<div dir="ltr">
<div class="gmail-plugin-holder"><div class="gmail-text"> </div>
</div>
<h1>Száztíz éve született László Gyula – három kutató személyes élményeivel emlékezünk rá</h1>
<div class="gmail-note-block">
<div class="gmail-text-box">
<div class="gmail-text-wrap" style="padding:0px 5px;margin:0px">Horváth Tamás</div>
</div>
</div>
<p><a href="https://888.hu/szabad-vasarnap/szaztiz-eve-szuletett-laszlo-gyula-harom-kutato-szemelyes-elmenyeivel-emlekezunk-ra-4234737/">https://888.hu/szabad-vasarnap/szaztiz-eve-szuletett-laszlo-gyula-harom-kutato-szemelyes-elmenyeivel-emlekezunk-ra-4234737/</a></p>
<div class="gmail-maincontent8">
<span class="gmail-high-lite">
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A XX. századi magyar régészet és
őstörténet-kutatás legnagyobb alakja </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">napra pontosan</span><b> száztíz évvel
ezelőtt, 1910. március 14-én látta meg a napvilágot.
</b></span></span>
<div style="width:100%;text-align:center;margin-top:20px">
<div class="gmail-AdW">
</div>
</div>
<div id="gmail-st">
<p><em>„A földmíves ősöktől a városba szakadt, a kapa kaszától a könyvhöz és az írógéphez”</em> – vallja magáról a <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>székely-magyar tudós és képzőművész, a kolozsvári és a budapesti egyetem régészprofesszora.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><em>Hunor és Magyar nyomában</em> járva követte <em>A honfoglaló magyar nép életét</em> és <em>Őstörténetünk legkorábbi szakaszai</em><em>t:</em> kutatta a Kárpát-medence régmúltját <em>Vértesszőlőstől Pusztaszerig</em>, sőt a <em>Szent László-legenda középkori falképei</em>ig</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Vállalta <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az emberi tévedés</span> és a tudósi <span style="background-color:rgb(217,234,211)">véleményalkotás</span> felelősségét a <em><span style="background-color:rgb(208,224,227)">„termékeny bizonytalanság”</span> </em>jegyében.</b></span></p>
<div class="gmail-aframe">
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Három kutató osztja meg </b></span>a 888-cal <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>személyes élményeit, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">emlékező gondolatait </span>László Gyuláról.</b></span></p>
</div>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><em><strong>Gróf Péter régész-főmuzeológus (Magyar Nemzeti Múzeum, Mátyás Király Múzeum, Visegrád):</strong></em></span></p>
<p>László Gyulára emlékezve a személyes emlékek keverednek a professzor
úr (ahogy a Régészeti Tanszéken hívtuk: a „Prof”) tudományos,
képzőművészi, tanári tevékenységének értékelésével.</p>
<p>Talán nem vagyok ünneprontó, amikor azt mondom, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>kevéssé örülök annak,
hogy László Gyula nevét a köztudat főleg a „kettős honfoglalás”
elméletével hozza kapcsolatba. </b></span>Úgy vélem, és ebben sokan egyetértenek
velem, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ő ennél sokoldalúbb volt, a XX. századi magyar szellemi élet
kimagasló személyisége</b></span>. Baráti köre főleg írókból, képzőművészekből
állt, nekik állított méltó emléket róluk készített rajzaival, amelyek
számos kiállításon szerepeltek.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Tanárként minden tanítványára komoly hatást gyakorolt mindig újat
kereső szellemiségével, briliáns rajzkészségével, szép magyar
beszédével, humorával, bölcsességével</b></span>. Nem emlékszem, hogy bárkire is
bántó megjegyzést tett volna, de finom megjegyzései mögött meg lehetett
érteni a lényeget. Ha valakire azt mondta: „nagyon szorgalmas ember”,
arról lehetett tudni, hogy nem kimagasló értelmi képességei miatt kell
megbecsülni.</p>
<div class="gmail-img-wrap" style=""><a href="https://888.hu/wp-content/uploads/2020/03/LaszloGyulafenykep-1024x675.jpeg" class="gmail-lightbox" title="" target="_blank"><img class="gmail-" src="https://888.hu/wp-content/uploads/2020/03/LaszloGyulafenykep-1024x675.jpeg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="188" height="124"></a><div class="gmail-text-wrap"><span class="gmail-by"> László Gyula (1910. március 14. Kőhalom – 1998. június 17-én Nagyvárad)</span></div></div>
<p>Néhány régészhallgatót így jellemzett: „hozzánk járt”; ez azt
jelentette, az illető emberileg, szakmailag nem volt méltó arra, hogy
László Gyula tanítványaként említse. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Egyszer elmesélte nekünk, hogy
Constantin Daicoviciu román régészprofesszorral, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a dáko-román
kontinuitás egyik atyjával </span>beszélgetett, természetesen magyarul.
Daicoviciu<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> lelkesen bizonygatta </span>neki <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a dáko-román elmélet igazát</span>, mire
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">László Gyula </span>azt mondta: <em>„hagyd abba Constantin, te tudod, hogy én ezt nem hiszem el, de én azt is tudom, hogy te se hiszed el”</em>.</b></span></p>
<p>Úgy gondolom és remélem, hogy László Gyula szellemi kisugárzása
művein, tanítványain keresztül születésnek 110. évfordulóján is jelen
van szellemi közéletünkben.</p>
<p><em><strong><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Szabados György PhD történész, a Magyarságkutató Intézet – László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója</span>: </strong></em></p>
<p>Életkoromból adódóan nem lehettem tanítványa, ám <span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>sajátos értelemben
véve egyszer mégis az ő hallgatója voltam. A Toldy Ferenc Gimnáziumba
jártam, amikor Bácskai Katalin történelem-tanárnő 1988 táján meghívta
László Gyulát, hogy tartson előadást a kettős honfoglalás elméletéről.</b></span></p>
<p>Az akkor már idős tudós lendületesen és érdekesen beszélt a magyar
őstörténet vitatott kérdéséről. Ez az élményem döntő szerepet játszott
abban, hogy a magyar régmúltról vallott felfogásom az ő nyomdokaiban
jár. Ezért <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ért nagy megtiszteltetésként, amikor</b><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span>2018-ban az újonnan
alakított László Gyula Intézet igazgatója lettem.</b></span></p>
<p>Az egykori lelkes gimnazista harminc év múlva a legendás
régészprofesszorról elnevezett tudományos kutatóműhely élére került!
Hiszem és vallom: a <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>László Gyula-i szellemiségnek oly nagy, jövőbe
mutató értéke van, hogy erkölcsi és szakmai kötelességünk ezt a
hagyatékot éltetni és önállóan megjeleníteni.</b></span></p>
<div class="gmail-img-wrap" style=""><a href="https://888.hu/wp-content/uploads/2020/03/LaszloGyulaonarckeprajz.jpg" class="gmail-lightbox" title="" target="_blank"><img class="gmail-" src="https://888.hu/wp-content/uploads/2020/03/LaszloGyulaonarckeprajz.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="152" height="168"></a><div class="gmail-text-wrap"><span class="gmail-by"> László Gyula önarcképe</span></div></div>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><em><strong>Lezsák Gabriella PhD régész, az Eötvös Loránd Kutatási
Hálózat Magyar Őstörténeti Témacsoport és a László Gyula Digitális
Archívum munkatársa:</strong></em></span></p>
<p>Ahhoz a generációhoz tartozom, akik László Gyulát sajnos már nem
aktív kutatóként, egyetemi professzorként ismerhették, hanem utolsó
éveiben a csöndes, háttérbe vonult, szemlélődő arcát.</p>
<p>Mégis <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>szerencsésnek érzem magam, hogy néhány alkalommal személyesen
is találkozhattam és beszélhettem vele</b></span>, a magyar régészet első számú
legendájával. A sors aztán úgy hozta, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>néhány munkatársammal együtt
pár éve az Alkotmány utcai lakásában őrzött családi hagyatékát
dolgozhatom fel digitalizálás céljából.</b></span></p>
<p>Úgy is fogalmazhatnék, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> jelenleg a ,,László Gyula Egyetemet”
végzem.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kéziratai, feljegyzései, levelezései ugyanis olyan tudásanyagot,
sajátos látásmódot, sziporkázó szellemet, szilárd jellemet, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az embert
próbáló időszakban </span>emberséget, hazaszeretetet tükröznek, amelyek a
dokumentumok olvasása során is sugároznak.</b></span></p>
<div class="gmail-img-wrap" style=""><a href="https://888.hu/wp-content/uploads/2020/03/LaszloGyularajza50rajzahonfoglalokrol.jpg" class="gmail-lightbox" title="" target="_blank"><img class="gmail-" src="https://888.hu/wp-content/uploads/2020/03/LaszloGyularajza50rajzahonfoglalokrol.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="188" height="103"></a><div class="gmail-text-wrap"><span class="gmail-by"> László Gyula rajza Álmos fejedelemről</span></div></div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Tőle, az írásaiból tanultam meg, hogy nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">valami ellen</span>, hanem
valamiért kell küzdeni és azt is, hogy azt kell keresni, ami összeköt és
nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">azt, ami elválaszt: </span>minden történeti mondának megvan a
valóságalapja, és ezt megtalálni a kutató feladata. László Gyula nemzeti
hagyományainkat, a középkori krónikáinkat, a néphitet tiszteletben
tartva kutatta a magyar őstörténetet. Zseniális meglátásait a hun-magyar
rokonságról, a többszöri honfoglalásról napjaink természettudományos
módszerei is megerősítik.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mindnyájunk közös érdeke, hogy szellemisége, a magyar identitást
erősítő tudományos népszerűsítő munkái, módszerei soha ne <span style="background-color:rgb(234,209,220)">merüljenek
feledésbe.</span></b></span></p></div></div>
</div>