<div dir="ltr">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200311_pedagogushiany" target="_blank">Stressz, bérkérdés, pályaelhagyás – mitől nő a pedagógushiány?</a></h1>
<div style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200311_pedagogushiany" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20200311_pedagogushiany</a></div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely" target="_blank">Szilvay Gergely</a> </b></div>
<div>
<div>
</div>
</div>
<div id="m_5406031544062477195gmail-articlecontent"><div>
Papíron van pedagógus-utánpótlása a magyar óvodáknak és iskoláknak,
ám a végzősöket nagyon nehéz megtartani a pályán, nemsokára pedig
tanárnyugdíjazási hullám fogja csökkenteni a tanerői létszámot. A
pedagógushiány földrajzilag, szakterületileg és okozatilag is összetett
jelenség – egy tapasztalt szakértővel beszélgettünk a problémahalmaz
összetevőiről.</div><div>
<p>Lépten-nyomon azt hallani,<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">hogy</span><b> nagy a pedagógushiány az országban. A helyzetkép nem egységes, ugyanakkor nem is megnyugtató.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Magyarországon több mint 170 ezer pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár) dolgozik a köznevelésben, a <a href="https://map.ksh.hu/timea/?locale=hu&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202003" target="_blank">KSH térképei szerint</a> pedig az egy gyermekre jutó tanárszám tekintetében hazánk jól áll.</span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az egy pedagógusra jutó gyermekek arányszáma, amiben az ország elég
jól áll, Pest megyében és Győr-Moson-Sopronban a legjobb,</b></span> ahol ez tíz fő
körül mozog, a legkevésbé jó pedig a Nyugat- és Dél-Dunántúlon, ahol
kilenc alá csökken. Ez nem nagy különbség, ám nem nem tükrözi <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
problémák</b></span>at.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A 170 ezer pedagógusnak ugyanis több mint az egyharmada nyugdíjba
megy nyolc éven belül. </b></span>Igaz, hogy elvben elegen vannak a tanárképzésben
ahhoz, hogy ezt a kiesést pótolják,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ám a pályakezdők általában nagyon gyorsan pályaelhagyók lesznek az alacsony kezdőfizetés, az összetett, nehéz munka és egyéb okok miatt. </b></span></p>
<p><b>Tanárhiány: hol hiányzik és ki?</b></p>
<p>Nem arról van szó, hogy ne lenne elég diplomás, szakképzett pedagógus
az országban. A kiadott diplomák száma bőven felette lenne a
szükségesnek, csak<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> rengeteg a pályaelhagyó –</b></span> erről Gyenes Viktor, egy
dunántúli iskola igazgatója, megbízott egyetemi és főiskolai előadó
beszél a Mandinernek. Gyenes kiveszi a részét a tanárok továbbképzéséből
is, így sok mindent lát az országban.</p>
<p>Nagyon <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>érdekes a tanárhiány területi eloszlása: a kistelepüléseken
egész stabil a tanári állomány, mivel a tanárok nehezen mozdulnak. Nem
akarnak költözni, másik intézménybe kerülni.</b></span> A ksitelepüléseken tehát
kisebb a fluktuáció, mint a városokban. </p>
<div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A nagyvárosokban viszont jelentős a tanárhiány</b></span>, bár például a képzési központokban, így Szegeden azért nehéz
elhelyezkedni, mert a legjobbak egyetemről rögtön a köznevelésbe
kerülnek. Nagyon nehéz elhelyezkedni frissen végzett tanárként
Hajdú-Biharban, ami Gyenes szerint telített. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A csökkenő népességszámú
régiókban sincs tanárhiány, mint Békés. Veszprém, Győr-Moson-Sopron </b></span>és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
Pest megyében viszont szakemberhiány van.</b></span></div>
<p>Az sem mindegy, hogy hol milyen szakos tanárból van hiány:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> matematika
tanárok tekintetében például Budapest áll a legrosszabbul –</b></span> mondja az
igazgató. A 2019-es, nagy nyári álláskeresési időszakban elmondása
szerint a <a href="http://xn--kziglls-kwac7r.hu" target="_blank">közigállás.hu</a> oldalon 130 matektanári állás volt hirdetve a
főváros állami iskoláiban, s ebben nincsenek benne a magán- és egyházi
iskolák. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Óvodapedagógusból akkor nyolcszázat kerestek országosan,
akárcsak tanítót. </b></span></p>
<div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A legnagyobb hiány középiskolában a természettudományos tárgyak tanáraiból van, mint a kémia, a fizika, a biológia; általános iskolában pedig a technika és a matematika. </b></span></div>
<p>Arra viszont soha senki nem gondolt volna, hogy egyszer <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>tanítóhiány
</b></span>lesz az országban, pedig mostanra ez a helyzet – teszi hozzá Gyenes
Viktor.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Megélhetési gondok</b></span></p>
<p>A tanárok 30-35 százaléka tíz éven belül nyugdíjba vonul, amire
rásegít, hogy a nők negyven év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek. A
pedagógus korfán az első életkori szakasz, amikor jelentős számú
pedagógus megjelenik, az a 35 felettiek kategóriája. A pályakezdő és a
35 közöttibe 1-2 százalék tartozik. Magyarul, megintcsak: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nincs utánpótlás.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A tanári pálya elnőiesedésének oka az, hogy a bérek évtizedekig
alatta voltak a termelési és szolgáltatási szektor béreinek, így a
családfenntartó férfiak jobban fizető állás után néztek</b></span>. Az
elnőiesedésre emellett rásegített az is, hogy a gyermekvállalás miatt az
édesanyák számára vonzó a tanári pálya nyári szünete. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Mára az óvodákban
szinte kizárólag nők dolgoznak, s a tanítók között is csak 1-2 százalék
a férfi. </b></span>Az általános iskolai tanárok 80-90 százaléka nő; <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a gimnáziumi
tanárok összetétele <span style="background-color:rgb(217,234,211)">vegyes</span>, de ott is több a nő, </b></span>viszont <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
szakképzésekben ez az arány szakmafüggő: a nehézipari képzésekben több a
férfi, a könnyűipariakban több a női oktató. </b></span></p>
<p>Hiába viszonylag stabilak a kistelepülések tanári karai, Gyenes
szerint a vidéki tanárhiány is nőni fog a közelgő nyugdíjazási
hullámmal, mivel nem nagyon fog a nyugdíjba menő tanárok helyére érkezni
senki. Miért? <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Régen a tanárok igényt tarthattak önkormányzati
bérlakásra, így olcsón tudták biztosítani a megélhetést. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Viszont miután
2013-ban megalapították a KLIK-et, az önkormányzatok eladták a tanári
bérlakásokat piaci áron</b></span>, mondván, oldja meg a KLIK a tanárkérdést. Így a
régiós központokból megszűnt a tanárok kiáramlása a kistelepülésekre, mivel <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ilyen kondíciókkal már nem vonzó a kisvárosokban, falvakban kezdő pedagógusnak lenni.</b></span></p>
<p>Persze <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azóta már a nagyvárosokban sem: a nettó kezdőbér most, emelés
után 140 ezer forint, miközben Budapesten vagy Győrben egy szoba bérlése
60 ezer plusz rezsinél, egy lakásé pedig 120 ezer forint plusz
rezsinél kezdődik.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nagy gond tehát a lakhatás és a pályakezdő bér</b></span>. S ahogy az iskolák
fenntartása kikerült az önkormányzatok kezéből, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>többnyire megszűnt a
kafateria is.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Régen volt tanév végén némi jutalom, volt könyvpénz,
ruhapénz;</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ma többnyire nincs. Az ipar, a termelőágazat, a szolgáltatói
szektor pedig nagyon nagy elszívó hatást gyakorol.</b></span></p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/01/csehkatalin/tanar_mti1.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="106"></p>
<p><span style="background-color:rgb(246,178,107)"><b>Miért nem mennek tanárnak a tanárok?</b></span></p>
<p>Annak ellenére tehát, hogy az egyetemekről elégséges számú diplomás
pedagógus kerül ki, mégsem lesz elég kezdő tanár az iskolákban, azoknak
pedig, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>akik belefognak, egy jó része már pár hónap után, az első tanév
végére pedig egyharmaduk elhagyja a pályát </b></span>– mutat rá Gyenes Viktor,
hozzátéve: ennek <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem csak az egyébként jótékony hatású emelések ellenére
még mindig alacsony kezdőbér az oka, hanem az is, hogy pszichikailag egyre megterhelőbb a tanári munka. </b></span></p>
<p>A kormányzati jóakarat megvan Gyenes szerint, aki megemlíti például a
Klebelserg-öszöndíjat: aki ezt megkapja egyetemistaként, annak
vállalnia kell, hogy végzés után állami fenntartású intézményben
helyezkedik el. De ha van egyházi vagy magánfenntartású intézmény, ami
kivásárolja az illető hallgatót, azaz kifizeti az államnak az
ösztöndíját, akkor mehet oda is. Eddig – jegyzi meg Gyenes Viktor – ez
sem igazán segített a pályaelhagyáson.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nem csak a pénzen múlik</b></span></p>
<p>A szakértő hozzáteszi: a társadalom alapja a család, viszont <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sok baj
van a magyar családokban, amelyek szétestek</b></span>. Az oktatással mindenki
kapcsolatba kerül, hiszen tankötelezettség van. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egyre több a tanulási
problémával, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyermek, s
ugyan már tanítanak gyógypedagógiai alapismereteket a tanároknak, de az
mégis egy külön szakma. A diákok jobban ismerik a jogaikat, mint a
kötelességeiket, és rettentő sok az iskolai konfliktus</b></span>. Érthető, hogy
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>sokan <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ezt </span>nem vállalják, és inkább más, lelkileg nyugisabb, kevésbé
stresszes területen helyezkednek el. </b></span></p>
<p>Gyenes megjegyzi: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>könnyen beszélnek a jogvédők például Gyöngyöspata esetében, tanítani viszont iszonyat nehéz az ilyesfajta településeken. Vele például megesett korábban, hogy
egy, a börtönből frissen szabadult apuka üvöltve közölte vele, hogy
megveri, mert őt nem érdekli, ha két évre vissza kell mennie a
börtönbe. </b></span></p>
<p>Mindeközben pedig azt, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>akinek van végzettsége, azonnal belökik
tanítani, mert a tanárhány miatt nem nagyon tudnak mérlegelni az iskolák
</b></span>– jegyzi meg az igazgató. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ezen a pedagógus életpálya-modell sem
változtatott,</b></span> amiben 2-4 letanított év után gyakornoki vizsgát kell
tenni, mivel ha megbukik valaki, nincs szankció, kötelező vele új
szerződést kötni, és meg lehet próbálnia újra vizsgázni – hat év után
pedig vizsga nélkül át kell sorolni őt a magasabb fizetéssel járó
Ped1-es kategóriába. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Vannak motivációs elemek a rendszerben</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> de
szankciók nem nagyon.</b></span></p>
<p><b>Nehéz megoldást találni</b></p>
<p>Mindenki azt hitte, hogy a tankerületek orvosolni fogják a területi
munkaerőhiány problémáját, magyarán segítenek, hogy egymásra találjon a
kereslet és a kínálat. Ez valamennyire működik, de Gyenes személyesen
tud olyan esetről, hogy pedaógushiány idején a tankerület nem reagált a
beérkező életrajzra, és nem küldte tovább azon saját intézményeinek,
ahol tanerő-hiány volt. Nyilatkozónk szerint a helyi KLIK-eknek profi
hr-esekre lenne szüksége. </p>
<p>A pedagógushiányt okozó problémahalmaz megoldása tehát nem könnyű
feladat: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a kezdők bérének még jelentősebb emelése erős motiváció lenne a
pályán maradáshoz, de ez bérfeszültséggel járna, és kérdés, honnan
teremtenék elő a szükséges forrásokat. Emellett szükség volna egy szakmai szűrőre, ami viszont sokakat kiszűrne a tanári pályáról,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b><b>s ez minőségnövekedéshez ugyan hozzájárulna, ám a hiány megoldásához
kevésbé</b></span> – mutat rá Gyenes, hangsúlyozva: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a magyar tanárok átlagosan
szakmailag magasan felette vannak <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nyugat-európai társaiknak</span>; nálunk
például igen gyakori akár a négy-öt diplomás tanár is, ami <span style="background-color:rgb(234,209,220)">tőlünk
nyugatra nagyon ritka. </span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az állam nagyvonalúan önti a pénzt a közoktatásba</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ám az mégsem elég
hatékony </b></span>Gyenes szerint; s míg ugyan a logisztikán és a pénzügyeken tud
az állam javítani, addig<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a tanári pálya vázolt stresszfaktorát, ami az
egyik legfontosabb oka a pályaelhagyásnak, szinte lehetetlen<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> állami
eszközökkel csökkenteni.</span></b></span><br>
</p>
<p style="text-align:right"><i>Fotók: MTI</i></p>
</div></div>
</div>