[Grem] ismét a NAT / magyarnemzet.hu

2020. Már. 6., P, 20:31:48 CET

 *„Hazugság, hogy nem volt egyeztetés”*

https://gondola.hu/cikkek/115789-__8222%3BHazugsag__hogy_nem_volt_egyeztetes__8221%3B.html
Az elmúlt két évtizedben sok iskola a csökkenő tanulólétszámra reagált
azzal, hogy bővítette a tantárgyi kínálatot, az órarendek túlzsúfolásának
azonban gátat szab a módosított Nemzeti alaptanterv, amely évfolyamonként
maximálja a tanulók terhelhetőségét – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek a
köznevelésért felelős államtitkár. Maruzsa Zoltán szerint a változtatások
szakmai megalapozottságát jól jelzi, hogy* a Nemzeti alaptanterv elvi
alapjait és a tantárgyak többségét nem éri érdemi kritika, a bírálatok
hangsúlyosan az identitásképző tárgyak esetén jelennek meg, ráadásul
meglehetősen kiszámítható módon**. *Az államtitkár lapunknak arról is
beszélt, hogy *a tantervi változások mintegy negyven tankönyv átdolgozását
teszik szükségessé, de mivel főleg tananyagcsökkentés várható, a munka
időben elkészül. *
2020. március 6. 17:20
<https://gondola.hu/cikkek/115789-__8222%3BHazugsag__hogy_nem_volt_egyeztetes__8221%3B.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115789-__8222%3BHazugsag__hogy_nem_volt_egyeztetes__8221%3B.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115789-__8222%3BHazugsag__hogy_nem_volt_egyeztetes__8221%3B.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115789-__8222%3BHazugsag__hogy_nem_volt_egyeztetes__8221%3B.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115789-__8222%3BHazugsag__hogy_nem_volt_egyeztetes__8221%3B.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115789-__8222%3BHazugsag__hogy_nem_volt_egyeztetes__8221%3B.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115789-__8222%3BHazugsag__hogy_nem_volt_egyeztetes__8221%3B.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115789-__8222%3BHazugsag__hogy_nem_volt_egyeztetes__8221%3B.html#>

*– Nagyon vegyes kritikákat kapott az elmúlt hetekben a megújított Nemzeti
alaptanterv (NAT) és a hozzá kapcsolódó kerettantervi csomag. Balliberális
oldalról össztűz zúdult a szabályozásra, igaz, szakmai helyett szinte csak
politikai jellegű támadásokat kapott. Mit szól a fogadtatáshoz?*

– Számítottunk arra, hogy egy ilyen súlyú dokumentum, mint a Nemzeti
alaptanterv, nem kerülheti ki a kritikai, politikai vitákat. A baloldal
nyíltan a liberális oktatás híve, kormányzásuk alatt is abba az irányba
mozdultak el, és most is liberális iskolákat akarnak, ahol a nemzeti
identitás háttérbe szorul, mi azonban nem ilyet akarunk és nem erre kaptunk
felhatalmazást a választóinktól. Ahogy az Egyesült Államokban természetes,
hogy hazafias nevelést kapnak a gyermekek, ennek Magyarországon is
természetesnek kell lennie*. A NAT ezért vállaltan hazafias,
gyermekközpontú és a XXI. századhoz igazodó társadalmi, pénzügyi,
állampolgári ismereteket tartalmaz, erősítve a nyelvoktatást, biztosítva a
természettudományos ismeretek összevont oktatásának lehetőségét és
csökkentve a diákok óraszámát*.* Támadás és bírálat elsősorban az
identitásképző tantárgyak, a történelem- és a magyartananyag esetén jelenik
meg, legmarkánsabban a magyar irodalomnál.* Ez nem ért minket váratlanul,
Miklósi Lászlóék (Történelemtanárok Egylete) a kormány oktatási
intézkedéseiről nyilvánosan még soha nem nyilatkoztak pozitívan, és a
Magyartanárok Egyesülete sem halmozott el bennünket a dicséreteivel 2010
óta; ők kezdték a kritikát, aztán többen átvették. Az Országos Diáktanács
ülésén egyébként beszélgettünk a nemzeti tartalmakról, és ott előre
felvázoltuk, hogy a várakozásaink szerint melyek lesznek a NAT-ot érő
támadások fő irányai, sőt még azt is tudtuk, mely vidéki városokban lesz
jelentősebb mozgolódás. Ott, ahol szokott: Miskolcon és Pécsett. Ez a
jóslás elég jól bejött, ahogyan az is, hogy a pártpolitikai kritika előtt
felépítik a „független civilek” kritikáját. Ez mifelénk így megy.

*– Tegyük tisztába! Hány ember dolgozott összesen az alaptanterven és a
kerettanterveken, illetve mennyi véleményt dolgoztak bele az anyagokba?*

– *A NAT-ot és a kerettanterveket szűken számolva is mintegy százötvenen
írták. Csépe Valéria professzor asszony első csapata nagyjából száz főből
állt, majd amikor Hajnal Gabriella miniszteri biztosként átvette a
koordinációs feladatokat, további mintegy negyven kolléga *kapcsolódott be
a napi munkába. Ezt úgy kell elképzelni, hogy *minden tantárgy esetén
összeállt egy három-nyolc fős szakmai bizottság, *amely az adott iskolai
szakasz (például matematika 1-4. évfolyam) tantervének kidolgozását
elvégezte. *Az elkészült dokumentumhoz pedig további többszázas
nagyságrendben érkeztek külső szakmai javaslatok, észrevételek, amelyek
közül a szakértők sokat beépítettek. 2018 őszén vált nyilvánossá az első
verzió, bárki észrevételezhette. Aki nekünk írt, azt minden esetben
megválaszoltuk. *Azt állítani, hogy nem volt egyeztetés, hazugság.

*– Hányféle kerettanterv lesz? Ha jól tudom, még nem jelent meg mindegyik.*

*– A kerettantervek a NAT-tal párhuzamosan elkészültek, és komoly
deregulációs folyamaton is átestek*: a kormány kifejezett célja volt
ugyanis, hogy ezek a korábbi gyakorlattól eltérően ne miniszteri
rendeletként, hanem tárcadokumentumként jelenjenek meg. *A döntő többségük
már hozzáférhető, egyes esetekben további pontosítás szükséges, *de ez is
folyamatban van. Profilonként, iskolatípusonként különböző kerettantervek
készültek, tehát külön szabályozás lesz például a hatosztályos
gimnáziumoknak, megújul a két tanítási nyelvű, a kollégiumi és a sajátos
nevelési igényű gyerekek oktatásáról szóló irányelv is. A választható órák
sokféle kombinálási lehetősége miatt összességében legalább ötven
dokumentumról beszélhetünk. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a jövőben is
lesz mód arra, hogy az iskolák saját döntésük alapján akár a standardtól
eltérő, egyéni működési rendben folytassák tevékenységüket.

*– A pedagógusok szakmai szabadsága hogyan változik ősztől?*

*– Minden tantárgy esetén igaz, hogy csak nyolcvan százalékig töltötték meg
az óraszámokat tartalommal, tehát húszszázaléknyi szabad órakeret marad. Ez
pontosan tízzel több, mint eddig*, vagyis lényegében megduplázódik a
pedagógusok lehetősége arra, hogy saját témákat vigyenek be az óráikra. Az
intézmények ezenfelül rendelkeznek eltérő számú szabad óraszámmal, amit
kedvük szerint csoportosíthatnak azokhoz a tantárgyakhoz, amelyek szerintük
fontosak, például érettségi előtt álló évfolyamok felkészítő fakultációira
vagy az iskola profiljába illő egyéb foglalkozásokra. Ezeken túl az
órakeretek között is tízszázalékos mértékben átcsoportosíthatnak. Jó hír,
hogy *a diákok terhei ezzel együtt is csökkennek, hiszen most minden
évfolyamon megadja a NAT, hogy heti hány órája lehet a diáknak. *A korábban
hatályos NAT-ban nem volt maximum, emiatt emelkedtek az óraszámok, sok
intézmény ugyanis a csökkenő tanulólétszám mellett úgy akart vonzóbb lenni,
hogy bővítette a tantárgyi kínálatot, ezzel ugyanakkor nagyon megnövelte az
óraszámokat. Középiskolában egyes helyeken heti 40-41 óra is előfordult, ám
ez sosem a NAT-ból következett, hanem abból, hogy nem volt maximum. Most ez
a helyére került, az új NAT visszafogja ezt a burjánzást. *Heti 34 óránál –
néhány kivételt leszámítva – még a 12. évfolyamon sem lehet többet
szervezni.*

*– Az új tananyaghoz új tankönyvekre is szükség van. Ezek hogy állnak?*

– A tankönyvjegyzéken körülbelül háromezer tétel szerepel. Ezek közül
lényegében csak az 5. és 9. osztályos könyvek érintettek az idei évben,
hiszen elsőben még nem jellemző a tankönyvek használata. Negyven-ötven
tankönyv átdolgozása szükséges, de teljesen új tartalom kevés van, inkább a
tananyagcsökkentést kell átvezetni, így biztosan nem csúszunk ki az időből.*
Talán magyarból van jelentősebb átstrukturálás, illetve a történelem
tárgynál a magyar történelem aránya növekedett az egyetemeshez képest.* A
kerettantervek kidolgozásában részt vevő szakemberek egyébként a tankönyvek
átdolgozásának felügyeletét is segítik. A tankönyvrendelés várhatóan idén
is elkezdődhet április elsején, a módosításban érintett kiadványokat pedig
június 15-ig dolgozzák át.

*– Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése kapcsán sokáig szó volt az
iskola-előkészítő évfolyam bevezetéséről, ám ennek nincs nyoma a végleges
NAT-ban. Miért döntöttek úgy, hogy szükségtelen ez az újítás?*

– Az előkészítő évfolyamról sokat beszélgettünk, és a 2018-ban közzétett
eredeti vitaverzió még tartalmazta a bevezetését. Aztán a belső
egyeztetések során egyre inkább világossá vált, hogy nem lesz rá szükség.
Igazából az előkészítő évnek azokban az országokban van nagy jelentősége,
ahol nincsen kötelező óvoda*. Nálunk a hároméves kortól kezdődő óvodáztatás
és a rugalmas iskolakezdési szabályok gondoskodnak arról, hogy a gyerekek
megfelelő, alapos előkészítésben részesüljenek. Az iskolakezdés alóli
felmentési kérelmek száma egyébként messze elmaradt attól a több tízezres
számtól, amit az ellenzék vizionált. Sok gyermeknek – akikről már volt
szakvélemény – be sem kellett adnia semmilyen halasztási kérelmet, az
Oktatási Hivatal által elbírált esetek többségében pedig helyt adtak a
szülői beadványokban foglaltaknak. *Pontos adatokat a beiratkozáskor fogunk
tudni, de egyelőre az látszik, hogy várhatóan* csak kismértékben fog
csökkenni azok száma, akik a kelleténél egy évvel tovább maradnak az
óvodában.*

*– A nyelvoktatásban hogyhogy nem lett követelmény a 12. évfolyamon a B2
szintű tudás? Korábban a kormány a felsőoktatási felvételi feltételéül
akarta szabni a középfokú nyelvvizsgát, de végül visszavonták ezt a
szigorítást, részben azért, mert a közoktatás sem készíti fel a tanulókat
erre.*

– *A NAT úgy fogalmaz, hogy a 12. évfolyam végére a diák képes lehet elérni
a B2 szintet, de legalább a B1 szintnek megfelelő középszintű érettségit
teljesíteni tudja. Ez reális elvárás. *Ha azt állítanánk, hogy B2 nélkül
nem lehet lezárni a tanulmányokat, akkor a számonkérés nem működne. *A
2012-es NAT-hoz képest így is jóval markánsabban jelenik meg a B2 mint
elérendő cél, de ez ma még nem lehet feltétele a bizonyítványszerzésnek.
Mindenképpen pozitívum azonban, hogy kommunikációorientáltabb a tananyag,
illetve hogy az új NAT próbál szakítani a nyelvoktatás régi rákfenéjével, a
túl sok nyelvtanozással, ehelyett a modern nyelvhasználatra helyezi a
hangsúlyt*. Változás az is, hogy* az új NAT nem tartalmaz kitételt arra
vonatkozóan, hogy melyik lehet az első idegen nyelv, tehát választhatnak az
iskolák. *Íme egy újabb szabadság.

*– Várható-e, hogy a tantervi szabályok változása előbb-utóbb magával hozza
a PISA-mérés vagy a kompetenciamérések eredményének javulását?*

– A következő PISA-mérésen – ami már jövőre lesz – biztosan nem várható még
markáns változás a tanterv miatt, hiszen a felmenő rendszerű bevezetés
miatt eleve kell idő a módosítások kifuttatásához. Nem a mérési eredmények
miatt volt egyébként szükség a NAT módosítására, hiszen *a magyar tanulók a
legutóbbi PISA-teszten minden területen javulást mutattak már most is. A
kompetenciafejlesztés, a digitális készségek erősítése azonban jelentős
eredményeket hozhat, és sokat várunk az okostankönyvek elindításától is,
amelyek átszabják majd a tanulási módszereket és gyakorlatot; ezért
optimista vagyok.*

*– Hogyan készülhetnek fel a pedagógusok a NAT hozta változásokra? Milyen
továbbképzések indulnak nekik?*

– Az Oktatási Hivatal és a Klebelsberg Központ fog tájékoztatókat,
képzéseket indítani a következő hónapok folyamán, illetve országos
lefedettséggel szerveznek majd tantárgyi tájékoztató konferenciákat is,
bevonva a szaktanácsadókat és a tantárgygondozókat is. *A felkészítés már
tavasszal elindul, a nyári szünetet tehát már mindenki úgy kezdheti el,
hogy tudja, mi vár rá a következő tanévtől.*

*– Végezetül engedjen meg egy olyan kérdést, amely nem kötődik a tantervi
változásokhoz. Átalakulás alatt áll a teljes szakképzési rendszer is, ahol
ősztől új iskolaszerkezet debütál. Az oktatókat harmincszázalékos
béremeléssel, rugalmasabb foglalkoztatási feltételekkel csábítják. Nem
tartanak attól, hogy a szakképzés a köznevelésből fog elszívni jelentősebb
létszámban pedagógusokat?*

– A szakképzés más útra lép a foglalkoztatás terén is, ezzel kapcsolatban
pró és kontra is sorolhatók érvek. *Biztosan lesz helyezkedés, de korántsem
lennék biztos abban, hogy ez egyirányú lesz.*
magyarnemzet.hu
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200306/28b9fdc8/attachment.html>