országban. A kiadott diplomák száma bőven felette lenne a szükségesnek, csak*
rengeteg a pályaelhagyó –* erről Gyenes Viktor, egy dunántúli iskola
igazgatója, megbízott egyetemi és főiskolai előadó beszél a Mandinernek.
Gyenes kiveszi a részét a tanárok továbbképzéséből is, így sok mindent
lát az országban.

Nagyon *érdekes a tanárhiány területi eloszlása: a kistelepüléseken egész
stabil a tanári állomány, mivel a tanárok nehezen mozdulnak. Nem akarnak
költözni, másik intézménybe kerülni.* A ksitelepüléseken tehát kisebb a
fluktuáció, mint a városokban.
*A nagyvárosokban viszont jelentős a tanárhiány*, bár például a képzési
központokban, így Szegeden azért nehéz elhelyezkedni, mert a legjobbak
egyetemről rögtön a köznevelésbe kerülnek. Nagyon nehéz elhelyezkedni
frissen végzett tanárként Hajdú-Biharban, ami Gyenes szerint telített.
*A csökkenő
népességszámú régiókban sincs tanárhiány, mint Békés.
Veszprém, Győr-Moson-Sopron *és * Pest megyében viszont szakemberhiány van.*

Az sem mindegy, hogy hol milyen szakos tanárból van hiány:* matematika
tanárok tekintetében például Budapest áll a legrosszabbul –* mondja az
igazgató. A 2019-es, nagy nyári álláskeresési időszakban elmondása szerint
a közigállás.hu <http://xn--kziglls-kwac7r.hu> oldalon 130 matektanári
állás volt hirdetve a főváros állami iskoláiban, s ebben nincsenek benne a
magán- és egyházi iskolák. *Óvodapedagógusból akkor nyolcszázat kerestek
országosan, akárcsak tanítót.  *
*A legnagyobb hiány középiskolában a természettudományos tárgyak tanáraiból
van, mint a kémia, a fizika, a biológia; általános iskolában pedig a
technika és a matematika. *

Arra viszont soha senki nem gondolt volna, hogy egyszer *tanítóhiány *lesz
az országban, pedig mostanra ez a helyzet – teszi hozzá Gyenes Viktor.

*Megélhetési gondok*

A tanárok 30-35 százaléka tíz éven belül nyugdíjba vonul, amire rásegít,
hogy a nők negyven év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek. A pedagógus
korfán az első életkori szakasz, amikor jelentős számú pedagógus
megjelenik, az a 35 felettiek kategóriája. A pályakezdő és a 35 közöttibe
1-2 százalék tartozik. Magyarul, megintcsak: *nincs utánpótlás.*

*A tanári pálya elnőiesedésének oka az, hogy a bérek évtizedekig alatta
voltak a termelési és szolgáltatási szektor béreinek, így a családfenntartó
férfiak jobban fizető állás után néztek*. Az elnőiesedésre emellett
rásegített az is, hogy a gyermekvállalás miatt az édesanyák számára vonzó a
tanári pálya nyári szünete. *Mára az óvodákban szinte kizárólag nők
dolgoznak, s a tanítók között is csak 1-2 százalék a férfi. *Az általános
iskolai tanárok 80-90 százaléka nő; *a gimnáziumi tanárok összetétele
vegyes, de ott is több a nő, *viszont *a szakképzésekben ez az arány
szakmafüggő: a nehézipari képzésekben több a férfi, a könnyűipariakban több
a női oktató. *

Hiába viszonylag stabilak a kistelepülések tanári karai, Gyenes szerint a
vidéki tanárhiány is nőni fog a közelgő nyugdíjazási hullámmal, mivel nem
nagyon fog a nyugdíjba menő tanárok helyére érkezni senki. Miért? *Régen a
tanárok igényt tarthattak önkormányzati bérlakásra, így olcsón tudták
biztosítani a megélhetést. **Viszont miután 2013-ban megalapították a
KLIK-et, az önkormányzatok eladták a tanári bérlakásokat piaci áron*,
mondván, oldja meg a KLIK a tanárkérdést. Így a régiós központokból
megszűnt a tanárok kiáramlása a kistelepülésekre,  mivel *ilyen
kondíciókkal már nem vonzó a kisvárosokban, falvakban kezdő pedagógusnak
lenni.*

Persze *azóta már a nagyvárosokban sem: a nettó kezdőbér most, emelés után
140 ezer forint, miközben Budapesten vagy Győrben egy szoba bérlése 60 ezer
plusz rezsinél, egy lakásé pedig  120 ezer forint plusz rezsinél kezdődik.*

*Nagy gond tehát a lakhatás és a pályakezdő bér*. S ahogy az iskolák
fenntartása kikerült az önkormányzatok kezéből, *többnyire megszűnt a
kafateria is. **Régen volt  tanév végén némi jutalom, volt könyvpénz,
ruhapénz;* *ma többnyire nincs. Az ipar, a termelőágazat, a szolgáltatói
szektor pedig nagyon nagy elszívó hatást gyakorol.*

*Miért nem mennek tanárnak a tanárok?*

Annak ellenére tehát, hogy az egyetemekről elégséges számú diplomás
pedagógus kerül ki, mégsem lesz elég kezdő tanár az iskolákban, azoknak
pedig, *akik belefognak, egy jó része már pár hónap után, az első tanév
végére pedig egyharmaduk elhagyja a pályát *– mutat rá Gyenes Viktor,
hozzátéve: ennek *nem csak az egyébként jótékony hatású emelések ellenére
még mindig alacsony kezdőbér az oka, hanem az is, hogy pszichikailag egyre
megterhelőbb a tanári munka. *

A kormányzati jóakarat megvan Gyenes szerint, aki megemlíti például a
Klebelserg-öszöndíjat: aki ezt megkapja egyetemistaként, annak vállalnia
kell, hogy végzés után állami fenntartású intézményben helyezkedik el. De
ha van egyházi vagy magánfenntartású intézmény, ami kivásárolja az illető
hallgatót, azaz kifizeti az államnak az ösztöndíját, akkor mehet oda is.
Eddig – jegyzi meg Gyenes Viktor – ez sem igazán segített a pályaelhagyáson.

*Nem csak a pénzen múlik*

A szakértő hozzáteszi: a társadalom alapja a család, viszont *sok baj van a
magyar családokban, amelyek szétestek*. Az oktatással mindenki kapcsolatba
kerül, hiszen tankötelezettség van. *Egyre több a tanulási problémával,
beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyermek, s ugyan már
tanítanak gyógypedagógiai alapismereteket a tanároknak, de az mégis egy
külön szakma. A diákok jobban ismerik a jogaikat, mint a kötelességeiket,
és rettentő sok az iskolai konfliktus*. Érthető, hogy *sokan ezt nem
vállalják, és inkább más, lelkileg nyugisabb, kevésbé stresszes területen
helyezkednek el. *

Gyenes megjegyzi: *könnyen beszélnek a jogvédők például Gyöngyöspata
esetében, tanítani viszont iszonyat nehéz  az ilyesfajta településeken.
Vele például megesett korábban, hogy egy, a börtönből frissen szabadult
apuka üvöltve közölte vele, hogy megveri, mert őt nem érdekli, ha két évre
vissza kell mennie a börtönbe. *

Mindeközben pedig azt, *akinek van végzettsége, azonnal belökik tanítani,
mert a tanárhány miatt nem nagyon tudnak mérlegelni az iskolák *– jegyzi
meg az igazgató. *Ezen a pedagógus életpálya-modell sem változtatott,*
amiben 2-4 letanított év után gyakornoki vizsgát kell tenni, mivel ha
megbukik valaki, nincs szankció, kötelező vele új szerződést kötni, és meg
lehet próbálnia újra vizsgázni – hat év után pedig vizsga nélkül át kell
sorolni őt a magasabb fizetéssel járó Ped1-es kategóriába. *Vannak
motivációs elemek a rendszerben*,* de szankciók nem nagyon.*

*Nehéz megoldást találni*

Mindenki azt hitte, hogy a tankerületek orvosolni fogják a területi
munkaerőhiány problémáját, magyarán segítenek, hogy egymásra találjon a
kereslet és a kínálat. Ez valamennyire működik, de Gyenes személyesen
tud olyan esetről, hogy pedaógushiány idején a tankerület nem reagált a
beérkező életrajzra, és nem küldte tovább azon saját intézményeinek, ahol
tanerő-hiány volt. Nyilatkozónk szerint a helyi KLIK-eknek profi hr-esekre
lenne szüksége.

A pedagógushiányt okozó problémahalmaz megoldása tehát nem könnyű feladat: *a
kezdők bérének még jelentősebb emelése erős motiváció lenne a pályán
maradáshoz, de ez bérfeszültséggel járna, és kérdés, honnan teremtenék elő
a szükséges forrásokat. Emellett szükség volna egy szakmai szűrőre, ami
viszont sokakat kiszűrne a tanári pályáról, **s ez minőségnövekedéshez
ugyan hozzájárulna, ám a hiány megoldásához kevésbé* – mutat rá Gyenes,
hangsúlyozva: *a magyar tanárok átlagosan szakmailag magasan felette vannak
nyugat-európai társaiknak; nálunk például igen gyakori akár a négy-öt
diplomás tanár is, ami tőlünk nyugatra nagyon ritka. *

*Az állam nagyvonalúan önti a pénzt a közoktatásba*, *ám az mégsem elég
hatékony *Gyenes szerint; s míg ugyan a logisztikán és a pénzügyeken tud az
állam javítani, addig* a tanári pálya vázolt stresszfaktorát, ami az egyik
legfontosabb oka a pályaelhagyásnak, szinte lehetetlen állami
eszközökkel csökkenteni.*

*Fotók: MTI*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200316/e7bfaa56/attachment.html>