[Grem] 110 éve született László Gyula

[Emoke Greschik]

Száztíz éve született László Gyula – három kutató személyes élményeivel
emlékezünk rá
Horváth Tamás

https://888.hu/szabad-vasarnap/szaztiz-eve-szuletett-laszlo-gyula-harom-kutato-szemelyes-elmenyeivel-emlekezunk-ra-4234737/
*A XX. századi magyar régészet és őstörténet-kutatás legnagyobb alakja *napra
pontosan* száztíz évvel ezelőtt, 1910. március 14-én látta meg a
napvilágot. *

*„A földmíves ősöktől a városba szakadt, a kapa kaszától a könyvhöz és az
írógéphez”* – vallja magáról a *székely-magyar tudós és képzőművész, a
kolozsvári és a budapesti egyetem régészprofesszora.* *Hunor és Magyar
nyomában járva követte A honfoglaló magyar nép életét és Őstörténetünk
legkorábbi szakaszait: kutatta a Kárpát-medence régmúltját Vértesszőlőstől
Pusztaszerig, sőt a Szent László-legenda középkori falképeiig*. *Vállalta
az emberi tévedés és a tudósi véleményalkotás felelősségét a „termékeny
bizonytalanság” jegyében.*

*Három kutató osztja meg *a 888-cal *személyes élményeit, **emlékező
gondolatait László Gyuláról.*

*Gróf Péter régész-főmuzeológus (Magyar Nemzeti Múzeum, Mátyás Király
Múzeum, Visegrád):*

László Gyulára emlékezve a személyes emlékek keverednek a professzor úr
(ahogy a Régészeti Tanszéken hívtuk: a „Prof”) tudományos, képzőművészi,
tanári tevékenységének értékelésével.

Talán nem vagyok ünneprontó, amikor azt mondom, *kevéssé örülök annak, hogy
László Gyula nevét a köztudat főleg a „kettős honfoglalás” elméletével
hozza kapcsolatba. *Úgy vélem, és ebben sokan egyetértenek velem, *ő ennél
sokoldalúbb volt, a XX. századi magyar szellemi élet kimagasló személyisége*.
Baráti köre főleg írókból, képzőművészekből állt, nekik állított méltó
emléket róluk készített rajzaival, amelyek számos kiállításon szerepeltek.

*Tanárként minden tanítványára komoly hatást gyakorolt mindig újat kereső
szellemiségével, briliáns rajzkészségével, szép magyar beszédével,
humorával, bölcsességével*. Nem emlékszem, hogy bárkire is bántó
megjegyzést tett volna, de finom megjegyzései mögött meg lehetett érteni a
lényeget. Ha valakire azt mondta: „nagyon szorgalmas ember”, arról lehetett
tudni, hogy nem kimagasló értelmi képességei miatt kell megbecsülni.
<https://888.hu/wp-content/uploads/2020/03/LaszloGyulafenykep-1024x675.jpeg>
László Gyula (1910. március 14. Kőhalom – 1998. június 17-én Nagyvárad)

Néhány régészhallgatót így jellemzett: „hozzánk járt”; ez azt jelentette,
az illető emberileg, szakmailag nem volt méltó arra, hogy László Gyula
tanítványaként említse. *Egyszer elmesélte nekünk, hogy Constantin
Daicoviciu román régészprofesszorral, a dáko-román kontinuitás egyik
atyjával beszélgetett, természetesen magyarul. Daicoviciu lelkesen
bizonygatta neki a dáko-román elmélet igazát, mire László Gyula azt mondta:
„hagyd abba Constantin, te tudod, hogy én ezt nem hiszem el, de én azt is
tudom, hogy te se hiszed el”.*

Úgy gondolom és remélem, hogy László Gyula szellemi kisugárzása művein,
tanítványain keresztül születésnek 110. évfordulóján is jelen van szellemi
közéletünkben.

*Szabados György PhD történész, a Magyarságkutató Intézet – László Gyula
Kutatóközpont és Archívum igazgatója: *

Életkoromból adódóan nem lehettem tanítványa, ám *sajátos értelemben véve
egyszer mégis az ő hallgatója voltam. A Toldy Ferenc Gimnáziumba jártam,
amikor Bácskai Katalin történelem-tanárnő 1988 táján meghívta László
Gyulát, hogy tartson előadást a kettős honfoglalás elméletéről.*

Az akkor már idős tudós lendületesen és érdekesen beszélt a magyar
őstörténet vitatott kérdéséről. Ez az élményem döntő szerepet játszott
abban, hogy a magyar régmúltról vallott felfogásom az ő nyomdokaiban jár.
Ezért *ért nagy megtiszteltetésként, amikor** 2018-ban az újonnan alakított
László Gyula Intézet igazgatója lettem.*

Az egykori lelkes gimnazista harminc év múlva a legendás
régészprofesszorról elnevezett tudományos kutatóműhely élére került! Hiszem
és vallom: a *László Gyula-i szellemiségnek oly nagy, jövőbe mutató értéke
van, hogy erkölcsi és szakmai kötelességünk ezt a hagyatékot éltetni és
önállóan megjeleníteni.*
<https://888.hu/wp-content/uploads/2020/03/LaszloGyulaonarckeprajz.jpg>
László Gyula önarcképe

*Lezsák Gabriella PhD régész, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Magyar
Őstörténeti Témacsoport és a László Gyula Digitális Archívum munkatársa:*

Ahhoz a generációhoz tartozom, akik László Gyulát sajnos már nem aktív
kutatóként, egyetemi professzorként ismerhették, hanem utolsó éveiben a
csöndes, háttérbe vonult, szemlélődő arcát.

Mégis *szerencsésnek érzem magam, hogy néhány alkalommal személyesen is
találkozhattam és beszélhettem vele*, a magyar régészet első számú
legendájával. A sors aztán úgy hozta, hogy *néhány munkatársammal együtt
pár éve az Alkotmány utcai lakásában őrzött családi hagyatékát dolgozhatom
fel digitalizálás céljából.*

Úgy is fogalmazhatnék, hogy* jelenleg a ,,László Gyula Egyetemet”
végzem.* *Kéziratai,
feljegyzései, levelezései ugyanis olyan tudásanyagot, sajátos látásmódot,
sziporkázó szellemet, szilárd jellemet, az embert próbáló időszakban
emberséget, hazaszeretetet tükröznek, amelyek a dokumentumok olvasása során
is sugároznak.*
<https://888.hu/wp-content/uploads/2020/03/LaszloGyularajza50rajzahonfoglalokrol.jpg>
László Gyula rajza Álmos fejedelemről

*Tőle, az írásaiból tanultam meg, hogy nem valami ellen, hanem valamiért
kell küzdeni és azt is, hogy azt kell keresni, ami összeköt és nem azt, ami
elválaszt: minden történeti mondának megvan a valóságalapja, és ezt
megtalálni a kutató feladata. László Gyula nemzeti hagyományainkat, a
középkori krónikáinkat, a néphitet tiszteletben tartva kutatta a magyar
őstörténetet. Zseniális meglátásait a hun-magyar rokonságról, a többszöri
honfoglalásról napjaink természettudományos módszerei is megerősítik.*

*Mindnyájunk közös érdeke, hogy szellemisége, a magyar identitást erősítő
tudományos népszerűsítő munkái, módszerei soha ne merüljenek feledésbe.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200316/e2f9b9bb/attachment.html>